Kapós piaci áru a fiktív számla

Árucikként kínálják a józsefvárosi piacon az adócsalásra alkalmas fiktív számlákat, darabonként 500 forintért. A rendőrségtől és az APEH-től kapott tájékoztatás szerint végül is jogszerű a számlaárusítás. A "kereskedőket" nem, a vásárlókat viszont bünteti a törvény. Egy kínai árust hamarosan kiutasítanak az országból, mert a piacon kapható fiktív számlát használt fel, a számlakereskedők viszont a Magyar Hírlap információi szerint folytathatják bizniszüket.

A józsefvárosi piac forgatagában szinte mindent megtalál a vásárló. A ruhák, cipők, játékok, elektronikai cikkeket kínáló bódék között, valahol a piac mélyén, közel-keleti külsejű és idegen akcentussal beszélő férfiak állítják meg a nézelődőket. Fiktív számlát kínálnak. Nem mutatják meg elsőre az árut, csak ha komolyan érdeklődik a vevő. Akkor is elővigyázatosan.

A férfi int társának, aki az egyik pulthoz siet. A másik közben szóval tartja a vásárlót, elterelve figyelmét a számlaköteg rejtekhelyéről. Az árus nem tart magánál a dokumentumokból, jobb az elővigyázatosság, ha netán rendőr jönne.

Aztán előkerül a nagy csomag papír. Darabja 500 forint. Alkudni nem lehet. Ha többet vesz az ember, akkor sem.

A számlákon különféle cégek pecsétjei. A rubrikák üresek. Mindenki akkora összeget ír be, amekkorát akar, annyi áfát igényel vissza vele az APEH-től, annyi jövedelmet titkol el vele, amennyi csak jólesik. Ha le nem bukik egy adóellenőrzés során. Akkor a számlaárus megélhetése is veszélybe kerül. Amúgy szabadon kereskedhetnek a számlákkal.

A hazai jogrendszer ugyanis nem bünteti a magánokirat-hamisítás előkészületét. A kitöltetlen fiktív számla árusítása pedig ennek minősül.

Boros György, a VIII. kerületi rendőrkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetője elmondta: csak akkor vonható felelősségre a számlaárus, ha a dokumentumot valaki felhasználja, azaz beállítja a cég könyvelésébe. Aki ezt teszi, adócsalást és okirathamisítást követ el, aki pedig eladta a biankó számlát, bűnrészessé válik magánokirat-hamisításban.

Boros György tájékoztatása szerint a csalásra úgy derülhet fény, ha az adóellenőrzés során kibukik a hamis számla.

Az APEH rendszeresen egyeztet a rendőrséggel, a rendőrség pedig ismeri a számlakereskedőket és az általuk használt bélyegzőket. Néha lefoglalják a papírokat és a pecsétet, az árust azonban szabadon kell engedniük. Az APEH megkeresésére a rendőrség szakértője összehasonlítja az elkobzott számlát és bélyegzőt az adóellenőrök által gyanúsnak talált dokumentummal. Ha a szakértői vélemény szerint egyezik a számla sorszáma és a két pecsét, akkor eljárást indítanak az árussal szemben is.

Egy évvel ezelőtt nyomozás kezdődött egy olyan ügyben, ahol egy a józsefvárosi piacon dolgozó kínai kereskedő használta fel a fiktív számlát az általa árusított termékek eladásához.

A százados nem tudja, mi lett a vizsgálat vége, az ügy ugyanis az APEH-nyomozóhivatalhoz került át. A Magyar Hírlap adóhivataltól származó információi szerint vádemelési javaslattal lezárult a nyomozás. A kínai kereskedő pénzbírságot kap és kiutasítják az országból. Névtelenséget kérő a lap informátorának arról nem volt tudomása, hogy az eljárást kiterjesztették volna a számlaárusra.

A számlabizniszbe amúgy nem kell túl sok pénzt befektetni. Elegendő egy számlatömböt vásárolni és bélyegzőt csináltatni. A cégek nevéhez és címéhez bárki hozzájuthat a cégnyilvántartásból.

Burillák Attila, az APEH szóvivője sosem hallott még arról, hogy a piacokon is árusítanának fiktív számlákat. Vannak kifejezetten hamisszámla-gyártással foglalkozó cégek, ezeknek neve és elérhetősége azonban kézről kézre jár az adócsalók között.

Az ilyen számlagyárak többnyire nagy tételben állítják elő a dokumentumokat, majd a társaságot többnyire hajléktalanoknak vagy nem létező személyeknek eladják, ami annyit jelent, hogy adásvételi szerződést iratnak alá velük. A fantomizálással a társaság köztartozásai behajthatatlanná válnak, a fiktív számlákat megvásárló cégek pedig csökkentik társasági adó- alapjukat, illetve jogosulatlanul igényelnek vissza áfát.

Idén október végéig 17 milliárd forint értékben derítettek fel adócsalást az adónyomozók. 262 ügyben készült vádemelési javaslat és 236 fiktív számlás ügyben folyik jelenleg is nyomozás. Adócsalást követ el az is, aki jóhiszeműen beállítja a könyvelésébe a fiktív - például a fenti, kínai árustól kapott - számlát. Burillák Attila közölte: bárki, akinek kétségei vannak egy számla hitelességét illetően, besétálhat az adóhivatalba s ott megállapítják, valós-e a dokumentum.

A fiktív számlával elkövetett adócsalások 85 százalékára egyszerű adóellenőrzés során derül fény - közölte Burillák Attila. Érkeznek információk a rendőrségtől is. A magánszemélyek által tett feljelentések kevesebb mint tíz százalékot tesznek ki.

Az adócsalók többnyire tehetősebb jövedelemmel rendelkező állampolgárok. Míg idén a havi jövedelem országos átlaga 80 ezer forint volt, addig az adócsalással gyanúsítottak átlagosan 476 ezer forint nettó jövedelemmel rendelkeznek. A leggazdagabb adócsalók Veszprém megyében élnek, jövedelmük átlagosan 614 ezer forint, míg a legszegényebbek Szabolcsban átlagosan 337 ezer forintot keresnek.

Vajta Zoltán

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

APEH