A pörgős motornak, a harapós fékeknek és közvetlen kormányzásnak köszönhetően az autó bárkiből képes kihozni a benne szunnyadó ámokfutót, egy kis összeszokás után hajmeresztő száguldozást lehet rendezni a gyanútlanul bekászálódott család legnagyobb rémületére. A futómű hangolása mindehhez tökéletes partner, nagy tempónál is stabil marad az autó, nem billeg és dől a karosszéria, jól érezhetőek a visszajelzések és a csúszáshatárok. A Honda mérnökeinek szerencsére sikerült elérniük azt a varázslatot, hogy a Civic sportos hangolású futóműve nem megy a menetkényelem rovására, még rossz úton sem pattog vagy ráz az autó, ami Magyarország úthálózatának állapotát figyelembe véve nem hátrány. Az autó talán egyetlen gyenge pontjának a kissé zajos utasteret lehetne nevezni, ugyanis hiába a kímélő hatodik fokozat, a motor mégis jól hallhatóan teszi a dolgát. Ezen esetleg egy hangtompító burkolat sokat javított volna, ugyanis a Civic motortere meglehetősen pucérnak számít a mai világban, ahol minden alkatrészt szeretnek lefedni a gyártók.