Ismét lecsapott a magyar fociedző legendás átka a világ legnagyobb lúzereire
Miután kinevel vagy felfedez egy őstehetséget, a Benfica a játékosért kínált hatalmas összegnek évek óta nem tud ellenállni. Idén végre bebizonyosodhatott volna, hogy a sok pénz úgy is kifizetődő lehet, ha azt nem sztárjátékosokra költi: évtizedek óta először jó úton haladt a Bajnokok Ligája-győzelem felé a lisszaboni klub. Ám egy másfél hetes rövidzárlat teljesen tönkretette a csapat szezonját, és a Benfica ismét megmutatta, hogy valóban örök vesztes.
Hogyan lesz egy csapat valaha volt legsikeresebb edzőjéből a szurkolók egyik legrosszabb rémálma? Ha van csapat, amelyik erre tudja a választ, az a Benfica. A 4-szeres magyar válogatott Guttmann Béla 1959-ben a Portóéról ült át a lisszaboni klub kispadjára, és rögtön az első szezonjában bajnoki címig jutott, majd a második évben emellé a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) is megnyerte.
1961-ben a Real Madrid ötös győzelmi sorozatát egyetlen, Újpest (Guttmann korábbi csapata) elleni vereséget szenvedve szakította meg, majd 1962-ben úgy védte meg a BEK-címét, hogy éppen Puskás Ferencék csapatát győzte le a fináléban.
Az akkor 63 éves Guttmann úgy érezte, a két BEK-trófea után megérdemelne egy akkorinál magasabb fizetést, ám António Mundrunga klubelnök nem adta meg a kért (egyes források szerint 65 százalékkal megemelt) összeget a vezetőedzőnek. Guttmann Béla úgy döntött, ilyen feltételek mellett inkább távozik a portugálok kispadjáról, ám mielőtt kilépett az ajtón, megátkozta a klubot:
a Benfica a következő 100 évben nem fog nemzetközi kupát nyerni!"
A szurkolók el voltak keseredve, hogy a sikeredzőnek így kellett távoznia, azt azonban biztosan nem gondolták, hogy 60 éven keresztül valóban fog majd az átok. Pedig a következő években is Európa topklubjaihoz tartozott a többek között Czeizler Lajos, majd egy évig ismét Guttmann által irányított Benfica, így 1963-ban, 1965-ben és 1968-ban is bejutott a BEK-döntőbe – ám azokat egyformán elveszítette. Következett másfél évtizedes visszafogottabb időszak, ahol a bajnoki címek ugyan sorra jöttek, Európában mindössze egyszer jutott el a kupaelődöntőig a csapat.
A nyolcvanas években aztán a kispadon Baróti Lajos, Csernai Pál és Sven-Göran Eriksson segítségével ismét visszatért a kontinens élmezőnyébe a lisszaboni gárda:
egy KEK-elődöntő után jöhetett egy UEFA-kupa-döntő, majd az évtized végén újabb két BEK-döntő – azonban a PSV és a Milan ellen sem sikerült gólt szereznie a Benficának, amely megmaradt a vesztes szerepben.
A 30 év alatt elbukott 6 európai kupadöntő már eléggé megrémítette a drukkereket, ám a klub legsötétebb időszaka csak ezután következett. Ahogy a BEK átváltozott Bajnokok Ligájává (BL), úgy változott át a Benfica is egy középszerű csapattá – még a saját hazájában is. Az addig rekordszámú, 29 bajnoki címet szerző csapat beszorult a Porto, a Sporting és a Boavista mögé, és
1991 és 2010 között mindössze két trófea, valamint egy KEK-elődöntő jutott a Benficának. Mindezt úgy, hogy átlagosan évente váltogatta az edzőit a klub, ahol olyan legendás személyek is megfordultak, mint Jupp Heynckes, José Mourinho, Giovanni Trapattoni, Ronald Koeman vagy Fernando Santos.
Ám egyiküknek sem sikerült kisegítenie az egyre mélyebb gödörből a Benficát.
