Milliárdos befektetéssel gázosítanák el a mecseki szenet

Vágólapra másolva!
Részvénykibocsátás útján 5,6 millió brit font (körülbelül kétmilliárd forint) tőkeemelésre készül a Mecsekben széngáz felszínre hozását tervező Wildhorse Energy Ltd. - írta csütörtökön a Proactive Investors nevű brit szakportál. A pénzt a projekt végső megvalósíthatósági tanulmányára fordítaná az ausztrál cég.
Vágólapra másolva!

A Wildhorse Magyarországon korábban nem alkalmazott eljárással aknázná ki a Mecsek környéki, hagyományos eljárással gazdaságosan már nem bányászható szénvagyont. Az UCG (underground coal gasification) nevű technológia lényege, hogy mélyfúrással vizet és oxigént juttatnak a mélybe, majd ennek segítségével begyújtják a szént. A tökéletlen égés során keletkező gázok - szén-dioxid, szén-monoxid, hidrogén, metán - a felszínre hozva és megtisztítva erőművi áramtermelésre használhatók.

A most megjelent cikk szerint a Wildhorse egy előzetes tanulmánnyal már igazolta, hogy legalább 3-400 millió tonnányi mecseki szenet lehet így elgázosítani, de a vállalat becslései szerint akár egymilliárd tonna is lehet a rendelkezésre álló készlet. A vállalat itteni leánycége most stratégiai partnereket keres a termelés beindításához.

"A régió gázpiaci árai imponálóak" - idézte a szakportál Matt Swinneyt, a Wildhorse vezérigazgatóját a kibocsátás apropóján. Swinney hozzátette, a régióban nincs még széngázas próbálkozás, ezért arra számítanak, hogy elsőségük nagy segítség lesz a piacon. A Wildhorse Ausztráliában és a Dél-afrikai Köztársaságban működtet hasonló üzemeket.

Tavaly augusztusban a Wildhorse UCG Kft. műszaki igazgatója, Johan Brand azt mondta a Gazdasági Tükörkép Magazinnak adott interjújában, hogy 2014-ben megnyílhat az első gáztelep, és ha a tervek valóra válnak, akár tíz százalékkal csökkenthető Magyarország gázimportja.

Az eljárás környezeti hatásait firtató kérdésre Brand azt válaszolta, a szén kinyeréséhez nemcsak bányát nem kell nyitni, de a szén elégetése után salak sem keletkezik. A technológia nem jelent veszélyt a felszín alatti vizekre, és a mélyben sem rombol. "Az 1600 Celsius-fokon zajló égés üvegszerű anyaggá olvasztja a szénben gazdag réteget" - magyarázta.