Erdő Péter

I. Biblikus alapok

A keresztények számára a Húsvét a Feltámadás ünnepe. Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk - írja Szent Pál apostol (vö. 1Kor 15,12-19). Előadásomban először a Feltámadás bibliai emlékeiről, azután az egyház hitéről, végül pedig az egyház húsvéti ünnepléséről kívánok szólni.

A kereszténység hitének ez a központi ténye az újszövetségi Szentírásban található közvetlen tanúságtételekből tűnik ki. Az első keresztények erről szóló meggyőződése pedig - közvetve - még a nem keresztény körökből származó kortárs véleményekből is kirajzolódik.

Video: Bevezetés (szélessávú és modemes változat - wmv, 3 MB és 0,5 MB)

1. Az üres sír

Mire alapult az Újszövetség könyvei szerint az első keresztények szilárd meggyőződése Krisztus Feltámadásáról? Egyrészt az üres sír tényére. Jézust az evangéliumok szerint Nagypénteken, vagyis azon a pénteken, mely az abban az évben szombatra eső Peszách ünnepe előtti nap volt, a római hatóságok keresztre feszítették, majd tanítványai még a szombat beállta előtt eltemették.

A temetés helye egy sziklasír volt. Ezt a sírt találták üresen azok az asszonyok, akik a szombat elmúltával kimentek a sírhoz. Szent Lukács evangéliuma így beszéli el ezt az eseményt:
Lk 24,1 "[az asszonyok] A hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz, s magukkal vitték az előkészített illatszereket is. 2 A kő el volt a sírtól hengerítve. 3 Bementek, de az Úr Jézus testét nem találták."

Lukács a továbbiakban beszámol arról, hogy az asszonyok híradását maguk Jézus legfőbb tanítványai, az apostolok sem fogadták el, de akik közülük kimentek a sírhoz, ugyanezt tapasztalták.
Lk 24,11 "[az apostolok] üres fecsegésnek tartották [szavaikat] és nem hittek nekik. 12 Péter mégis menten a sírhoz futott. Benézett, de csak a lepleket látta. Hazament és igen elámult a történteken."

Video: A jeruzsálemi Via Dolorosa (szélessávú és modemes változat - wmv, 7 MB és 0,7 MB)