Ez végül Jorge Jesusnak jött össze. A portugál tréner a 2009-es érkeztekor még a hazájában sem számított igazán ismertnek – sem játékosként, sem vezetőedzőként. Ám miután rögtön az első szezonjában bajnoki címig és Európa-liga-negyeddöntőig jutott, Nyugat-Lisszabon ismét elkezdett reménykedni. A következő években trófeát csak a ligakupa jelentett, ám az El-elődöntő és a BL-negyeddöntő megerősítette Jesus helyét a kispadon. Aztán
2013-ban 23 év várakozás után először lett meg egy európai kupafinálé, azonban a Guttmann-átok kitartott, és Branyiszlav Ivanovics 93. perces fejesgólja a Chelsea győzelmét jelentette.
A Sasok nem omlottak össze, és a (jelenleg a klubnál technikai igazgatóként dolgozó) Luisao, Lima, Óscar Cardozo vezette csapat 2014-ben a bajnokságot, a kupát és a ligakupát is megnyerte, emellett pedig ismét bejutott az Európa-liga-döntőbe. Az ellenfél az akkor kétszeres győztes Sevilla volt, amely ellen megilletődöttség nélkül lépett pályára Jorge Jesus együttese, és
a játék minden elemében felülkerekedett ellenfelén – leszámítva azt a nem elhanyagolható tényt, hogy gólt nem sikerült rúgni.
A spanyolok így kihúzták a büntetőpárbajig a döntőt, ott pedig a portugál csapat játékosainak lába remegett meg jobban: Beto kapusból hős lett, a Sevilla elindult a rekordgyőztessé váló úton, a Benfica pedig végképpen elátkozottnak érezhette magát.
Az újabb BL-döntő mellett Jesusnak az ősi rivális Sportinghoz szerződése is egy késdöfés volt a csapatnak, mindazonáltal Rui Vitória érkezése és a hazai sikerek némileg enyhíthették a szurkolók fájdalmait a következő években. A Valenciától igazolt Jonas személyében egy hihetetlenül gólerős csatárt szerzett meg a Benfica, aki ha egészséges volt, szinte minden meccsen betalált. A segítségével a következő három szezonban is meglett a bajnoki cím, mellette pedig legalább az egyik hazai kupatrófea, míg Európában a német csapatok jelentették a végállomást a BL egyenes kieséses szakaszában.
A 2017-18-as idényben viszont jött egy újabb gödör.
Története legcsúfosabb BL-szereplését produkálta a csapat azzal, hogy a csoportkörben 0 pont mellett 1 gólt szerzett, ráadásul a bajnoki trófea, valamint egyik hazai kupa sem lett begyűjtve.
Jonas volt az egyetlen játékos a csapatban, aki erőn felül teljesített a 41 meccsen elért 37 góljával, de az akkor 34 éves, visszavonulás szélén álló brazilra nem lehetett jövőt építeni. A vezetőség ezért húzott egy merészet, és Vitória helyére azt a Bruno Lagét nevezte ki, akinek korábban nem volt felnőtt csapata. A váltás eredményes volt, a Benfica minden sorozatban messzebb jutott, mint az előző évben, így (egy 10-0-s sikernek is köszönhetően) a bajnoki trónra is visszaült, miközben az Európa-ligába átesve ott a negyeddöntőig jutott a klub.
A fellángolás azonban átmenetinek tűnt, ugyanis Jonas nyugdíjba vonulásával a lendület is eltűnt a csapatból: a támadósorban Pizzi és Haris Seferovic távolról sem tudta hozni a brazil korábbi eredménysorát. Ennek köszönhetően a bajnoki trófea visszakerült Portóba, majd 2021-ben még ennél is fájdalmasabb módon a Sporting otthonába, valamint
sorozatban kétszer is a kupa döntőjében bukott el a csapat.
Jorge Jesus 2020-as, nyári visszatérése ráadásul annyira csúfosra sikeredett, hogy 11 év után először a BL-csoportkörbe sem tudott bejutni a Benfica, az Európa-ligában pedig mindkét évben a legjobb 32 mezőnye jelentette a végállomást.
Mielőtt még visszaesett volna az évezred elején tapasztalt történelmi mélypontra a csapat, 2021 ősze ismét világraszóló bravúrt hozott:
a BL-csoportkörből a Barcelonát is megelőzve jutott tovább a Darwin Núnez vezette Benfica úgy, hogy hazai pályán 3-0-ra kiütötte a katalán ellenfelét, és a Camp Nouban sem kapott ki.
