Orbán azért bánt, hogy ne bántsák

Patai Mihály a Magyar Bankszövetség elnöke a fejét foja az 50., jubileumi Közgazdász vándorgyűlésen Egerben
Vágólapra másolva!
Információink szerint egyes bankok és multik azt próbálják elérni, hogy az Európai Bizottság legyen engedékenyebb Magyarországgal, mert Brüsszel szorongatása miatt őket hozza egyre nehezebb helyzetbe a Orbán-kormány. A magyar kabinet maga is erre játszik, az önkormányzati adósság átvételével kapcsolatos riogatások is a nyomásgyakorlás részét képezhetik, de ha mégsem, akkor további tízmilliárdokkal tetézik a bankok megkopasztását.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor két héttel ezelőtti, brüsszeli nyilatkozata tőle szokatlanul szófogadónak hatott. Ha az EU megmondja, hogy mennyi hiányzik, akkor "akármennyit mond, azt elő fogjuk teremteni" - mondta a miniszterelnök, amikor kiderült, hogy az Európai Bizottság még a kormány egy hónapon belüli második kiigazító csomagját is kevesli.

Igaz, a Brüsszelnek imponáló kijelentés után a miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy a forrásokat honnan fogják ehhez előteremteni: "bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük".

A sorok közt olvasni tudók ebből megérthették: a kormány szándékosan olyan intézkedésekkel készül előteremteni a pluszpénzt, amelyek a szerinte politikai okból kötekedő bizottságnak, pontosabban a bizottságot alkotó biztosok mögött álló államok bankjainak és cégeinek is fájni fog.

Elkezdődött a lobbizás

A már az elmúlt két évben is gyakorolt, a nyilvánosság előtt azonban most először beismert stratégia kormányzati információink szerint lassanként hatni is kezd a megfelelő helyeken. Úgy tudjuk, a kormány most először kapott Brüsszelből olyan visszajelzéseket, hogy a főként német, olasz, és osztrák bankok, illetve multicégek vezetői saját biztosuknál lobbiznak - vagy, ahogy egy kormányzati forrás fogalmazott: "sikítoznak" - annak érdekében, hogy a bizottság szálljon le Magyarországról. Ha ugyanis tovább szorongatják az Orbán-kormányt, akkor ők kapnak a nyakukba újabb és újabb, a nyereséget felemésztő vagy akár a működést is ellehetetlenítő terheket.

Egy, a bizottsággal folytatott egyeztetésekre rálátó kormánypárti politikus szerint ettől nem független, hogy a kormány egyre inkább számol azzal, hogy megúszhatja a harmadik kiigazító csomagot. Ez azt jelentené, hogy a bizottság a két héttel ezelőtti álláspontjával ellentétesen mégis megelégszik majd az eddig vállalt, közel 770 milliárdos megszorítással, és mégsem kér a 3 százalék alatti hiánycél tartásához újabb intézkedéseket.

Az optimista forgatókönyv szerint, amelyről a Népszabadság keddi cikke szerint már Rogán Antal frakcióvezető is beszélt a kormánypárti képviselőknek, ha minden jól megy, az Európai Bizottság november 7-én nyilvánosságra hozandó országjelentése nem talál majd kifogást a magyar költségvetésben. Ennek alapján pedig a pénzügyminiszterek december eleji tanácskozásukon javaslatot tehetnek a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére.

Nem ilyen sima az ügy

Fut azonban egy pesszimistább forgatókönyv is, amelyről a kormányoldalon hajlamosak elfeledkezni, vagy nem kellő jelentőséget tulajdonítanak neki. A bizottság ugyanis csak az egyik fontos szereplő a történetben, és a november 7-i országjelentés tartalmazhatja azt, hogy a jövő évi költségvetési hiány nincs rendben, ezért megfogalmazhatja azt a kérést Magyarország felé, hogy tegyen még hiánycsökkentő lépéseket - egy harmadik kiigazító csomagot. Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin azonban rá egy hónapra, december 4-én még felülbírálhatja a bizottság véleményét, ajánlását, akár azért, mert addig Orbánék valóban hoznak még hiánycsökkentő intézkedéseket, akár azért, mert az Ecofin jóval inkább politikai érdekektől átitatott testület, mint a bizottság. Erről a kettős szerepről ebben a cikkünkben írtunk.

Az egész játszma arra megy ki, hogy a kormány el tudja-e érni, hogy Brüsszel - akár a bizottság, akár az Ecofin-tanács - ne váltsa be fenyegetését, és ne fagyasszanak be január 1-jétől uniós forrásokat Magyarország előtt. A perdöntő a december eleji Ecofin-ülés lesz. A deficiteljárás megszüntetésének semmi esélye, legkorábban jövő júniusban hozhat erről döntést Brüsszel. Két választási lehetőség lesz decemberben: az Ecofin valóban felfüggeszti a a kohéziós pénzeket - erre mutatkozik most kisebb esély, a brüsszeli dolgokban járatos Bruxinfó információi is ezzel vágnak egybe -, vagy pedig továbbra is lebegteti a pénzek befagyasztásával való fenyegetést, és csak júniusban hoz ilyen vagy olyan döntést.

