Selmeczi: Több mint félmillió volt pénztártag nem kap reálhozamot

2011.07.22. 15:31

A miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja szerint átlagosan fejenként több mint 76 ezer forintot kapnak az állami nyugdíjrendszerbe átlépő volt magán-nyugdíjpénztári tagok.

Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja pénteki budapesti sajtótájékoztatóján közölte, szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította a "nyugdíjvédelmi programot", mert több mint félmillió ember egy forintot sem kap reálhozamként.

A nyugdíjügyi megbízott közölte, hogy - az állami nyugdíjrendszerbe - visszalépő tagok átlagosan 76 030 forintot kapnak, ami magában foglalja a tagdíj-kiegészítéseket is. A sajtótájékoztatón Selmeczi azt is elmondta, hogy 3 020 778 egykori pénztártag közül 2 450 960-an kapnak reálhozamot, 569 818 volt tag azonban nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem még csökkent is a befizetéseik értéke. A nyugdíjügyi megbízott szerint nagyobb kár azonban nem érheti őket, a kormány ugyanis vállalta, hogy a befizetéseiket kipótolja.

A Kehi megkezdte a vizsgálatot

"Tehát mondhatjuk azt, hogy 569 818 fő reálhozamát eltőzsdézték" - jelentette ki Selmeczi Gabriella, aki szerint túlzóak voltak azok az előrejelzések, hogy a magánnyugdíjpénztárak több százezer forint értékben fognak kifizetni reálhozamot. "Ha őszinték akarunk lenni, akkor a magánnyugdíjpénztárak messze nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem úgy kezelték a rájuk bízott vagyont, ahogy azt a magán-nyugdíjpénztári tagok elvárták" - mondta.

Selmeczi Gabriella közölte azt is, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elkezdte a magánnyugdíjpénztárak működésének átvilágítását, helyszíni vizsgálatokra is sor kerül szeptemberben. Hozzátette, a Kehi egyik kiemelt feladata az, hogy a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását, illetve azokat a szerződéseket megvizsgálja, amelyeket vagyonkezelésre kötöttek.

Később érkeznek a részletes adatok

Azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy a reálhozamban nem részesülő volt pénztártagok közül hányan léptek be 2006 után - a válság kitörése előtt - a magánnyugdíjpénztárakba, Selmeczi azt válaszolta: a részletesebb adatok a következő hetekben érkeznek meg, az elemzéseket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogja elvégezni. Hozzátette: a pénztártagokat kevésbé érdekli, hogy az az év amikor beléptek, éppen milyen év volt. Arra az újságírói kérdésre, hogy négyszer annyian kapnak reálhozamot, mint ahányan nem, Selmeczi közölte: azt, akinek a befizetése eltűnik, és most nem részesül reálhozamban, nem vigasztalja, hogy a szomszédja kapott reálhozamot. "A kérdést így feltenni nem helyes" - jelentette ki.

Selmeczi azt mondta, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer annak idején állítólag azért hozták létre, hogy ha valaki nyugdíjas lesz, akkor idős korában egy markáns kiegészítést kapjon ebből. Szerinte most mindenki, aki majd megkapja a reálhozamát, elgondolkodhat azon, hogy a befizetett összeg és a reálhozam mennyit ér, nyújtott volna-e időskorára megfelelő biztonságot. A nyugdíjügyi megbízott azt is elmondta, hogy azon is el lehet gondolkodni civil állampolgárként, hogy tíz év alatt egy szimpla bankbetét lehet, hogy sokkal többet tudott volna hozni.