Apák gyermekágyi depresszióval

Depressed man sitting on a bench in a park

A legújabb kutatások szerint a gyermekágyi depresszió, illetve a korai szülői depresszió bármilyen szülőnél felléphet: az anyán kívül érintheti a biológiai vagy a nevelő apát, küzdhetnek vele az örökbefogadó szülők, de kialakulhat gyermeket vállaló homoszexuális pároknál is. Összegyűjtöttük, hogy a hormonális okokon kívül mi fokozza a gyermekágyi, korai szülői depresszió kockázatát.

Régóta ismert, hogy a szüléssel járó hormonális változás gyakran jár ún. baby blueszal, azaz gyermekágyi szomorúsággal. A néhány napig, legfeljebb egy-két hétig tartó időszakban a friss anyuka hangulata ingadozik, sokszor ok nélkül sírva fakad, szorongások törnek rá, esetleg ingerlékenyebb, vagy csökken a koncentrálóképessége. Ha a tünetek két hét után sem enyhülnek, a kismamánál gyermekágyi depresszió (postpartum depresszió), illetve ritkán gyermekágyi pszichózis (postpartum pszichózis) alakulhat ki.

A statisztikák szerint a gyermekágyi depresszió az anyák 10-15 százalékát érinti, és a férfiak esetében is több mint 10 százalékra becsülik ezt az arányt. A pontos számok megállapítása a férfiak esetében nehezebb, mivel ők ritkábban kérnek segítséget, kevésbé jellemző, hogy szakemberhez fordulnak, így nehezebb kiszűrni őket.

A depressziós apa hamar ingerült lesz

Az amerikai Northwestern Egyetem pszichológusai 23 éven keresztül több mint 10 ezer férfi életét követték, és többek között a depressziós tünetekkel járó élethelyzeteket, periódusokat vizsgálták a résztvevők életében. A résztvevők között voltak biológiai és nevelő apák, és a gyermekkel egy háztartásban, illetve külön élő apák.

A kutatás rámutat, hogy az elmúlt ötven évben a férfiaknál a gyermekgondozással töltött idő megduplázódott, így meghatározó, hogy milyen impulzus érkezik felőlük a családi életbe. Az eredmények szerint a gyermekkel együtt élő apáknál 68 százalékkal gyakrabban fordulnak elő depressziós tünetek a gyermek első öt évében, mint a korábbi évtizedekben.

Az eredmény azért fontos, mert az első öt év meghatározó a gyermek életében a biztos kötődési minta kialakulása, valamint a világ biztonságos felfedezése terén. Az az apa viszont, aki depressziós, a vizsgálat szerint kevésbé tud építően jelen lenni a gyermek életében: ritkábban olvas neki mesét, gyakrabban alkalmaz testi fenyítést.

A kutatás arra is rámutat, hogy probléma az is, hogy a férfiak a depressziójukat gyakran maguk előtt sem ismerik be: állapotukat jellemzően fokozott ingerlékenységként, fáradtságként írják le, nem pedig szomorúságként, vagy úgy, hogy nem érzik magukat értékesnek.

Forrás: Photononstop/Eric Audras

Az örökbefogadó szülőknél ugyanakkorra a depresszió gyakorisága

Az ugyancsak amerikai Purdue Egyetem kutatói örökbefogadó szülőknél vizsgálták a depressziót. Kutatásuk érdekes eredménye, hogy az örökbefogadó anyáknál a postpartum depresszió gyakorisága megegyezik a szülő nőkével. Azaz a hormonális változások mellett a depresszió kialakulásában meghatározó szerepe van a kialvatlanságnak, a párkapcsolati problémáknak is, valamint hogy a friss szülők kapnak-e támogatást a családtól, de legfőképp annak, hogy mennyire voltak reálisak a szülőséggel kapcsolatos várakozások.

Azok az örökbefogadó szülők, akik régóta vágytak már gyermekre, és ezt az állapotot túlidealizálták, gyakrabban fordult elő postpartum depresszió. Gyakori, hogy bár a leendő szülők intellektuálisan tudják, hogy életük a gyermekvállalással megváltozik, azaz elméletben felkészültek, a gyakorlatban azonban, amikor ott találják magukat túlterhelve a hétköznapokban, megrogynak.

