Az őszi ködtenger képeken

Forrás: MTI/Komka Péter
1/9
Amikor a levegő olyan mértékben lehűl, hogy hőmérséklete eléri a harmatpontot, akkor a benne lévő vízgőz kicsapódik, ami ködöt eredményez.Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
2/9
A vízgőzben kialakuló vízcseppek mérete a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben.Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
3/9
A köd a Nap melegítő hatására, amint a felszínt melegíteni kezdi, el is oszlik. Hatására a levegő hőmérséklet is emelkedik, aminek következtében egyre több párát tud magába venni.Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
4/9
A köd olyan réteges felépítésű felhő, melynek alapja a földfelszínt éri.Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
5/9
Köd esetén a látótávolság 1 km-nél kisebb, amennyiben ennél több, akkor a jelenséget párásságról beszélünk.Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Mohai Balázs
6/9
Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.Forrás: MTI/Mohai Balázs
Forrás: MTI/Sóki Tamás
7/9
A köd felszakadását, megszűnését a melegedésen kívül a lehűlés is megszüntetheti.Forrás: MTI/Sóki Tamás
Forrás: MTI/Sóki Tamás
8/9
A lehűlés hatására kicsapódott vízszemcsék megnagyobbodnak, nem tudnak lebegni a levegőben és visszahullnak a felszínre.Forrás: MTI/Sóki Tamás
Forrás: MTI/Varga György
9/9
Sík felszínen a szelek rendszerint a ködöt eloszlatják.Forrás: MTI/Varga György