A kormánynak a külföldi bankot is meg kellene mentenie - interjú Farkas Ádámmal

Az Európai Unió nem sokat tehet már a devizahitelesekért, de a jövőben jobban oda fognak figyelni a bankokra és a fogyasztókra is. A jegybank hatékonyabb lehetett volna a devizahiteles probléma kezelésében, ha egyben lett volna a pénzügyi felügyelettel - mondja Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság igazgatója.

Ön dolgozott az Magyar Nemzeti Bankban (MNB) és vezette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Dolgozna egy olyan intézményben, amelyet ebből a kettőből gyúrtak?

Azt gondolom igen, nem lenne elvi kifogásom ellene. Az intézményi felállás a nemzetközi tapasztalatok alapján önmagában nem feltétlenül dönti el, hogy sikeres vagy nem sikeres az intézményrendszer. Egy választott intézményi megoldás sikere sokszor inkább a megvalósítás a részleteiben rejlik.

Ha Magyarországon már korábban is összevontan működött volna a jegybank és a pénzügyi felügyelet, például a devizahitelezés esetében hatékonyabban lehetett volna fellépni?

Ez elsősorban attól függ, hogy az intézményrendszer egyes elemei az adott időszakban milyen jogkörökkel rendelkeznek, emellett milyen az elemző, kockázatkezelő és döntéshozó képességük. Úgy gondolom, hogy ha csak az intézmények közötti koordinació szempontjaból tesszük fel a kérdést, akkor talán, hatékonyabb lehetett volna a fellépés.

Windisch Lászlót ismeri?

Nem találkoztam még vele.

Információnk szerint őt jelölik, hogy vezesse a jegybank pénzügyi felügyeleti funkcióját. (Orbán Viktor valóban őt jelölte, Áder János már ki is nevezte, az interjút még ezt megelőzően készítettük - a szerk.)

A jelölés az adott ország vezetésének a hatásköre. Annyit tudok róla, amennyit az interneten láttam.

Az Európai Parlament elfogadott egy banki ügyfelekre vonatkozó fogyasztóvédelmi csomagot, amely többek közt arról szól, hogy lehetőség lenne gondolkodási időt kérni a hitelszerződés aláírása előtt, vagy akár visszalépni az első héten. Mikor találkozhatnak a magyar ügyfelek ezekkel az előnyökkel?

Általában ez úgy működik, hogy születik egy uniós direktíva, amelyet utána egy adott határidőig át kell ültetni a tagállami jogrendszerbe. A jelzáloghitelezésre vonatkozó új direktíva még nincs véglegesen elfogadva és kihirdetve, az Európai Parlament és a Tanács között még zajlanak a tárgyalások. A javaslat a lakásvásárlási és –felújítási célú hitelekre is vonatkozik és jelenlegi szövege valóban tartalmaz egy hét napos gondolkodási időt, amelynek során az ügyfél visszaléphet a szerződéstől. Ha a direktíva hatályba lép, a tagállamoknak két év áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy átültessék az új előírásokat a tagállami jogszabályok rendszerébe.

Farkas Ádám volt PSZÁF-elnök Forrás: MTI/Beliczay László

A mai magyar hitelesekre vonatkozik majd ez?

Az ilyen típusú védelem az új hitelesekre vonatkozik. Nyilvánvalóan egy már meglevő, érvényes, polgári szerződést utólag, visszamenőlegesen nem lehet gondolkodási időt adni, hiszen a szerződés köti a feleket.

Pedig pont visszamenőlegesen akarják megoldani a devizahiteles problémát. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak (EBA) vagy bármely más uniós szervezetnek van valamilyen ráhatása a magyarországi devizahitelezési probléma megoldására? Adnak tanácsokat, vannak valamilyen szabályok, amelyek kötik a magyar feleket?

Nehéz kérdés. Az európai hatóságok akkor tudnak bármiben érdemben véleményt alkotni, konzultálni a nemzeti hatóságokkal, vagy nyilatkozni, ha van konkrét szabályozási vagy rendezési javaslat az asztalon. Én jelenleg egy újságolvasó szintjén követem az eseményeket, és annyit tudok, hogy folyik erről egy élénk vita, de én még nem láttam konkrét törvényjavaslat-tervezetet, amely be lenne nyújtva, vagy a tervezet szintjén nyilvánosságra került volna. Tudok tárgyalásokról, elképzelésekről, tanulmányokról, de konkrét javaslatról nem.

A magyar bíróság, a Kúria egy devizahiteles ügyében lényegében kimondta, hogy a devizahitel egy rossz termék, ugyanakkor életben hagyta a szerződést. Egy ilyen döntés alapján európai hatóságokhoz, akár az EBA-hoz fordulhatna egy magyar devizahiteles?

Nem tudnánk ezzel mit kezdeni, hiszen a szerződés a hazai jog alapján jött létre, ennek értelmezésére a hazai bíróságok vannak felhatalmazva. Ezért egyedi ügyekben nem érdemes hozzánk fordulni ebben a kérdésben.

A kormány november 1-jéig adott határidőt a bankoknak, hogy módosítsák a szerződéseket, ezután maguk fognak benyújtani egy csomagot. Az EBA fog ezzel kezdeni valamit, azon kívül, hogy Ön elolvassa?

