A kislány, akit megölt Hollywood

2019.06.22. 18:25

Judy Garland 13 évesen került Hollywoodba, és még mindig gyerek volt, amikor sztár – és a producereknek köszönhetően – gyógyszerfüggő lett. Halálát is a nyugtatók túladagolása okozta. Ötven évvel ezelőtt, két héttel a 47. születésnapja után, 1969. június 22-én ötödik férje, Mickey Deans holtan találta Londonban bérelt házuk fürdőszobájában. 

Judy Garlandot Hollywood teremtette és Hollywood is ölte meg. 1922. június 10-én született Minnesotában Frances Ethel Gumm néven.  Már kétévesen a színpadon állt szülei utazó műsorában, majd a nővéreivel alakított énekes-táncos trióban figyelt fel rá a hollywoodi óriás, a Metro-Goldwyn-Mayer, és szerződtette 1935-ben, rendhagyó módon, próbafelvétel nélkül.

Tizenhárom éves volt ekkor, gyereksztárnak már túlkoros, felnőtt szerepekhez viszont túl fiatal és éretlen, és Louis B. Mayer szerint nem is túl csinos – elsősorban énektudása és jellegzetes hangja miatt kellett a stúdiónak, aztán fokozatosan (elsősorban Mickey Rooney partnereként) építették fel Garland számára „a lány a szomszédból” imázst. 

Mickey Rooney és Judy Garland a Babes in Arms c. filmbenForrás: AFP

A stúdió őrületes munkatempót diktált, egy év alatt kilenc forgatáson vett részt, emellett egyéb fellépéseket szerveztek neki, színészképzésre járatták, s mivel túlsúlyosnak vélték, ezért kemény diétára fogták. Garland szerint a felnőttek energiáit is felemésztő iram miatt az MGM vezetői serkentőket adtak neki, majd lefekvés előtt nyugtatókat. 

Már az amfetamin és barbiturátok rabja volt, amikor 1939-ben igazán befutott az L. Frank Baum gyerekkönyve alapján készült Óz, a csodák csodája című musical Dorothyjaként. Legismertebb szerepéhez csupa véletlen, a forgatáshoz egy szörnyű tapasztalat kötődik. 

Noha a film producerei, Arthur Freed és Mervyn LeRoy a kezdetektől Garlandot akarták a főszerepre, az MGM vezetője, Mayer inkább Shirley Temple-t akarta átcsábítani a 20th Century Foxtól, s csak amikor kéréseit visszautasították, egyezett bele Garland szerepeltetésébe (akit eredetileg szőke parókában képzeltek el, végül maradtak eredeti hajszínénél). A film híres dala, az azóta klasszikussá nemesedett, „Garland-védjegy” Over the Rainbow is majdnem kimaradt a filmből, a producerek ki akarták vágni, csak a próbavetítések sikere, Garland átütő előadásmódja győzte meg őket – a dal Oscar-díjat nyert, Garland pedig egy juniorkülöndíjat, egyetlen Oscar-díját.

Ami pedig a rossz tapasztalatot illeti: Garland később úgy emlékezett, az Óz forgatása közben többször is megpróbálták megerőszakolni a mesebirodalom aprócska lakóit játszó színészek.

Óz, a csodák csodájaForrás: MGM/Rex/Shutterstock

Az Óz sikerét az MGM igyekezett még inkább kiaknázni: Garland 1939 és 1950 között évente átlagosan két filmben szerepelt, 1940-ben rögtön háromban, köztük első felnőtt szerepében (Little Nellie Kelly). Ekkoriban valóban nővé érett, egyre több és zavarosabb románcba kezdett, főleg nős férfiakkal, mintegy apahiányát is kompenzálva – nem sokkal az MGM-szerződés megkötése után halt meg az apja.

Tizennyolc éves volt, amikor viszonyt kezdett a nála 12 évvel idősebb, nős David Rose dalszerzővel. A férfi válása után, 1941-ben házasságot kötöttek, majd nem sokkal később, az akkor még mindig csak 19 éves Garland a stúdió nyomására átesett első abortuszán (a második 1943-ban volt, miután összemelegedett Tyrone Powerrel). Első házasságáról és abortuszáról később úgy nyilatkozott: sajátos háború volt ez az MGM-mel, ő azt akarta bebizonyítani, hogy már felnőtt, a stúdió pedig azt, hogy még mindig gyerek, aki engedelmességgel tartozik.

Judy Garland a Találkozunk St. Louis-ban (1944) c. filmbenForrás: Warner Archive

Színészként a Találkozzunk St. Louis-ban című 1944-es filmben érett felnőtté – és e musical forgatásán találkozott második férjével, Vincente Minnellivel (lányuk: Liza Minnelli). A filmben három kiváló, jazz sztenderddé lett dalt énekelt (The Trolley Song, The Boy Next Door, de főleg: Have Yourself a Merry Little Christmas), és Dorothy Ponedel sminkmester hatására át is alakult (Ponedel kivetette a korábban az MGM-től „kapott” orr- és fogsapkákat, nőiesebbre fazonírozta Garland frizuráját és szemöldökét), és ennek az átalakulásnak köszönhetően a külsejét végre elfogadó Garland első alkalommal jelent meg valóban nőként a vásznon.

