Az Allianz szerint 2009-ben lesz euró Magyarországon

Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia csak 2009-ben lesz érett az euró bevezetésére, míg a balti államok, Málta és Szlovénia már 2007-ben - az Allianz Csoport Gazdasági Kutatóintézete szerint.

A négy közép-kelet-európai ország korábbi csatlakozását az euróövezethez elsősorban a bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított magas államháztartási hiány hátráltathatja, mondta az Allianz Csoport Gazdasági Kutatóintézetének vezető közgazdásza, Michael Heise.

A kutatóintézet tanulmányát idézve Heise elmondta: a maastrichti 3 százalékos kritérium teljesítésétől mind a négy ország igen távolra került tavaly. A magyar deficit több mint 9 százalék volt, a cseh és szlovák hiány 7 százalékra duzzadt, a lengyel 6 százalék fölé került. Az államháztartási deficit csökkentése, a közkiadások rendbetétele, azaz a költségvetési konszolidáció még akkor is alapvető fontosságú, ha ez átmenetileg visszafogja a növekedést, mondta a közgazdász.

A növekedési és stabilitási paktum fellazítását, a GDP 3 százalékánál nagyobb államháztartási hiány elfogadását szorgalmazó német-francia javaslat megvalósítása Heise szerint nem lenne helyes. Szerinte nemcsak Magyarország, de valamennyi csatlakozó ország számára többletnövekedési és működő tőke importtal is járhat az EU-tagság. Az EU-tól származó támogatások és a működő tőkeimport együtt ezekben az országokban 2005-ben a GDP 5-10 százalékát is kiteheti, Heise szerint.

Az Allianz tanulmánya szerint 2003-ban a magyar GDP összege csaknem 70 milliárd euró lesz, így az idézett 5-10 százalék évi 3,5-7 milliárd eurós nagyságrendet jelent. A német kutatócsoport előrejelzése szerint 2004-ben 3,1 százalékkal, 2005-2013 között átlagban 3,5 százalékkal bővülhet a magyar GDP, összehasonlítva a jelenlegi EU-tagok 2,1, illetve 2,2 százalékos növekedési ütemével. (A Pénzügyminisztérium jövőre 3,5 százalékos, 2005-2006-ra 4-4,5 százalékos növekedési ütemmel számol.)

A 90-es években lezajlott rendszerváltás a csatlakozó országokban a szociális-jóléti rendszer reformját is magával hozta, amely mintául szolgálhat az EU jelenlegi tagjainak, ahol ez a reform csak mostanában indul - rögzíti a tanulmány. A magán-nyugdíjpénztári rendszer jelentősége tovább nő. Ha a korábbi kereset 70 százalékának megfelelő nyugdíjszintet akarunk elérni, ahhoz 6 százalékos hozam mellett 30 éven keresztül az éves jövedelem 8,5 százalékát kell megtakarítani - állítják a német biztosító intézet kutatói.