Ha lesz törvényjavaslat, akkor azzal akár előzetesen, akár a benyújtást követően több európai szervezet is foglalkozhat a saját felhatalmazása alapján. Az egyik az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRB), amelynek az a mandátuma, hogy vizsgálja azt, hogy egy tervezett intézkedéscsomag jelent-e egy ország pénzügyi rendszere vagy akár egész Európa pénzügyi stabilitása szempontjából kockázatot, ez esetben ajánlásokat fogalmazhat meg, figyelmeztetést adhat ki. Mi a bankok felügyeletétével megbízott szervezettel szemben indíthatunk formális eljárást az európai szabályok esetleges megsértése esetén, egyébként inkább csak véleményezünk javaslatokat, ha megkérdeznek minket. Ugyanez vonatkozik az Európai Bizottságra is csak sokkal szélesebb körben: formális kötelezettségszegési eljárást indíthat akkor, ha azt gyanítja, hogy valamilyen uniós jogszabályba ütköző az a lépés, amelyet egy kormány meg szeretne tenni.

Néhány éve még arról volt szó, hogy ha a magyar bankrendszer bajba kerül, akkor ennek az osztrák, német és olasz tulajdonú bankokon keresztül egész Európára kihatása lehet. A magyar bankrendszer több éve veszteséges, tavaly 180 milliárd forintot buktak, úgy tűnik, idén is veszteséges lesz, és akkor még nem beszéltünk a devizahiteles-mentés terheiről vagy az ingyenessé tett készpénz-felvételről. Ma is veszélyt jelent még a magyar bankrendszer Európára?

Az elmúlt évek tapasztalataiból azt lehet látni, hogy a külföldi tulajdonosok összességében pótolták a veszteségek következtében hiányzó tőkét. A magyar bankrendszer tőkeellátottsága így ma is meglehetősen magas. A kérdés pontos megválaszolásához tehát azt kellene tudni, hogy mekkora ez a potenciális jövőbeli veszteség az egyes bankok, illetve az egész bankrendszer szintjén. Azt azért általánosságban érdemes megjegyezni, hogy a magyar bankrendszer mérete meglehetősen kicsi európai összehasonlításban, de az egyes hazai leányvállalatok súlya más és más a saját bankcsoportjukon belül.

Ön viszont az előadásában arról beszélt, hogy milyen beágyazódottak a magyar bankok Európába.

Így van, tehát ha a magyar bankokban veszteség keletkezik, azt számos nemzetközi bank is megérzi, de az ebből származó európai szintű kockázat attól függ, hogy mekkora a veszteség összege, és mekkora az adott bank súlya a bankcsoporton belül.

"Visszamenőlegesen nem lehet gondolkodási időt adni" Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy hosszú távon 4-5 nagybank marad Magyarországon. Ön szerint ez reális?

Ezt nem kommentálnám.

Előadásában beszélt arról a készülő uniós direktíváról, amely a bankmentés európai szabályait tartalmazza. Ha a magyar kormánynak a jövőben bankot kellene mentenie, akkor az a külföldi bankok magyarországi leányaira is vonatkozna?

A leányvállalati formában működő külföldi tulajdonú bankok esetében ez elméletileg így van. Fontos azonban leszögezni, hogy minden olyan esetben, amikor állami eszközökkel történő bankmentésről vagy egy bank bármilyen megtámogatásáról van szó, akkor először meg kell nézni, hogy a tulajdonosok képesek-e helyreállítani a bank tőkeszintjét. Ha a bank piaci alapon, piaci forrásokból – ami a külföldi bankok leányai esetében a csoport tőkejuttatását jelenti - nem tudja ezt megtenni, akkor végső esetben fordulhat az elő, hogy állami pénzeszközöket vonnak be – erre nagyon szigorú uniós szabályozás van érvényben. Csak úgy léphet be az állam, ha az Európai Unió versenyhivatali hatósága ezt megvizsgálja előtte és olyan feltételeket teljesít, amelyek nem torzítják a versenyt. Jelenleg minden törekvés arra irányul, hogy az adófizetői pénzek bevonását minimális szintre szorítsák.

Tehát a görög típusú bankmentés helyett, ahol a mentőcsomagon belül végső soron adófizetői pénzekből tőkésítették fel a bankokat, inkább a ciprusi típusú mentés felé mozdulnak?

Igen, de ezt én nem így fogalmaznám meg. A görög bankok feltőkésítése valójában úgy történt, hogy a görög állam vett föl hitelt a troikától (Európai Unió, IMF, Európai Központi Bank – a szerk.), ezt betették egy görög bankszanálási alapba, majd ez az alap tőkésítette fel a bankokat. Ennél a megoldásnál nem volt jellemző az, hogy a bankok hitelezőit, azaz a kötvenyeinek tulajdonosait vagy betéteseit bevonták volna a feltőkésítésbe. A ciprusi esetben ezzel szemben valóban sor került a hitelezői követelések részleges bevonására a veszteségek rendezésébe. A bankszanálásról szóló dirketíva tervezete pedig európai szinten javasolja ez utóbbi lehetőségnek a megteremtését.

Farkas Ádám

1997 és 2001 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt, 2001-től a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank ügyvezető igazgatója, majd 2002-2005 között vezérigazgatója, 2006-tól az Allianz Bank Zrt. vezérigazgatója. 2009 és 2010 júniusa között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöki posztját látta el, amely alatt átszervezte a felügyeletet, például megerősítette a pénzügyi fogyasztóvédelmet.