Vágólapra másolva!
Az amerikai kosárlabda-történelem kutatói, szakértői, vagy éppen csak a sportág rajongói között számosan vannak, akik szerint egy Len Bias nevű játékosról mondható el talán egyedül, hogy még magánál a nagy Michael Jordannél is fényesebb karrier várt rá. Csak sajnos soha nem derülhetett ki, hogy ez valóban így volt-e, ugyanis a valóban csillogó tehetségű fiatal játékos még az előtt meghalt, hogy bemutatkozhatott volna az NBA-ben. Jordant lehet, hogy legyőzte volna, de egy rossz döntés az életébe került.

Ha kosárlabdáról van szó, a "minden idők legjobbja" vitában rendre Michael Jordan végez az élen. Igaz, hogy nagyon szorongatta őt Kobe Bryant és szorongatja LeBron James,

de az igazodási pont, akihez mindig mérjük egy-egy új üstökös képességeit, még mindig Air Jordan.

Hozzá hasonlítják az NBA-be bekerülő újoncokat, a legtehetségesebb egyetemi sztárokat, de már a középiskolai bajnokságok legjobbjait is azon a szemüvegen keresztül nézik, hogy lepipálhatják-e egyszer a nagy 23-ast?

És sokan mondják azt, hogy, ha valaki, akkor Len Bias, azaz Leonard Kevin Bias képes lehetett volna erre.

Mint a világon minden sportágban, a kosárlabdában, így az NBA-ben is számtalan "mi lett volna ha"-val kezdődő mondatot írhatunk fel. Mi lett volna Portland Trail Blazers csapatából, ha az 1984-es drafton nem Sam Bowie-t viszi el másodikként, hanem lecsap Jordanre? Mi lett volna, ha Magic Johnson újoncévében aláír a Nike-hoz, és nem dől be a Converse ügynökének? Ha Penny Hardaway vagy éppen Derrick Rose nem tölti sérülésből való gyógyulással a fél karrierjét? És még hosszan sorolhatnánk a hasonló felvetéseket. De minden kérdések legnagyobbika: meddig jutott volna Len Bias, ha két nappal az 1986-os draft után nem hal meg kábítószertúladagolásban?

Az ifjú csillag felemelkedése

Bias 1963 novemberében született, azaz tíz hónappal volt fiatalabb Michael Jordannél, egybe esett a főiskolai karrierjük, csak éppen MJ egy évfollyammal feljebb járt. Bias a Maryland állambeli Landoverben született, ami a főváros, Washington D.C. vonzáskörzetében van. Nem volt az a nagy vándorfajta, a gimit a közeli Hyatssvillben végezte, és pillanatok alatt lett nem csupán a helyi gimi, hanem az egész állami kosárlabdaélet sztárja: 1982-ben, azaz végzős évében állami döntőbe vezette a Vadmacskákat (Wildcats), bekerült a területi bajnokság All-Star csapatába,

a Capital Classic nevű All-Star-gálán pedig 18 ponttal és 11 lepattanóval győzelemre vezette a főváros környékének legjobbjait az ország legjobbjai, azaz a U.S. All-Stars ellen.

Persze, hogy kapkodtak utána a legjobb egyetemek, Bias azonban nem mozdult, a University of Marylandet választotta. A 203 centis, atletikus fiú első idényében még csak 22 percet játszott, és csupán 7,1 pontot átlagolt meccsenként, és a szakértők "nyers és képzetlen" jelzőkkel illették, de ők hamarosan kénytelenek voltak belátni, hogy tévedtek. Bias a második szezonjában már 15 pont fölött átlagolt, harmadévben pedig konferencia (Atlantic Coast Conference) legjobb pontszerzőjelett, akit az idény végén a legjobb játékosnak is megválasztottak.

23 vs. 34: azaz Jordan Bias ellen az egyetemi években:

Utolsó fősulis évében (1986) ismét a konferencia legjobbja lett (mindössze 10 olyan kosaras van, aki egynél többször lett az ACC MVP-je), olyan emlékezetes meccsekkel, mint a már Jordan nélküli, de mindig nagyon erős North Carolina elleni meccs, ahol 35 ponttal vezette győzelemre a Terrapinst (ez a marylandi kosárcsapat beceneve). Máig az egyetlen, aki legalább 25 ponttal és 10 lepattanóval zárt az NCAA-rájátszásában, az 1984-es ACC-rájátszásban pedig nem az őszt már az NBA-ben kezdő Jordan, hanem Bias lett az MVP.

