Megdöbbentő rádiójelek érkeztek egy közeli, Földhöz hasonló bolygóról

Szokatlan rádiójelek érkeztek egy közeli, Földhöz hasonló bolygó felől.

Az élet a Földön elképzelhetetlen lenne, ha bolygónkat nem védené erős mágneses tér a világűrből érkező káros sugárzástól. Ha nem lenne ilyen védőpajzsunk, a Napból érkező töltött részecskék hamar elsöpörnék a légkört, atmoszféra nélkül pedig olyan kietlen pusztasággá válna világunk, mint a Mars.

Ha tehát lakható bolygók után kutatunk, akkor az egyik kulcsfontosságú tényező, amit vizsgálnunk kell, hogy van-e mágneses mezejük. Ilyen téren most egy biztató felfedezésről számoltak be a csillagászok.

Egy mágneses mezővel rendelkező exobolygó

Az újonnan azonosított kőzetbolygó az YZ Ceti b nevet kapta, és alig 12 fényévre van csak a Földtől. Egy vörös törpecsillag körül kering. A bolygó annyira közel van az anyacsillaghoz, hogy mindössze 2 nap alatt megkerüli azt.

Különösen izgalmassá teszi a rendszert, hogy a kutatócsoport furcsa rádiójeleket fogott a bolygó felől.

A csillagászok feltételezése szerint a rádiójeleket az exobolygó mágneses tere és csillagból érkező részecskék kölcsönhatása hozhatta létre. Mivel a bolygó közel kering a csillagához, erős rádióhullámokat bocsát ki, ezeket a Földről is jól lehet tanulmányozni.

Egy Föld-szerű exobolygó (Illusztráció) Forrás: Science Photo Library via AFP/All rights reserved. Copyright Mark A. Garlick. No unauthorised use./Mark Garlick

A csillag közelsége egy különös hatást eredményez; a bolygó mágneses tere a napjából kiszabaduló töltött részecskéket visszalöki a csillag felé. Ez a folyamat sarki fényt generál a vörös törpén.

A befogott rádiójelek nagy valószínűséggel ebből a sarki fényből származnak.

A rádióhullámok tulajdonságai alapján a tudósok azt is meg tudják határozni, milyen erős lehet az YZ Ceti b mágneses tere.

A szerzők szerint a most vizsgált bolygó az egyik legjobb jelölt arra, hogy egy idegen világ mágneses mezejét tanulmányozzuk. A kutatócsoport tovább vizsgálja a bolygót, hogy az eddigi eredményeket megerősíthessék.

A teljes tanulmány a Nature Astronomy című folyóiratban olvasható.