Az Eur�pai Uni�hoz csatlakoz� orsz�gok k�z�l Magyarorsz�g, Csehorsz�g, Lengyelorsz�g �s Szlov�kia csak 2009-ben lesz �rett az eur� bevezet�s�re, m�g a balti �llamok, M�lta �s Szlov�nia m�r 2007-ben - az Allianz Csoport Gazdas�gi Kutat�int�zete szerint.

A n�gy k�z�p-kelet-eur�pai orsz�g kor�bbi csatlakoz�s�t az eur��vezethez els�sorban a brutt� nemzeti term�khez (GDP) viszony�tott magas �llamh�ztart�si hi�ny h�tr�ltathatja, mondta az Allianz Csoport Gazdas�gi Kutat�int�zet�nek vezet� k�zgazd�sza, Michael Heise.

A kutat�int�zet tanulm�ny�t id�zve Heise elmondta: a maastrichti 3 sz�zal�kos krit�rium teljes�t�s�t�l mind a n�gy orsz�g igen t�volra ker�lt tavaly. A magyar deficit t�bb mint 9 sz�zal�k volt, a cseh �s szlov�k hi�ny 7 sz�zal�kra duzzadt, a lengyel 6 sz�zal�k f�l� ker�lt. Az �llamh�ztart�si deficit cs�kkent�se, a k�zkiad�sok rendbet�tele, azaz a k�lts�gvet�si konszolid�ci� m�g akkor is alapvet� fontoss�g�, ha ez �tmenetileg visszafogja a n�veked�st, mondta a k�zgazd�sz.

A n�veked�si �s stabilit�si paktum fellaz�t�s�t, a GDP 3 sz�zal�k�n�l nagyobb �llamh�ztart�si hi�ny elfogad�s�t szorgalmaz� n�met-francia javaslat megval�s�t�sa Heise szerint nem lenne helyes. Szerinte nemcsak Magyarorsz�g, de valamennyi csatlakoz� orsz�g sz�m�ra t�bbletn�veked�si �s m�k�d� t�ke importtal is j�rhat az EU-tags�g. Az EU-t�l sz�rmaz� t�mogat�sok �s a m�k�d� t�keimport egy�tt ezekben az orsz�gokban 2005-ben a GDP 5-10 sz�zal�k�t is kiteheti, Heise szerint.

Az Allianz tanulm�nya szerint 2003-ban a magyar GDP �sszege csaknem 70 milli�rd eur� lesz, �gy az id�zett 5-10 sz�zal�k �vi 3,5-7 milli�rd eur�s nagys�grendet jelent. A n�met kutat�csoport el�rejelz�se szerint 2004-ben 3,1 sz�zal�kkal, 2005-2013 k�z�tt �tlagban 3,5 sz�zal�kkal b�v�lhet a magyar GDP, �sszehasonl�tva a jelenlegi EU-tagok 2,1, illetve 2,2 sz�zal�kos n�veked�si �tem�vel. (A P�nz�gyminiszt�rium j�v�re 3,5 sz�zal�kos, 2005-2006-ra 4-4,5 sz�zal�kos n�veked�si �temmel sz�mol.)

A 90-es �vekben lezajlott rendszerv�lt�s a csatlakoz� orsz�gokban a szoci�lis-j�l�ti rendszer reformj�t is mag�val hozta, amely mint�ul szolg�lhat az EU jelenlegi tagjainak, ahol ez a reform csak mostan�ban indul - r�gz�ti a tanulm�ny. A mag�n-nyugd�jp�nzt�ri rendszer jelent�s�ge tov�bb n�. Ha a kor�bbi kereset 70 sz�zal�k�nak megfelel� nyugd�jszintet akarunk el�rni, ahhoz 6 sz�zal�kos hozam mellett 30 �ven kereszt�l az �ves j�vedelem 8,5 sz�zal�k�t kell megtakar�tani - �ll�tj�k a n�met biztos�t� int�zet kutat�i.