"Superman volt kosaras mezben. Egy rendkívüli játékos, akinek egyenes útja volt a Hírességek Csarnokába. Nem mondom, hogy jobb lehetett volna, mint Jordan, de fel tudta volna venni vele a versenyt" - mondta nemrégiben Jay Bilas, aki a játszott Bias ellen.

"Mivel minden meccsen legalább ketten, de néha hárman is védekeztek ellene egyszerre, úgy dolgozott az edzéseken mint az őrült. >Mindenre fel akarok készülni< mondta, ezért csinálta a pluszmunkát, legyen szó erősítésről, dobóedzésről, labdakezelésről. Mindig jobb és jobb akart lenni" - mondta róla egykori egyetemi csapattársa, Derrick Lewis.

Irány az NBA!

Nem volt kérdés, hogy az NBA-ben tárt karokkal fogják várni, bármelyik csapat számára óriási kincset jelentett a játékos, akit a korsza egyik nagy csapata, a Boston Celtics játékosmegfigyelője, Ed Badger úgy jellemzett, hogy "robbanékony és páratlan képességű" játékos, akinek tehetségét az 1984-ben draftolt Jordanéhez hasonlította. A Bulls fiatal sztárja második idényében, azaz az 1985-86-os idényben már rendre bizonyította, hogy miért volt körülötte akkor felhajtás.

Éppen akkora, mint Len Bias körül. Ne gondoljuk, hogy az NBA-draft csak manapság számít nemzeti ügynek az USA-ban, ez így volt az 1970-es évektől kezdve, amikor az országos tévék révén az Államok minden sarkába eljutott a kosárlabda.

Ráadásul az egyetemi liga már akkoriban is hihetetlenül népszerű volt, így aztán minden évben óriási felhajtás kísérte az NBA játékoskiválasztóját.

Az nem is volt kérdés, hogy Len Biast az első között fogják kiválasztani, amikor pedig kiderült, hogy a címvédő Boston Celtics egy, a Seattle SuperSoncisszal lebonyolított ügylet miatt másodiknak választ, minden kérdőjel kiegyenesedett. Az ugyanis a kor szokásai szerint szinte nyilvánvaló volt, hogy az első helyen egy centert fog választani a Cleveland, a Cavs Brad Daughertyre mutatott rá. A Larry Bird, Kevin McHale, Ralph Sampson, Robert Parish, Bill Walton és Danny Ainge nevével fémjelzett címvédőnek ugyan ki mondott volna nemet, pláne, ha maradhat otthon, hiszen Boston (amerikai léptékkel persze) egy kőhajításnyira van Landovertől.

Biasról minden idők egyik legnagyobb kosárlabdaedzője, a Duke csapatát 40 éven át irányító, az amerikai férfi kosárválogatottal három olimpiát nyerő Mike Krzyzewski - a Coach K-ról írt alapos portrénkat itt olvashatja el - is azt mondta, hogy hossz karrierje alatt két játékosban,

Jordanben és Len Biasban látta meg azt a bizonyos nehezen leírható pluszt, ami a legjobbak közül is kiemelte őket.

Ugyanezt látta benne a Celtics legendás edzője, akkor már elnöke, Arnold "Red" Auerbach, aki évek óta figyelte Biast, és a gyengécske Sonicsnak éppen azért adta oda egy kis pénz kíséretében Gerald Henderson az első körös draftjogért cserébe - az már csak a Boston mázlija volt, hogy az draft cetli végül a második választásra jogosított.

Petrovic, Sabonis és a többiek

Rendhagyó volt az 1986-os draftosztály, hiszen a később igazán emlékezetes karrierst befutó kosarasok jellemzően nem az első körben keltek el. Ez alól kivételt jelent a Bullsszal és a Lakersszel összesen öt bajnoki címet nyerő Ron Harper (8. hely), valamint a legendás litván center, Arvydas Sabonis (24. hely). A második körben vitték el a későbbi All-Star-irányítót, Mike Price-t, a Hírességek Csarnokába beválasztott, szintén ötszörös bajnok, Dennis Rodman, Jeff Hornaceket és Kevin Duckworth-t is. A 3. körben a 60. választott pedig a horvát zseni, Drazen Petrovic volt.

Csakhogy míg Jordan csillaga egyre fényesebben ragyogott, addig Len Bias egyetlen percet sem töltött az NBA-ben.

Egy sokkoló tragédia

Pedig szépen indult az NBA-kaland: a Nike-val rivalizáló Reebok azonnal lecsapott a liga új sztárjára, és a draft másnapján aláírtak vele egy 5 évre szóló, 1,6 millió dolláros szerződést. Ma ez aprópénznek tűnik, de közel 40 évvel ezelőtt ez egy nagyon is szép summa volt.

Másnap, 1986. június 19-én kora reggel azonban hívás érkezett a 911-es segélyhívószámra, Brian Tribble volt az, Bias jóbarátja:

- mondta rémülten a diszpécsernek.

Bias és Tribble előző este úgy döntött megünneplik előbbi NBA-szerződését a kollégiumi szobájában, ahol csatlakozott hozzájuk Bias néhány kosaras csapattársa is. A srácok igyekeztek megadni a módját, úgyhogy kitalálták, kokaint szívnak...

Az ünnepelt sem akart lemaradni, és miközben még soha nem szívott kokaint, egyik csíkot szívta fel a másik után, mígnem rohamot kapott. Hogy ne harapja szét a nyelvét egyik csapattársa egy olló nyelét dugta a szájába, egy másik a lábát fogta, miközben Tribble a diszpécsernek könyörgött, hogy mielőbb küldje a mentőt.

Csak egy felőtlen kölyök volt...

A mentő meg is jött, Biast kórházba szállították, de 8:51-kor már csak a fiatal sportoló halálát tudták megállapítani. Hivatalosan a kokain miatti szívroham volt az ok.

- mondta a hír hallatán megindultan a nem éppen az érzelgősségéről ismert Larry Bird. A család részvét nyilvánító levelet kapott Reagen elnöktől, George Bush alelnöktől, az első virágok pedig Michael Jordantől és Larry Birdtől érkeztek.

Bias búcsúztatásán több mint 11 ezren vettek részt a Maryland Egyetem sportcsarnokában, a Cole Field House-ban.

Az 1986-os draftosztályban nem Bias volt az egyetlen, aki szembekerült a drogokkal. Az első kör három prominens választottja, Chris Washburn, William Bedford és Roy Tarpley (3., 6. és 7. választott) is drogügybe keveredett a későbbiekben, igazán komoly karriert egyikük sem futott be, noha Bredford elmondhatja, hogy 1990-ben bajnok lett a Detroit Pistonsszal. Washburnt viszont a harmadik pozitív drogtesztje után örökre eltiltották, egyetlen szezon jutott neki az NBA-ben.

A Len Bias-törvény

A tragédia a törvényalkotást is működésbe hozta, Ronald Reagen kormány az országos felháborodást meglovagolva háborút hirdetett a drogok ellen, és Len Bias-törvény néven emlegett új szabályozással drákói szigorúságú paragrafusokat alkottak a kokainbirtoklásra: 20 évtől életfogytiglanig terjedő börtönt, illetve akár kétmillió dolláros pénzbírság is volt a büntetési tételek között.

Eközben a Bias halálát okozó buliban érintett három főbűnöst, köztük a kokaint szállító Tribble-t is felmentette a bíróság 1987 júliusában. Igaz, őt három évvel később végül lebuktatta egy fedett rendőr, és csak vádalkunak köszönhetően úszta meg 10 éve egy hónap börtönbüntetésel.

A Bias családot 1990 decemberében újabb tragédia érte, amikor egy bevásárlóközpont parkolójában egy féltékeny férj lelőtte Len öccsét, Jayt. Lenről pedig kiderült, hogy úgy kapott diplomát, hogy két órát fel sem vett, a rengeteg hiányzás miatt pedig 21 kreditje hiányzott.

Hogy valami jót is írjunk: Len Bias 30-as Celtics mezét halála után pár nappal megkapta az édesanyja a bostoni csapat elnökétől, 2021. november 21-én pedig a tragikus sorsú játékost beválasztották az egyetemi kosárlabda hírességeinek csarnokába (NCAA Basketball Hall of Fame).