2021 végén a Sporting elleni hazai vereség és a Porto elleni kupabúcsú mégis arra késztette a vezetőséget, hogy Jesusnak másodszorra is megköszönjék a munkáját. A helyére az addigi másodedző, Nélson Veríssimo érkezett, aki majdnem a maximumot hozta ki a kezébe nyomott lehetőségből: a legjobb 16 között Amszterdamban győzve a BL negyeddöntőjébe került, a bajnokságban megőrizte a harmadik helyét, a ligakupában pedig öt év szünet után ismét fináléba jutott.
Tavaly nyáron mindezek ellenére szinte a teljes szakmai stáb kicserélődött: a PSV-től Roger Schmidt érkezett a vezetőedzői posztra, a segítője a játékosként a Real Madridban és a Manchester Cityben is megfordult Javi García lett.
A páros pedig Európa legkimagaslóbb szezonját produkáló csapatot faragta a játékosokból. Legalábbis április közepéig így tűnt. A Benfica ugyanis az idei szezonban lejátszott első 45 tétmérkőzésén 37 győzelem és 7 döntetlen mellett mindössze egyetlen vereséget szenvedett.
(Az elkövető a katari világbajnokságot követő első bajnoki meccsen a Braga volt, amely később tizenegyesekkel a Portugál Kupa negyeddöntőjében is jobbnak bizonyult.) A Sasok így a 26. forduló után 10 pontos előnnyel vezették a bajnokságot, a Bajnokok Ligájában pedig még ennél is szenzációsabb menetelést nyújtottak.
A BL-selejtezőből két kettős győzelemmel jutottak a csoportkörbe, ahol
a Paris Saint-Germain egyszer sem tudta legyőzni őket, cserébe a Benfica oda-vissza megverte a Juventust, majd a Maccabi Haifa otthonában elért 6-1-es sikerrel a csoportelsőség is meglett
a több idegenben szerzett gólnak köszönhetően. A nyolcaddöntőben szerencsés ellenfelet kaptak a portugálok a mezőny leggyengébb csapatának számító Bruges személyében, a 7-1-es összesítéssel való továbbjutást nem kell megmagyarázni. Fortunára a legutóbbi nyoni sorsoláson sem lehetett panasza Schmidtéknek, hiszen
a legjobb nyolc között az Internazionale volt az ellenfél,
majd továbbjutás esetén a Benfica történetének első BL-elődöntőjében egy újabb olasz csapat következhetett volna.
Ám másfél hét alatt gyakorlatilag az elmúlt 45 meccs minden sikere összeomlott. Előbb előnyből vesztették el az O Clássicót odahaza a Porto ellen, amivel a nagy rivális 7 pontra zárkózott a bajnokságban. Majd négy nappal később
hiába volt minden mutatóban jobb az Internél a BL-negyeddöntő első, hazai mérkőzésén, kétgólos vereség lett a vége, amivel lényegében lemondhattak a szurkolók az európai folytatásról.
A portugál lapok is ezt tették, hiszen másnap "Depresszió" és "Kiábrándulás" szalagcímek jelentek meg a sajtóban. Ráadásul ezután sorozatban a harmadik vereség is meglett: a klubtörténelemben először kapott ki a Benfica a Chavestől (egy szintén agyonnyert találkozón), amellyel 4 pontra csökkent a listavezető előnye.
Ekkor még reménykedhettek a rajongók, hogy ez azért történt, mert Schmidték kitaláltak valamit a milánói BL-visszavágóra, amivel kárpótolják őket, ám erről szó sem volt. Nicolò Barella gólja végleg eldöntötte a párharcot, és a lisszaboniaknak egy pillanatig sem volt továbbjutási esélyük. Bár 3-1-es (összesítésben 5-1-es) hátrány után is küzdöttek, ami példaértékű,
a hajrában csak az Inter kettős győzelmét tudták megakadályozni, így abban a tudatban utazhattak haza, hogy Guttmann Béla átka továbbra is fog.
