K+F-ben az EU a második

2008.03.13. 7:15

Az Európai Unió 27 tagországa együttes GDP-jének 1,84 százalékát, 210 milliárd eurót költött kutatásra és fejlesztésre 2006-ban. Ezzel az összeggel az EU második az USA mögött, és megelőzi Kínát és Indiát - olvasható a Napi Gazdaságban.

Arányaiban nem változott az egy évvel korábbihoz képest, valamivel kisebb a 2000-es 1,86 százaléknál, amikor még csak 15 tagú volt az EU. Akkor még csak 170 milliárd eurót költött k+f-re az unió - derül ki az Eurostat összesítéséből. A 210 milliárdos két évvel ezelőtti költéssel az EU a második volt az USA után, amely 2006-ban 330 milliárd dollárt (akkori árfolyamon körülbelül 264 milliárd eurót), illetve Kína és Japán előtt, amelyek 136, illetve 130 milliárd dollárt fordítottak erre a célra.

Az országok GDP-arányos költésének összehasonlításában Svédország áll az élen, amely bruttó hazai terméke 3,82 százalékát, 11,69 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre, míg a sereghajtó Ciprus, 0,4 százalékkal, azaz 62 millió euróval. Magyarország GDP-je 1 százalékát költötte el erre a célra, ami 900 millió euró forrást jelentett. 2000-2006 között Ausztria 1,92 százalékról 2,45-re, Észtország 0,61-ről 1,14-re, a Cseh Köztársaság 1,21-ről 1,54 százalékra emelte k+f kiadásainak arányát. Németország (58 milliárd euró), Franciaország (38 milliárd) és Nagy-Britannia (32 milliárd) együtt az EU k+f kiadásainak 60 százalékát adta.

Két évvel ezelőtt az unió munkaerejének 4,8 százaléka dolgozott tudományos kutatóként vagy mérnökként, az átlagot jelentősen felülmúlta az arányuk Belgiumban, Írországban, Finnországban, Dániában és Svédországban, míg attól érezhetően elmaradt Portugáliában, Bulgáriában, Ausztriában és Szlovákiában. A foglalkoztatottak arányában a stuttgarti régióban dolgozott a legtöbb ember az úgynevezett közepes és high-tech feldolgozóiparban (gyógyszeripar, vegyipar, híradástechnika, repülőgépipar, precíziós műszerek gyártása, járműgyártás), az összes munkaerő csaknem 20 százaléka, ám a húszas listán két magyar régió is szerepel: a Nyugat-Dunántúl 14,5 és a Közép-Dunántúl 13,7 százalékkal - értesült a Napi Gazdaság.

KAPCSOLÓDÓ CIKK