1945-ben, pályafutása során először, drámai szerepben is kipróbálhatta magát: a szintén Minnelli rendezte Az órá-ban komoly kritikai sikert aratott Robert Walker partnereként, de a közönség az énekesnőt követelte, így az MGM visszaparancsolta a musicalekhez. 

Az óraForrás: AFP

Legjobb, és életére leginkább rímelő szerepét kilenc évvel később játszotta el a Csillag születik-ben. Az 1954-es remake (az első 1937-ben készült) előtt megjárta a poklot: a stúdió jelenlétét élete minden területén érzékelő Garland 1947 áprilisában, A kalóz forgatásán idegösszeomlást kapott, a szanatóriumban pedig öngyilkosságot kísérelt meg. Később, az orvosi felügyelet ellenére egyre komolyabb problémái lettek az alkohollal, miközben gyógyszerfüggősége is erősödött, és depresszióját házasságon kívüli kapcsolatokkal is igyekezett csillapítani. Állapota miatt az MGM számos produkcióból kiírta, végül 1950-ben, amikor újabb öngyilkosságot kísérelt meg, magára hagyta és szerződést bontott vele. 

Ezután négy évig nem forgatott, helyette a színpadon aratott sikereket.

Újjászülettem– mondta 1951-ben a London Palladium vaudeville-előadása után (a zenés színpadi műfaj „felélesztéséért” Tony-díjjal tüntették ki), s a közönség számára is úgy tűnt, valóban sikerült talpra állnia.

Csillag születik (James Mason, Judy Garland)Forrás: AFP

A nagy visszatérés a filmhez, a Csillag születik keservesen rímel Garland életére. Hiába alakítja benne James Mason a szebb napokat látott, alkoholista matinésztárt, a függőség és az (ön)elfogadás utáni elkeseredett sóvárgás Garlandé – és ezt az önéletrajzi párhuzamot csak erősíti, hogy a Warnernél készült, George Cukor rendezte film valódi producerei a színésznő és harmadik férje, Sidney Luft voltak, ráadásul a forgatás idején ismét jelentkeztek Garland függőségével kapcsolatos problémái, a munka sokszor miatta állt le.

Ugyanakkor alakításán látszik, hogy mindent beleadott és élete filmjének szánta a Csillag születik-et. A szerepért Golden Globe-díjat nyert, és Oscarra jelölték. A sajtó biztosra vette győzelmét: mivel a gálán nem tudott részt venni, mert előző nap szülte meg harmadik gyerekét, a kórházi szobájába kitelepült egy tévéstáb, hogy élő adásban sugározzák köszönőbeszédét.

A díjat végül Grace Kelly kapta meg – mintha Hollywood büntetni akarta volna Garlandot a botrányai és önpusztító életmódja miatt, és főleg azért, mert a színésznő nem rejtette véka alá, hogy az MGM ellopta a gyerekkorát és megnyomorította az életét. 

A történelem legnagyobb lopása, a Brink's kirablása óta– írta táviratban a színésznőnek a komikuslegenda Groucho Marx az Oscar-gála után.

A Csillag születik után Garland már csak öt filmben szerepelt, ebből kettőben is csak a hangja hallható. Az 1961-es Ítélet Nürnbergben mellékszerepéért ugyan ismét Oscarra jelölték, de a díjat ezúttal sem nyerte el, utolsó filmjét 1963-ban mutatták be.

Judy Garland a Carnegie Hallban 1961-benForrás: AFP/John Loengard

A filmezés helyett egyre többször tűnt fel a televízióban (ennek csúcsa volt a 26 részes Judy Garland Show, amit négy Emmyre jelöltek), 1955 és 1967 között öt stúdiólemezt és ugyanennyi koncertalbumot vett fel, 1961-ben nagy sikerű előadást tartott a Carnegie Hallban, 1962-es koncertlemezét öt Grammy-díjjal tüntették ki.

Mégis, élete utolsó éveiben egyre súlyosbodó mentális és fizikai problémái (1959-ben hepatitisszel diagnosztizálták, öt évet jósoltak neki) mellett anyagi biztonsága is megingott. Amikor 1966-ban megvált két ügynökétől, derült ki, hogy Freddie Fields és David Begelman hanyagul bántak a rájuk bízott javakkal, és félmillió dolláros adósságot halmoztak fel a színésznőnek. Negyedik férjével, a színész Mark Herronnal sem volt szerencséje: 1969-es válóperük során Garland azt állította, a férfi megverte, amit Herron nem is tagadott, hozzátéve, önvédelemből tette, mert a kezelhetetlen Garland rátámadt. A válás után alig egy hónappal, 1969 márciusában Garland ötödször is férjhez ment. Három hónappal később, június 22-én, 12 nappal a 47. születésnapja után túladagolta a három és fél évtizeden át szedett nyugtatókat.

Élete utolsó évéről Renée Zellweger főszereplésével készült film (Judy), amit idén ősszel mutatnak be a mozik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK