Atompárti elmozdulás: jelentősen nőtt az atomenergia és az atomerőművek támogatása

Paks, 2011. március 7. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség továbbképzésen részt vevő munkatársai tanulmányozzák az atomerőmű I-es blokkját. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett négy reaktorblokk 30 évre szóló üzemeltetési engedélyei az elkövetkezendő években sorra lejárnak. A további 20 évig való működtetéséhez az I-es blokk esetében már idén kezdeményezni kell az üzemeltetési engedély megújítását. A távlati tervekben szerepel az atomerőmű bővítése, amelynek keretében két új blokk megépítésére 2012 elején írják ki a tendert, a kiértékelése pedig 2013 első felében várható. Az V. blokk üzembe helyezését 2020 után, a VI-ét 2025 utánra datálják, tervezett üzemidejük 60 év lenne. Így a paksi atomerőmű az ország villamosenergia-igényének 40-50 százalékát tudná biztosítani. A felvétel 2011. február 15-én készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A felnőtt magyar lakosság 70 százaléka egyetért azzal, hogy ma Magyarországon atomerőmű működik, 62 százaléka pedig támogatja, hogy új atomerőműblokkok épüljenek Pakson. Ráadásul mindkét álláspont erősödött az ukrajnai háború és a nyomában járó energiaválság hatására – ez derül ki a Társadalomkutató Kft. 2020 és 2023 elején készített kutatásaiból.

Az atomenergia támogatóinak aránya jelentősen növekedett az elmúlt években. 2023 elején a magyarok kétharmada (66 százalék) nevezte meg az atomenergiát, mint a „lakosság biztonságos és folyamatos áramellátásának" biztosítóját, korábban csak alig több mint felük (53 százalékuk) vélekedett így. A felnőtt magyarok 62 százaléka azt is szeretné, ha az energiaellátásban „az állam nagyobb mértékben támaszkodna" az atomerőművekre (35 százalékuk nem szeretné ezt), jóllehet 2020-ban még csak 53 százalékuk vélekedett így (akkor 44 százalékuk ellenezte ezt).

A hosszú távú prognózis is atomenergiapárti elmozdulást tükröz: az elérhető energiahordozók közül tízből négyen (40 százalék) az atomenergiától várják leginkább „20-50 év távlatában" az ország stabil energiaellátását. 2020-ban még csak tízből hárman (31 százalék) vélekedtek hasonlóan.

A felmérés eredményei szerint a legkevésbé környezetkárosító energiaforrásnak az „időjárásfüggő megújuló energiákat" tartják a magyarok (43 százalékuk), további 22 százalékuk pedig a „hagyományos megújuló energiákat". A megújuló energiák környezetkímélő voltába vetett bizalom, összesen kétharmados, mely nem változott a két hullám között. Az atomenergiát csak alig minden negyedik megkérdezett (23 százalék) gondolja a legkevésbé környezetkárosítónak.

Sokkal jobb az atomenergia imázsa az ár-érték arányban. A magyar felnőtt lakosság 59 százaléka (2020-ban 50 százalék) osztja azon álláspontot, hogy az atomerőmű a legolcsóbban áramot előállító erőműtípus, és 70 százalékuk (korábban 61 százalék) gondolja azt, hogy a Paksi Atomerőmű állítja elő Magyarországon a legolcsóbban az áramot.

Ezek alapján nem meglepő, hogy a magyarok rendkívül magas és növekvő aránya egyetért azzal, hogy „Magyarországon atomerőmű működik". 2020-ban a megkérdezettek 64, 2023-ban 70 százaléka vélekedett így. Mindezek alapján az sem hoz váratlan fordulatot, hogy a magyar lakosság 62 százaléka támogatja, hogy „új atomerőműblokk, vagy blokkok épüljenek Pakson" (2020-ban 51 százalék).

Atomenergia, atomerőmű, Társadalomkutató Kft. Forrás: Társadalomkutató

Az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatt az Európai Unióban többször felmerült az orosz atomenergia elleni szankciók bevezetése. Mindez nem volt hatással a magyarok véleményére az orosz technikával tervezett Paks 2 beruházás kapcsán. A felnőtt magyarok 57 százaléka támogatja, hogy az új paksi atomerőmű-blokkokat a „legkorszerűbb orosz technológia felhasználásával" építsék meg (35 százalék ellenzi). Az abszolút többségű támogatás már korábban is biztosítva volt: 2020-ban a megkérdezettek 53 százaléka állt az orosz technológia pártján. A magyar társadalom tehát nemcsak általánosságban tekinthető atomenergiapártinak, de a paksi bővítés ügyében is. Sőt: az orosz atomtechnológia melletti elköteleződést az ukrajnai háború kitörése sem kérdőjelezte meg.

Módszertan: hullámonként 1000 fős, személyes kérdezéssel, számítógéppel támogatott adatfelvétellel zajlott a kutatás, mely reprezentatív a magyar felnőtt lakosságra, korra, nemre, településtípusra és végzettségre.