A leszbikusoknál még nagyobb a depresszió kockázata

Egy másik kutatás arra is rámutat, hogy a korai szülői depresszió nem csak heteroszexuális, hanem homoszexuális pároknál is kialakulhat. A vizsgálat szerint leszbikus pároknál például előfordulhat, hogy a nem szült nő mutat erősebb depressziós tüneteket.

A homoszexuálisok esetében növeli a depresszió kockázatát az is, ha a jogi viszonyok rendezetlenek az adott országban: például, hogy egy leszbikus kapcsolatban elismerik-e szülőnek azt a nőt is, aki nem szült. A kutatásban ilyen államban élők arról számoltak be, hogy ők tulajdonképpen jogilag láthatatlan anyák: miközben minden társadalomban az anyáknak megbecsülés jár, az ő fáradozásaikról senki nem vesz tudomást.

Mindhárom kutatás hangsúlyozza, hogy a kezeletlen postpartum depresszió krónikus depresszió kialakulásához vezethet. Bár sokan érzik úgy, hogy a mentális betegségek valamiféle stigmát jelentenek – az pedig, hogy valaki nem élvezi az anyaságot vagy az apaságot, társadalmilag különösen stigmatizált –, érdemes minél előbb segítséget kérni a saját maga és a gyermeke lelki egészsége érdekében.

Baby blues, postpartum depresszió, postpartum pszichózis

Baby blues-nak, vagy gyermekágyi szomorúságnak nevezzük a szülést követő napokat jellemző hangulatingadozást, szomorúságot, szorongást, fokozott ingerlékenységet, csökkent koncentráló képességet, alvási zavarokat. A tünetek jellemzően néhány napon, legfeljebb két héten belül elhalványulnak.

Ha a tünetek intenzívebbek, két hétnél tovább tartanak, és befolyásolják a gyermek gondozását, illetve a hétköznapi feladatok ellátását, postpartum depresszióról beszélünk. Tünetei: étvágycsökkenés, álmatlanság, fokozott ingerlékenység, dühkitörések, mindent elsöprő fáradtság, a szex iránti érdeklődés elvesztése, azzal kapcsolatos bűntudat, hogy nem elég jó anya, kötődési nehézségek a gyermekkel, elvonulás a családtól, barátoktól. A kezeletlen szülés utáni depresszió hosszú hónapokig elhúzódhat, és krónikus depresszióvá alakulhat át.

A postpartum pszichózis még súlyosabb állapot: jellemzően a szülést követő két hétben jelentkezik, szerencsére ritkán. Tünetei: zavarodottság, diszorientáltság, hallucinációk, paranoia, erőszakos gondolatok a gyermekkel és magával kapcsolatban.

Mikor kell szakemberhez fordulni, mit lehet tenni ellene?

A baby blues általában magától elmúlik, fontos, hogy amennyire lehet, a kismama pihenjen, használja ki a környezet támogatását, és kapcsolódjon a rokonokkal, barátokkal. Ha a fáradtság hátterében nem csak kialvatlanság, hanem pajzsmirigy alulműködés is áll, ajánlott orvossal konzultálni.

Ha a depressziós tünetek két hét után sem enyhülnek, szakembertől kell segítséget kérni: a tanácsadás, terápia mellett, felmerülhet a gyógyszeres kezelés szükségessége is. Emellett nagyban segít az egészséges életvitel: a minél több mozgás, a babával való rendszeres séta, az egészséges ételek, és a hangulatingadozást fokozó alkohol kerülése.

Fontos, hogy az anya reális elvárásokat támasszon magával szemben, - nyugodtan engedje el a tökéletes háztartással kapcsolatos várakozásokat -, hogy próbáljon minél több időt tölteni a család, a barátok körében, és hogy a nehéz helyzetekben is tudjon a hozzáállásán változtatni: amennyire csak lehet pozitívan reagálni a negatív helyzetekre is. Ez utóbbiban segíthetnek a kognitív terápiák is.