Szijjártó Péter: A liberális főáramlat nem tudja megemészteni, hogy a progresszív liberális vonal nem az egyetlen előre vezető irány

Charles Michel, Didier Reynders
Brüsszel, 2016. október 24. Charles Michel belga kormányfő (b) és Didier Reynders belga külügyminiszter sajtóértekezletet tart az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) vallon elutasítása ügyében összehívott, rendkívüli tanácskozás után Brüsszelben 2016. október 24-én. Az egyeztetésen nem született megállapodás Belgium francia nyelvű vallon tartományában a CETA aláírásáról vagy annak elvetéséről, emiatt Belgium nem tudja aláírni a megállapodást. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Vágólapra másolva!
A liberális főáramlat nem tudja megemészteni, hogy a létünkkel, a jelenlétünkkel azt bizonyítjuk: a progresszív liberális vonal nem az egyetlen előre vezető irány - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának.
Vágólapra másolva!

A merész igazság Magyarországról című podcastjának ez évi utolsó, vasárnap megjelent adásában. Szijjártó Péter rámutatott arra, hogy

egy hazafias, kereszténydemokrata, a főáramlattal szembemenő, nem progresszív kormány van hivatalban Magyarországon már 12 és fél éve, amely ráadásul sikeres is, ami nem megemészthető a liberális főáramlat számára.

A miniszter kiemelte, mindaddig

Szerinte a lényegi döntéseket meghozó emberek a döntéseiket a tények alapján hozzák meg, nem pedig az alapján, hogy mit írnak a külföldi lapok a magyar kormányról. Szijjártó Péter a külpolitikával kapcsolatos kérdésre kiemelte, hogy

a 2014 szeptembere utáni fejlemények után teljesen egyértelművé vált, hogy a régi típusú külpolitika már nem fenntartható, mert az egész világ nagyot változott: a legfontosabb vezérlő tényezők a tempó és a gyors reagálás, a gazdasági érdekek összekötése a külpolitikával, és a szuverenitáshoz való ragaszkodás lettek.

Brüsszel továbbra is erőlteti a globális minimumadót. Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarországnak gazdasági és politikai tekintetben is rendkívül erős az Európán kívüli pozíciója, amit az eredmények egyértelműen igazolnak. Bölcs döntésnek nevezte, hogy sosem tettek semmilyen hátrányos megkülönböztetést a befektetők között, egyetlen dolgot kérnek tőlük: tartsák tiszteletben a magyar törvényeket. Szijjártó Péter példaként említette a kínai Huawei céget, amelynek magyarországi jelenléte miatt sok kritikát kaptak, de amikor átadtak egy "nem keleti cég", a Vodafone által üzemeltetett 5G rendszert Budapest belvárosában, akkor kiderült, hogy az ahhoz szükséges infrastruktúrát is a Huawei építette. Úgy vélekedett, hogy

Európa rendkívül képmutató az ilyen kérdésekben, hogy kielégítse a liberális médiát, a liberális civil szervezeteket, az őket finanszírozókat, ezért Kínát és a nyugati világot támadják, miközben a felszín alatt mindent megtesznek azért, hogy magukhoz csábítsák a befektetéseket.

Lehet, hogy nem lesz visszaút

A miniszter a háborúval kapcsolatban kifejtette:

Szerinte fontos világossá tenni: az energia ügye nem politikai és nem ideológiai, hanem ténykérdés, és ez alapján Magyarország biztonságos ellátása nem garantálható orosz források nélkül.

- fogalmazott.

A globális minimumadó rossz irány

Szijjártó Péter a globális minimumadóról kifejtette: biztosan nem fogja növelni az európai és a világgazdaság versenyképességét sem. 2010 óta az egykulcsos adórendszerrel és Európa legalacsonyabb adóival elérték, hogy hazánkban rekord magas a foglalkoztatottság, a növekedés, az export és a befektetések volumene, ezért ellenezték a globális minimumadót, mert nem akartak visszatérni a 2010 előtti helyzethez. Írásos garanciára volt szükségük arra vonatkozóan, hogy az iparűzési adót beszámíthatják a magyarországi adó összegébe, mert így nem kényszerültek adóemelésre.

- jelentette ki.

Komolyan zajlik az űrprogram

A miniszter a magyar űrprogramról elmondta: a kommunizmus "kevés pozitív élménnyel ajándékozott meg bennünket", az űripar területe az egyik ilyen, és így megfelelő kapacitás van rá. Bevallotta, elsőre egy kicsit túl nagyratörőnek tűnt a nemzeti űrhajós program, ám több mint 40 év után itt az ideje, hogy egy másik magyar asztronauta is kiléphessen az űrbe, ami lehetőséget ad kísérletek elvégzésére, valamint olyan megoldások tesztelésére, melyek elősegíthetik a gazdaság jövőbeni növekedését. Jelezte, hogy

együttműködnek az amerikai Axiom nevű céggel, akikkel együtt felküldik majd az űrbe az űrhajóst, akit több száz jelentkező közül választanak ki.

Mára nyolcra szűkült a kör, jelenleg a légierő teszteli őket és a következő körben négyen maradnak, akik teljes kiképzésben fognak részesülni, hogy aztán közvetlenül a repülés előtt eldőljön, ki fog az űrbe repülni.