A kipusztulás szélére sodródott fajokat mentenek

Illusztráció

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton.

Fokozatosan bővítették a tevékenységeket

Az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.

A közlemény felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar Madártani Egyesületet.

A túzok (Otis tarda) a hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható. Forrás: MME

A vezetők nemzetközi mintára széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet

– áll a kommünikében. – A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre.

Az MME 1993-ban alapítóként vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja.

A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve.

Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.

Felmérési, kutatási programokat valósítottak meg

Az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósítottak meg a fél évszázad alatt.

A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek,

több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.

Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel

– szerepel a közleményben.

A kerecsensólyom ikonikus faj Forrás: Biosphoto via AFP/Marius Swart / Biosphoto/Marius Swart

A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően

az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya.

A kommüniké a ragadozókon kívül kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat.

A gyugyalag táplálékául szolgáló rovarokban nincs hiány Forrás: dalous p./Dalous P.

Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is.

A rákosi vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.

Mint írták, az MME-nek a táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.

(MTI)