A legutóbbi két – Estoril és Gil Vicente elleni – bajnokiján ismét elképesztő fölényben futballozott a Benfica, amely egy büntetőt és rengeteg százszázalékos ziccert is kihagyott a két meccsen, ám végül sikerült mindkettőn kínkeserves győzelmet aratni. Az előző hétvégén aztán a lisszaboniak a szezonbeli mumus Braga ellen is egyetlen góllal, de nyerni tudtak egy maratoni hosszúságú meccsen. Ám eközben a Porto is folyamatosan nyert, így 3 fordulóval a vége előtt megmaradt a négypontos különbség a két csapat között a tabella élén. Ám míg a Portónak már nincsen igazán nehéz meccse hátra, addig
a Sasok még játszani fognak a tavaly őket odahaza megtréfáló Portimonense stadionjában, majd egy városi rangadón a Sporting otthonában is.
Ha pedig ebből a két találkozóból egyik sem zárul Benfica-sikerrel, akkor sorozatban negyedszer is lemaradhat a bajnoki címről, és a csodaévnek induló szezon végén egyetlen trófeát sem szerez meg a csapat.
Mi és ki áll a (bal)sikerek hátterében?
Valljuk be őszintén, aki nem követi hétről hétre a Benfica mérkőzéseit, nem tud túlságosan sok játékost felsorolni a csapatból. Nos, ha ki kell választani öt játékost, aki az idei jó eredményekben a legnagyobb szerepet játssza, a következőket említhetjük meg: a görög válogatott kapus Odiszéasz Vlahodímosz, a Barca-nevelés Álex Grimaldo, a világbajnok Nicolás Otamendi, az Európa-bajnok João Mário, és a saját akadémiáról érkezett 21 éves tehetség, Goncalo Ramos – utóbbi kettő a Primeira Liga góllövőlistáján az első két helyen áll.
Jó nevek, nagy tudású játékosok, de egyikük sem tartozik a világ leghíresebb focistái közé, és egyikük sincsen az elsők között, ha egy világklasszis játékost kell mondani. Legalábbis egyelőre.
A Benfica ugyanis globálisan az első számú klubnak számít a játékosok kinevelésében,
és abban, hogy valakit olcsón megszerezzen, klasszist csináljon belőle, majd hatalmas összegért eladja.
Idén februárban a Nemzetközi Sporttanulmányok Központjának labdarúgással foglalkozó csoportja (CIES Football Observatory) elkészítette a világ labdarúgó akadémiáinak rangsorát az azokról kikerült, jelenleg aktív focisták átigazolási összértéke alapján. Olyanokat számoltak, akik 15 és 21 éves koruk között legalább 3 évig jártak egy adott akadémiára, és jelenleg a világ 50 legerősebb bajnokságának valamelyikében játszanak.
A rangsort a Benfica vezeti, ahonnan 104 játékos került ki, összesen 670 millió euró értékben.
A második helyen a Chelsea (630), a harmadikon a Barcelona (581) áll. Ha azon játékosoknak az értékét összesítjük, akik továbbra is a nevelőklubjuknál vannak, akkor a Chelsea (325) az első, a Barcelona (281) a második, a Benfica (151) pedig mindössze a hatodik. Ez azt mutatja, hogy a Sasok 519 millió euróval lettek gazdagabbak azáltal, hogy más csapatoknak eladták a saját akadémistáikat. Ha a kikerült játékosok száma szerint rangsoroljuk a klubokat, akkor is csak az Ajax van a Benfica előtt, méghozzá 114 focistával. A portugál nevelés sikeressége a közelmúltban abban is megmutatkozott, hogy
az U20-as BL-nek megfelelő UEFA Ifjúsági Liga legutóbbi két kiírásában egyaránt döntős volt a csapata, ráadásul 2022-ben meg is nyerte azt – ez volt a klub első európai trófeája az 1962-es BEK óta.
De hogy ne csak a számokkal dobálózzunk, lássuk, kik azok a játékosok, akiknek a kineveléséből a legnagyobb hasznot húzta a portugál klub.
Az első igazán nagy összeg még 2007-ben, az akkor 21 éves Manuel Fernandes eladásából folyt be, akiért a mostaninál szebb korszakot megélt Valencia fizetett 18 millió eurót.
Fernandest Cristiano Ronaldóhoz hasonló tehetségnek tartották, ám onnantól csak lefelé folytatódott a karrierje:
megjárta Angliát, Törökországot és Oroszországot is, de sehol nem nyújtott emlékezetes teljesítményt, jelenleg pedig Iránban vezet le. Mondhatjuk, hogy a Benfica a tökéletes üzletet kötötte vele, noha ha még egy-két évet Portugáliában maradt volna, könnyedén szebb jövő várhatott volna rá.
