A t�zsdekrach �j kulcsszavai

2008.01.26. 14:52

SocGen �s Ambac - az eur�pai �s amerikai t�zsd�ket e h�ten f�ldh�z v�g�, �vtizedek �ta nem tapasztalt krach k�t �j kulcsszav�val ismerkednek a t�zmilli�rdos vesztes�geiket sz�ml�l� piaci szerepl�k.

Minden id�k egyik legs�t�tebb t�zsdei het�nek v�g�n a londoni Cityben egyre er�teljesebb� v�lt az a meggy�z�d�s, hogy a szinte apokaliptikus t�kepiaci �rfolyamzuhan�sokat - amelyek csak a londoni �rt�kt�zsde t�rzsr�szv�ny-�llom�ny�nak piaci kapitaliz�ci�j�b�l �s csak h�tf�n 77 milli�rd fontot (150 milli�rd doll�rt, vagyis 27 ezer milli�rd forintot, az �ves magyar GDP-�rt�kn�l nagyobb �sszeget) faragott le - jelent�s r�szben a Soci�t� G�n�rale, k�zkelet� nev�n SocGen befektet�si csoport egyik br�ker�nek v�letlen�l �szrevett p�ld�tlan csal�sa okozta.

A Cityben sokan �gy gondolj�k, hogy a keresked�, J�rome Kerviel csal�rd sz�rmaz�kos �gyletl�ncolat�nak p�nikszer� le�p�t�se �ltal jelent�sen �s k�zvetlen�l er�s�tett, szinte f�gg�leges t�zsdei zuhan�sok vitt�k bele az amerikai jegybank szerep�t bet�lt� Federal Reserve-t (Fed) a kedden egy menetben v�grehajtott, p�ld�tlan m�rt�k�, 0,75 sz�zal�kpontos soron k�v�li kamatcs�kkent�sbe.

Kerviel a m�g csak h�zagos adatok alapj�n is minden id�k legnagyobb, jelenleg 4,9 milli�rd eur� n�v�rt�k�re becs�lt derivat�v tranzakci�s l�ncolat�t �p�tette ki, csak �ppen a rossz ir�nyban. A br�ker fikt�v klienssz�ml�kat kre�lva egym�sra �p�l� hossz� poz�ci�kat vett fel, vagyis azonnali v�teli �s hat�rid�s elad�si �gyletek l�ncolat�t k�t�tte, arra j�tszva, hogy janu�rban a piacok "emelkedni" fognak.

Az �rfolyammozg�sok azonban Kerviel - �s a SocGen - ellen j�tszottak, �s amikor az �gy a m�lt h�t v�g�n kider�lt, a francia bank p�nikszer�en igyekezett szabadulni az egym�s vesztes�geit l�ncolatszer�en fokoz� hat�rid�s kontraktusokt�l, ami s�lyos elad�si nyom�s form�j�ban jelentkezett a vezet� eur�pai t�zsd�ken. Citybeli sz�m�t�sok szerint a v�ls�g cs�cspontj�n a hat�rid�s piacok teljes forgalm�nak 10 sz�zal�ka a csal�rd sz�ml�kat k�ts�gbeesetten z�rni igyekv� SocGen-t�l eredt.

A Federal Reserve a meredek - sokak szerint p�nikszer� - kamatcs�kkent�s idej�n m�g nem tudott a Soci�t� G�n�rale-n�l felt�rt p�ld�tlan csal�sr�l, �s arr�l, hogy az eur�pai piacok jelent�s r�szben annak k�vetkezm�nyeit ny�gik. Ez�rt Londonban sokan felteszik a k�rd�st: ha a Fed id�ben tudom�st szerez a t�rt�ntekr�l, akkor is v�grehajtott volna-e egy ilyen agressz�v kamatcs�kkent�st.

A Fed soron k�v�li l�p�se a londoni elemz�i k�z�ss�get is meglepte. A londoni konszenzus e h�t elej�ig az volt, hogy az amerikai alapkamat az idei els� negyed�v v�g�re cs�kken a most el�rt 3,50 sz�zal�kra, �s az idei els� enyh�t�s a Federal Reserve p�nz�gypolitikai test�let�nek janu�r v�gi �l�s�n lesz, akkor is csak f�l sz�zal�kpontnyi. A londoni piaci elemz�k ugyanakkor r�mutatnak arra is, hogy p�niknak kor�ntsem a SocGen-botr�ny volt az egyetlen hajt�ereje.

A jelens�g m�sik kulcsszava: Ambac. Ez az �gynevezett k�tv�nybiztos�t�si ipar�g egyik vezet� int�zm�nye. Ezek a c�gek arra szakosodtak, hogy a bankok �ltal �rt�kpap�ros�tott, vagyis kock�zatter�t�s�rt befektet�knek tov�bbadott, gyakran nem els�rend� - subprime - jelz�log-kinnlev�s�geket is tartalmaz� p�nzpiaci term�kcsomagokat biztos�tj�k a vev�k sz�m�ra.

A Fitch Ratings, a vil�g egyik legnagyobb hitelmin�s�t�je azonban - �ppen e csomagok �rt�kveszt�se, vagyis nem teljes�t�v� v�l�si kock�zat�nak emelked�se miatt - a minap rontotta az Ambac addig makul�tlan, "AAA" kock�zati min�s�t�s�t, m�sodlagos hat�sk�nt azonnal tov�bb rontva a m�r addig is megrend�lt piaci bizalmat a subprime-csomagokba befektet� v�llalatok ir�nt.

Val�sz�n�leg sok piaci szerepl� v�lem�ny�t �sszegezte Gordon Brown brit minisztereln�k, aki a minap azt �rta a Financial Timesban: a vil�ggazdas�gban m�g mindig nem m�k�dnek megfelel�, hat�rokon �tny�l� el�rejelz� �s szab�lyoz� rendszerek �s ezen s�rg�sen v�ltoztatni kell.

KAPCSOLÓDÓ CIKK