Cannes: A démonok nem voltak ott

A Gyűrűk urá-n tesztelt és jól bevált módszert követték Cannes-ban a legújabb fantasy-franchise első darabjának, Az arany iránytű-nek az alkotói: a legtöbb országban decemberben bemutatásra kerülő film hírverését már most elkezdték azzal, hogy levetítettek az újságíróknak egy kb. negyed órás kedvcsináló klipet a filmből, aztán sajtótájékoztatót tartottak. A jelenleg Ausztráliában forgató Nicole Kidman kivételével a főszereplők közül mindenki eljött: a tizenhárom éves Dakota Blue Richards, aki Lyrát, a kis főhősnőt játssza, Daniel Craig, azaz Lyra nagybátyja, Eva Green, a meglepően kevéssé gonosz boszorkány, Sam Elliott, és persze Chris Weitz, a rendező és a film temérdek producere közül hárman. A Philip Pullman könyvéből készült mesefilm egy árva kislány kalandjait meséli el, akinek eltűnik az egyik barátja, ezért a biztonságos Oxfordot otthagyva, egy titokzatos nő (Kidman) segítségével útnak indul, hogy megkeresse a kisfiút. Ennek a mesevilágnak a nagyhatalmú irányítója a Magisztérium nevű tanács, amely megpróbál totális hatalmat kivívni magának az emberiség felett, és kiderül, hogy Lyrának nem csak a barátját kell megmentenie, hanem a Magisztériummal is szembe kell szállnia.Nicole Kidman és Dakota Blue Richards Az arany iránytű-benA levetített klip alapján úgy tűnik, Az arany iránytű nem csak sztorijában, hanem látványvilágában is a Narnia krónikái-ra hasonlít majd, de ezt talán még több számítógépes animációval dúsították fel (jóindulatú olvasatban: még látványosabb lesz). Túlzás lenne azt állítani, hogy a sajtótájékoztatón az újságírók összeroppantak volna az új információk súlya alatt, az esemény jó fél órás késéssel kezdődött és huszonöt perc múlva már vége is lett. Daniel Craig szokás szerint fess volt, szürkéskék zakója zsebéből színes selyemzsebkendő kandikált ki, és még egy sárga szalag is virított a hajtókáján (sajnos nem derült ki, hogy ezzel a hazafiasságát hirdeti, az öngyilkosság ellen emel szót, vagy a hererák veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet), Eva Green pedig szerepéhez hűen boszorkányosra vette a figurát: fekete ruhában, feltornyozott hajjal, szénfeketére satírozott szemmel érkezett.Eva Green Az arany iránytű című filmbenA kérdések jelentős része a számítógépes effektusokra vonatkozott, ami nem meglepő, mert a filmben minden figurának van egy ún. démonja, amely folyton változó állatalakokban jelenik meg, és ezeket persze számítógépes grafikával keltették életre. Dakota ezzel kapcsolatban sommásan csak annyit mondott, hogy " nehéz volt a démonokkal játszani, mert nem voltak ott". Weitz viszont annak a reményének adott hangot, hogy talán a közönség már belefáradt az öncélú speciális effektusok bámulásába, "az effektusoknak a történetmesélést kell szolgálniuk, és nem a hiányosságokat kompenzálniuk". Azt ígérte, hogy itt nem az utóbbiról lesz szó, és hangsúlyozta, hogy a film veleje egy fontos emberi történet, amely főképp a felnőtté válásról szól. Sajnos kedvenc James Bondunk nem sokszor jutott szóhoz, viszont nagyon aranyosan istápolta a mellette ülő, kissé megszeppent Dakotát, a fülébe sugdosott (csibészes arckifejezéséből ítélve azt magyarázhatta neki, hogy ne izguljon, az újságírókat nem kell komolyan venni), vizet töltött neki, és amikor a kislány beszélt, a magasságához állította a mikrofont, ami a szervezőknek nem jutott eszükbe. A villámtájékoztató végén a színészek egy szempillantás alatt távoztak a színről, úgyhogy az autogramgyűjtők hoppon maradtak, viszont mindannyian kaptunk Arany iránytűs kártyapaklit ajándékba. A lényeg pedig úgyis csak karácsony tájékán derül majd ki.