A következő években is számos focistát adott a Benfica akadémiája az európai topfutballnak, de az igazán nagy durranásra 2015-ig várni kellett: Bernardo Silvát 20 éves korában 15,75 millió euróért adták el a Monacónak. Igaz, a hercegségiek még jobban jártak Silvával, hiszen két és fél évvel később 50 milliót kaptak érte a Manchester Citytől. A portugál azonban egy sorozatot indított el, hiszen ezután
évente dőltek meg a rekordbevételek egy-egy saját nevelésű játékosért:
a 21 éves Joao Cancelót 15 millióért vitte a Valencia, a nála is fiatalabb Goncalo Guedesért 30 milliót sem sajnált a PSG, míg a portugál Eb-győzelemben kulcsszerepet vállaló, 18 éves Renato Sanches-ért 35 millió eurót fizetett a Bayern München.
2019 nyarán aztán nemcsak a Benfica háza táján, hanem
az egész világon bombaként robbant a lisszaboniakat bajnoki címig és El-negyeddöntőig segítő, 19 éves Joao Félix értékesítése.
Az Atlético Madrid 127,2 millió eurót, azaz Neymar, Kylian Mbappé és Philippe Coutinho után minden idők negyedik legnagyobb összegét fizette ki érte, hogy aztán ott ne váltsa be a hozzá fűzött reményeket. Hasonlóan a Manuel Fernandes-üzlethez, ennél is szinte kizárólag a portugál klub járt jól. Alig egy évvel később a Manchester City is beszállt a Benfica-akadémián nevelkedett játékosok közvetlen megszerzésébe: a Rúben Diasért adott 71,6 millió euró akkor túlzónak tűnt, de azóta még feljebb tornázta a piaci értékét.
A Benfica azonban nem csupán abban világelső, hogy a saját akadémistáit hogyan tudja csillagászati összegekért továbbadni. Abban is, hogy a világ legjobb tehetségkutatóit alkalmazza, akik még időben meglátnak egy fiatal játékost, akit néhány év után a megszerzéséért kifizetett összeg többszöröséért tudnak eladni. Lássunk ebből egy tízes listát az eladás időrendi sorrendjében:
| kiről van szó | hány évesen került a Benficához | hány évesen távozott a Benficától | melyik csapathoz igazolt | hány millió eurót fizetett érte a klub a Benficának |
| Ángel Di María | 19 | 22 | Real Madrid | 33 |
| Fabio Coentrao | 19 | 23 | Real Madrid | 30 |
| Axel Witsel | 22 | 23 | Zenit Szentpétervár | 40 |
| Lazar Markovics | 19 | 20 | Liverpool | 25 |
| Rodrigo | 19 | 24 | Valencia | 30 |
| Ederson | 21 | 23 | Manchester City | 40 |
| Nélson Semedo | 18 | 23 | Barcelona | 35,7 |
| Victor Lindelöf | 17 | 22 | Manchester United | 35 |
| Darwin Núnez | 21 | 23 | Liverpool | 80 |
| Enzo Fernández | 21 | 22 | Chelsea | 121 |
Utóbbi kettőt, azaz Núnezt és Fernándezt egyaránt az idei szezonban adta el a Benfica, ráadásul a világbajnok argentin játékost mindössze fél év után, 77 millió eurós nyereséggel. A portugál klub
a mostani idényben összesen 262 millió eurót gyűjtött be a játékosainak eladásából, de az elmúlt 10 évet vizsgálva is ez a szám 1,22 milliárd euró. Eközben a lisszaboniak mindössze 530 millió eurót költöttek új szerzeményekre, azaz mintegy 700 milliós plusszal zárták ezt az időszakot,
és szinte minden alkalommal több bevételre tettek szert focisták eladásából, mint amennyi pénzt költöttek újakra.
A lista hamarosan egy magyar válogatott játékossal bővülhet, portugál sajtóhírek szerint ugyanis
a Benfica következő kiszemeltje nem más, mint Kerkez Milos.