Az önkormányzati adósmentés az újabb nyomás

Egy másik, a tárgyalásokra szintén rálátó, kormányzati tisztséget is viselő forrás szerint a "nyomás, illetve inkább nyomasztás fokozásához" nagyban hozzájárult a kormány szombaton bejelentett önkormányzati adósságátvállalásról szóló bejelentése is, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök máris utalt rá, hogy a 612 milliárdnyi hitel átvállalásából a bankoknak is ki kell majd venniük a részüket.

"Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot" - jelezte a várható lépéseket a miniszterelnök az önkormányzatok adósságáról szóló konferencián, és ha ez nem lett volna elég egyértelmű, a kijelentést még azzal is kiegészítette, hogy "akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük, és ezek nem mindegyike indokolatlan".

A pénzintézetek - amelyeket a kormány előzetesen ismét nem avatott be a tervébe - értették a célzást, és burkolt hadüzenetként dekódolva a kormányfő mondatait szorongással gondolnak a jövőre.

Nem alaptalanul: információink szerint a kormány ugyanis nem szándékozik teljes értékén átvállalni az önkormányzatok adósságait, a banki szempontból kockázatos hiteleket például csak 75-80 százalékon venné át. A fennmaradó tartozást lenyeletné a bankokkal, a törlesztést meg ráadásul nem is készpénzben, hanem hosszabb-rövidebb lejáratú állampapírokban teljesítené.

Bár végleges döntés még nem született, az irányt Rogán Antal frakcióvezető is meglebegtette, amikor a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az önkormányzati adósságok konszolidálásánál a bankok "adjanak valamilyen diszkontot", amely szerinte akár a lakosságihoz hasonló árfolyamrögzítés is lehet.

Több tízmilliárdos plusz veszteség

Nehéz megbecsülni, hogy mennyire fájhat a bankoknak - főleg annak az ötnek (a Raiffeisennek, a CIB-nek, az Erstének, a K&H-nak és az OTP-nek), amely a legaktívabban részt vett az önkormányzatok hitelezésében -, ha a kormány rájuk kényszeríti az újabb veszteséget.

Az átveendő 612 milliárd forintnyi adósság egy részénél időben fizettek eddig az önkormányzatok, de jelentős részüknél voltak és vannak elmaradások. A bankok vélhetően ez után fogják a náluk levő hiteleket és kötvényeket újraosztályozni, és besorolni a nem teljesítő, kockázatos, illetve problémamentes kategóriák egyikébe. Mivel nagyon sok kötvényügylet törlesztése még el sem indult a rájuk meghatározott türelmi időszak miatt, nem teljesítő tartozás még viszonylag kevés van.

A tavaly év végi jegybanki statisztikák alapján az állomány 4 százaléka ilyen (ahol legalább három hónapja nem fizet az önkormányzat), jóval több viszont a kockázatos vagy már át is strukturált tartozás. Ezekben az esetekben valami gond már akadt a törlesztéssel, esetleg 90 napnál rövidebb ideje csúszik vele a helyhatóság, vagy mindig alkudozik a bankkal fizetési könnyítésért. Hogy pontosan mekkora ez az utóbbi állomány, arra egyelőre csak durva becsléseket lehet tenni.

A bankok az adósság egy része után kötelesek némi céltartalékot képezni, arra az esetre, hogy ha valamelyik hitelük bebukna, akkor ne azonnal kelljen elszenvedniük a veszteséget. Az önkormányzati kötvényekre és hitelekre néhány tízmilliárdnyi céltartalék lehet ma a bankszektorban, kérdés, hogy ez mennyiben fedezi azt a veszteséget, amely az állam adósmentése miatt még pluszban előáll.

Ha a 612 milliárd forintnyi átvállalt adósságnak, mondjuk, a negyedét kockázatosnak vagy nem teljesítőnek ítélik meg a bankok, akkor az állam részéről kikényszerítendő adósságleírás (az a bizonyos diszkont, amit Rogán Antal is pedzegetett) durván 50 milliárd forintnyi veszteséget generálna. (A Blikk.hu ennél is nagyobb potenciális veszteségről írt hétfőn, a lap forrásai 100 milliárdos tételről beszéltek.) Ez az összeg - legalábbis a céltartalékon felüli része - eddig nem kalkulált, váratlan veszteség lenne az egyébként már rég nem nyereséges bankszektorban.

Az [origo] bankárkörökből úgy értesült, hogy a pénzintézetek egy része a kormánnyal való együttműködés szorosabbra fűzését akarja elérni, és kezdeményezné a bankszövetség és a kormány közötti, tavaly decemberben kötött paktum megerősítését, illetve újrakötését. Ebben a bankok nemcsak ígérnék, de be is tartanák, hogy hiteleznek a cégeknek, ráadásul lenyelnék, hogy az önkormányzati tartozásoknál is valamekkora veszteséget elszenvedjenek. Azok a bankárok, akik ezt az irányvonalat képviselik, dupla vagy semmit játszanak: ha nem érnek célt, akkor értesüléseink szerint ők is a kormány tehernövelő intézkedései ellen kezdenek el lobbizni Brüsszelben.