Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ezredforduló óta a kutatás-fejlesztésbe (K+F) irányuló globális beruházások megháromszorozódtak, mára elérve az évi 2400 milliárd dolláros szintet. Eközben az évek során a kutatás-fejlesztési ráfordításokat t egyre több országban kezdték nyilvántartani, mérni.
Míg 1960-ban a globális K+F kiadásoknak még az USA adta a 70 százalékát, 2020-ra ez az arány 30 százalékra csökkent.
Így pedig egyre izgalmasabbak az évenkénti globális összevetések az országok között – írja a Visual Capitalist.
A kutatás-fejlesztés számos különböző területet foglal magában, beleértve a munkahelyteremtést, a közegészségügy, a nemzetbiztonság vagy az ipar versenyképességének fejlesztését, de ide tartozik az adott ország technológiai alkalmazkodása, valamint a kockázatitőke-befektetések is.
Éppen ezért nem könnyű K+Kf-rangsort készíteni. Ám az ENSZ WIPO globális innovációs indexe egy régóta tartó kísérlet az összevetésre. Az indexhez használt módszertani keretet úgy alakították ki, hogy a legteljesebb elemzést lehessen készíteni. A mutató hét kategóriában összesen 81 alindexből áll, és ezek alapján áll össze egy ország pontszáma.
Az idei évben ismét nem történt változás az első helyen.
Immár 12. éve Svájc vezeti a globális kutatás-fejlesztési rangsort 64,6 ponttal, megelőzve az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Izraelt.
Noha Svájc tartós vezető szerepe elsőre meglepőnek tűnhet, az ország szellemi tulajdonjogi szabályai világszínvonalúak. Ezt egészíti ki például az egyetemek és az ipar közti erős együttműködés, valamint az, hogy a magas életminőségnek köszönhetően Svájc vonzza magához a legtehetségesebb dolgozókat.
A második helyen az Egyesült Államok (61,8 pont) áll 2022-ben. Az USA egyébként a kutatás-fejlesztésre költött összegek csúcstartója, több mint 700 milliárd dollárral.
Az USA kiemelkedő szerepét mutatja az is, hogy a világviszonylatban legtöbbet K+F-re költő öt vállalat közül négy amerikai.
Ez a négy: az Amazon 42,7 milliárd dollárral, az Alphabet (27,6 milliárd dollár), a Microsoft (19,3 milliárd dollár), valamint az Apple (18,8 milliárd dollár).
Az európai országok ugyancsak kiemelkedő helyet foglalnak el a globális rangsorban. A top 10-be került Svédország (3. hely, 61,6 pont), az Egyesült Királyság (4. hely, 59,7 pont)), valamint Hollandia (5. hely, 58 pont) is.
Nemzetközi összevetésben kiemelkedik még a 6. helyen álló Dél-Korea (57,8 pont), amely híres a magas kutatás-fejlesztési intenzitásáról.
Ennek hátterében az általában családi tulajdonban álló ipari konglomerátumok állnak, mint a Samsung vagy az LG. Emellett a cégek és a tudományos kutatás között is igen szoros az együttműködés.
Más régiókat tekintve, a közel-keleti és közép-ázsiai térségben egyértelműen Izrael (50,2 pont) vezeti a rangsort, elsősorban csúcstechnológiás fejlesztések miatt.
Dél-Amerikában Chile áll az élen (34 pont), jelentős részben annak köszönhetően, hogy Santiago városa virágzó technológiai központ.
Kelet-Ázsia és Óceánia régiójában a már említett Dél-Korea az éllovas, míg Szingapúr 57,3 pontot, Kína 55,3 pontot, Japán 53,6 pontot, Hongkong 51,8 pontot, Új-Zéland és Ausztrália 47,2, illetve 47,1 pontot, India pedig 36,6 pontot kapott.
Afrikában pedig Mauritius (34,4 pont), Dél-Afrika (29,8 pont), valamint Marokkó (28,8 pont) vezeti a listát,
jelentős részben az erős digitális infrastruktúrának, valamint a kutatási támogatásoknak köszönhetően.