A klub Álex Grimaldo helyére szeretne új balhátvédet szerezni, az AZ Alkmaar 19 éves játékosa pedig tökéletesnek tűnik a feladatra, az édesapja már jó benyomást is keltett Lisszabonban. A 6-szoros válogatott játékost tavaly januárban a holland együttes 2 millió euróért szerezte meg a Milan utánpótlásától, a fejlődésének köszönhetően pedig máris 10 millió euróra becsülik a piaci értékét.
Ha a Benfica folytatja a hagyományait, akkor a csapat ugyan kiemelkedő eredményt nem ér el, de a következő években egy igazi világklasszist varázsol Kerkezből, hogy aztán több tíz millió euróért adja el egy topligás klubnak.
És ki tudja: lehet, hogy akkora karriert fut be Lisszabonban, hogy a csapat a története második magyar játékosának is visszavonultatja a mezszámát – csak remélhetőleg más okból, mint ahogy anno a tragikus halált halt Fehér Miklósnak tette a 29-essel.
A Benfica által felfedezettek listája természetesen nem teljes, hiszen még nem is említettünk meg a világ élvonalába tartozó játékosok közül olyanokat, mint David Luíz, Nemanja Matics, Jan Oblak, Nico Gaitán, Talisca, Luka Jovics vagy éppen Raúl Jiménez. Bizony, mindegyikük a Benficában pallérozódott, ott vált igazi klasszissá, mielőtt topklubok harcoltak értük, akik közül valamelyik megvásárolta.
Ez a kitűnő háttérmunka pedig elsősorban egy Bajnokok Ligája-győztes, Európa-bajnoki-döntős portugál focista, Rui Costa nevéhez fűződik.
A Benfica (és a Milan) nemrég 51. születésnapját ünneplő legendája 2008 és 2021 között töltötte be a lisszaboni együttes sportigazgatói posztját, majd a népszerűsége és a sikeres tevékenységei arra ösztönözték a vezetőséget, hogy a klub elnökének is megválasztották. Az előző pozícióját jelenleg Rui Pedro Braz foglalja el, aki korábban a labdarúgásért felelős vezérigazgatója volt a csapatnak, ám Núnez és Fernández eladását már sportigazgatóként segítette, amiért azóta több topligás gárda, köztük a Tottenham is kiszemelte magának.
Ám amekkora áldás ez a hozzáértés, akkor átok is. Mert hiába van ott minden eladási és tehetségkinevelési mutató élén a Benfica, a sok pénzt eddig nem sikerült igazán komoly felnőtt eredményre fordítani. A mostani szezonban ez megfordulni látszott: Núnez és Fernández eladása ellenére sokáig rekordévet futott a klub, a bajnoki cím biztosnak tűnt, és még akár a Porto tavalyi vagy a Bayern München 2013-as pontszáma (91) is megdőlhetett volna. A Bajnokok Ligájában pedig a Bruges–Inter–Milan útvonalnál kívánni sem lehetett volna könnyebbet a fináléig.
Ám amikor már azt hihettük, hogy minden összeállt a Benficánál, és az elmúlt évtizedek pechsorozata után Európa-szerte is beválik a klubstratégia, egy mindössze másfél hetes rövidzárlat miatt ismét a feledés homályába süllyedt a csapat. Márpedig az szinte bizonyos, hogy a mostaninál nagyobb esély a közeljövőben nem akad a Guttmann-átok megtörésére.
origo.hu
A Manchesterből kirúgott focista Messiként tündököl a Dortmundban
mandiner.hu
Megvan Luke Skywalker polgármester-jelöltje
metropol.hu
Magányos özvegyasszony fogadja be Lászlót - cserébe ezt kéri a férfitől vidéki jótevője
vg.hu
Munka Ausztriában: otthagyják a magyarok – ez áll a háttérben
ripost.hu
Házasság első látásra: Egy év után vajon együtt van Enikő és Peti?
vg.hu
Olajat talált a Mol Magyarországon
ripost.hu
Meglepő szokásáról vallott Nagy Melanie
origo.hu
Cristiano Ronaldo újra varázsolt, bámulatos góllal juttatta döntőbe csaptát - videó
origo.hu
Megszólalt a megcsalásról a Marics Petivel összehozott énekesnő
magyarnemzet.hu
Gyurcsányék kezén a Városháza: etikai kérdéseket is felvető fiaskó csúfítja Gál J. Zoltán fővárosi tevékenységét
videa.hu
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
travelo.hu
