Megint lóhalálában készül a költségvetés

2013.09.06. 16:22

Pár nap alatt kell a tárcáknak felosztaniuk a jövőre nekik szánt pénzt a hozzájuk rendelt feladatok, alájuk tartozó háttérintézmények között. Pedig az idén időben nekiálltak a tervezésnek, felmérték a minisztériumok extra igényeit is, egy ideig mégis szünetelt a 2014-es büdzsé előkészítése. Határidőre lesz költségvetés, de a parlament elé kerülő első verziót alighanem több ponton még át kell majd írni, át kell rajta vezetni, hogy milyen devizahiteles-mentést akar a kormány, hogy szeretne-e adót csökkenteni, vagy hogy az újabb rezsicsökkentés hogyan hat a cégekre és az emberek zsebére.

Három munkanap – ennyi idő jutott a minisztériumoknak és más, a szakzsargonban költségvetési fejezetgazdáknak (mint például a kormány irányítása alá nem tartozó Alkotmánybíróságnak, Állami Számvevőszéknek, bíróságoknak, Magyar Tudományos Akadémiának) arra, hogy megtervezzék, jövőre mennyi pénzből gazdálkodjanak ők és az alájuk tartozó szervezetek, és milyen feladatra mennyi jut. Az Origo értesülései szerint a minisztériumok, fejezetgazdák a hét közepén kapták meg a 2014-es költségvetési irányszámaikat a költségvetés összeállításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól, azt kell felosztaniuk az egyes feladatok, területek, háttérintézmények között, pénteken pedig már várta is tőlük az NGM a részletes költségvetési tervet.

A sietség oka, hogy jövő szerdán a kormány első olvasatban már tárgyalja is a jövő évi állami gazdálkodási tervet. Az NGM a tárcáktól most megkapott javaslatokból állítja össze a kormány elé kerülő anyagot.

A szerdai kormányülés után két úton folyik tovább a jövő évi büdzsé megalkotása. A kormány, illetve az NGM tovább folytatja az egyezkedést a tárcákkal, és az idő közben megszülető kormánydöntéseket beépítik a költségvetési tervbe. Eközben a Költségvetési Tanács is átszámolja a költségvetést, hogy véleményt mondjon róla még a hónap vége előtt. A kormány a KT véleményét kézhez véve még egy ülésen átnézi a költségvetési tervet, hogy a törvényi határidőt betartva, szeptember 30-ig a parlament elé terjessze a törvényjavaslatot.

Időben elindultak, aztán szünetet iktattak közbe

Mindenesetre kissé érthetetlen, miért kell rohanva elkészíteni a 2014-es költségvetést. Az NGM már július közepén kiküldte a tárcáknak azokat az elveket, amelyek mentén nekiállhattak a munkának. Csak a legfontosabb információt nem ismerték a minisztériumok: mennyi pénzt kell felosztani, miből indulhatnak ki, így csak egy kicsit tudtak előredolgozni. A minisztériumok azzal az instrukcióval vágtak neki a tervezésnek, hogy a közszférában az illetmények nem emelkedhetek jövőre, kivéve a tanároknál, az infláció 2,8 százalékos lehet, és nem bővülhet a közszolgálatban dolgozók száma.

Az NGM azt is kérte tőlük, július 23-ra gyűjtsék össze, milyen többletigényük lesz. Ezeket csoportosítani is kellett attól függően, hogy melyik fakad törvényi előírásokból, melyiket indokolja a kormány más döntése, és mi az, ami  ezeken kívül van, tehát melyik számít a tárca extra igényének. A minisztériumok eljuttatták a kért felsorolást az NGM-nek, a költségvetést koordináló tárca munkatársai pedig minden minisztériummal leültek egyeztetni a többletigényekről, átbeszélték azokat. Az NGM tehát hetekkel ezelőtt tisztában lehetett azzal, hogy a tárcák igényei közül mi az, ami létszükséglet, és mi az, amit csak akkor lehet teljesíteni, ha a kormány lazábbra engedné a gyeplőt.

Itt azonban szünet következett, a tárcák csak most kapták meg a keretszámaikat. Ez azonban, forrásaink szerint, nem veszélyezteti azt, hogy szeptember 30-ra nyilvános legyen, a parlament elé kerüljön a jövő évi gazdálkodási terv.

Decemberig még sokat fog változni a költségvetés

A rohammunka nem ismeretlen a minisztériumok számára, még ha nem is örülnek neki. Míg négy-öt éve még július közepétől augusztus végéig kényelmesen össze tudták állítani a következő évi költségvetést, addig a mostani kormányzati ciklusban a munka néhány napra sűrűsödött be. Így volt egy 2010-ben és 2011-ben is, a tavalyi év különleges volt. Tavaly már májusban a parlament elé került a költségvetés, azt még júliusban el is fogadták, de az nem volt az igazi. Ősszel alapjaiban át kellett dolgozni, be kellett építeni az októberben-novemberben összeállított három megszorító csomagot, így hiába büszkélkedett a kormány, hogy már nyárra költségvetése lett az országnak, a decemberben újra elfogadott büdzsé nem is hasonlított a nyári változatra.

Vélhetően most is sokat változik a költségvetés, amíg elnyeri végső formáját. A kormánynak még egy csomó nagyobb horderejű, komoly költségvetési kihatású ügyben is döntenie kell. Arról kell határoznia, hogy a népesedési programnak melyik elemét valósítja meg, hogyan néz ki a devizahitelesek újabb mentőcsomagja, az újabb rezsicsökkentés hogyan hat az inflációra, a közműcégek nyereségességére, az embereknél maradó jövedelemre, és akar-e nagyobb változást az adórendszerben. Amikor ezek eldőlnek, akkor lehet átvezetni – akár októberben-novemberben – a költségvetésen.