Perben szerezhetik vissza az áfájuk után járó kamatot a cégek

Az Európai Bíróság döntése utána magyar állam 250 milliárd áfapénzt fizet vissza a cégeknek, arra azonban nem hozott szabályt, mi jár a cégeknek azért, hogy az állam jogtalanul használta a pénzüket. A szakértők szerint sikeres lehet a késői kifizetés miatt kamatért perelni az államot, viszont ez azzal jár, hogy a cég felhívják magukra az adóhatóság figyelmét.

Elfogadta az országgyűlés a cégek áfa-visszaigénylésének módját szabályozó törvényt. Magyarország az Európai Bíróság határozata szerint uniós jogot sértett azzal, hogy gyakorlatilag vég nélkül húzhatta az áfa visszafizetését, pedig jog szerint ezt csak egyszer tehette volna meg. A kormány által kidolgozott szabály részletezi, hogyan igényelhetik vissza a több mint 250 milliárd forintot azok, akiknek most tartozik az állam, illetve azok, akiket megbüntettek a tévesnek bizonyult hazai szabályok miatt.

Arról az esetről azonban nem szól a szabály, hogyan kárpótolja az állam azokat a cégeket, amelyeknek épp most nincs beragadt áfapénzük, de korábban volt, így a cégek nem tudták azt saját bankszámlájukon tartani és kamatoztatni. Az [origo]-nak nyilatkozó jogász és adóügyi szakértők szerint a cégeknek megéri perre menniük az elmaradt haszonért, igaz, csak akkor, ha nem bánják, hogy felhívják magukra az adóhatóság figyelmét.

A kamatok összesítve komolyan megterhelhetnék a költségvetést, de a kormány nem ejtett szót erről az esetről, pedig az [origo] által megismert, és azóta sem cáfolt előzetes javaslatnak a kizárólag a kormány részére készült részében még foglalkozott a kamat kérdésével.

Az adózó fizet, ha késik

Az adózóknak is kell késedelmi kamatot fizetniük, ha nem fizetik be időben az adót, a késedelmi kamat az államot is terheli - mondta Kiss Ferenc István független ügyvéd az [origo]-nak. Az áfatörvény 251. szakasza azt írja: "abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adó-visszatérítést késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet." Az adózás rendjéről szóló törvény is előírja, hogy a visszafizetett összegek után az államnak a jegybanki alapkamatot is ki kell fizetni.

Az ügyvéd szerint az Európai Bíróság határozata jó jogalap az igény érvényesítésére, mivel azt bizonyítja, hogy az állam tévesen értelmezte a jogszabályokat. "Nekem is fizetnem kell késedelmi kamatot, ha tévesen értelmezem a jogszabályokat, és ezért késve utalok" - magyarázta a gazdasági jogász.

Kiss Ferenc István szerint még egy út van az igény érvényesítésére: ha kártérítést követel egy cég az államtól. Ekkor azt kell tudni bizonyítani, hogy az áfa visszatartása miatt kárt szenvedett a vállalkozás, illetve azt is, hogy ez összefüggésbe hozható az áfa visszatartásával. Arra az ügyvéd szerint aligha van esély, hogy az állam átalányos rendszerben, vagyis minden érintettnek automatikusan fizessen.

Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adótanácsadó partnere szerint automatikus kamatfizetésre nem érdemes számítani, mert erre az esetre nincs jogszabály. Lehetséges azonban bírósági úton követelni a késedelmes fizetés miatti igényeket, azonban az adótanácsadó szerint sokakat visszarettenthet, hogy az eljárás idő- és költségigényes, ráadásul sok adminisztrációval jár.

Felhívják magukra a figyelmet a cégek

A bíróság előtt ugyanis dokumentumokkal kell bizonyítani a követelés jogosságát. Az adószakértő emellett érzelmi elrettenésről is beszélt, szerinte a cégek egy része "nem szeret vitatkozni" az adóhatósággal. Az áfa kamatainak igénylése ugyanis nagy valószínűség szerint a korábbi ügyek újraellenőrzésével járna - ezt azonban nem minden cég vállalná szívesen.

Hasonló visszatartó okot látott Földes Balázs, a KPMG adószakértője, aki szerint akkor érdemes nekivágni a pernek, ha amúgy "minden más rendben van". Elmondása szerint jól alátámasztott igénnyel van esély, de mivel nincs korábbi példa, bevett eljárási mód, ezért "bonyolult lehet", és eltarthat egy ideig a pénz visszaszerzése.