Norvég tulajdonosa kiszállhat a Molból

2013.10.16. 10:04

A Napi Gazdaság értesülése szerint a Norvég Állami Befektetési Alap fontolóra veheti a nagyjából 1,6 százalékos Mol részesedésének eladását. A hírek szerint a korrupciós gyanúk miatt figyelőlistára kerülhet a társaság, bár ez még nem jelenti automatikusan az értékesítést. Korábbi hasonló esetekben 4 évre megfigyelés alá helyezték a gyanús társaságot, de egyik esetben sem került sor végül eladásra. 

A Napi Gazdaság ma reggel közölt cikke szerint a Norvég Állami Befektetési Alap felül fogja vizsgálni portfólióját, mivel a 730 milliárd dolláros alap méretéből fakadóan már nehezen kezelhető illetve az elért hozamok sem érik el a várt 4 százalékot.

Norvég Állami Befektetési Alap
A norvég állam az olajbevételekből származó többlet bevételek kezelésére hozta létre 1990-ben az alapot, amely ma a világ legnagyobb nyugdíjalapjának számít annak ellenére, hogy tulajdonképpen nem is nyugdíj hozzájárulásokból származik a kezelt vagyon. A bevételek az olajipari cégektől származó adókból, licensz díjakból és a részben állami tulajdonó Statoil osztalékából származik.

Az alapot a norvég jegybank kezeli a pénzügyminisztérium megbízásából. A kezelt vagyon eléri a 730 milliárd dollárt, és világszerte rengeteg országban eszközöl befektetéseket, így egy nagyon diverzifikált portfólióval rendelkezik. A Mol befektetés ebben a portfólióban jelentéktelen, mindössze 0,016%.

Kérdés, hogy ez a felülvizsgálat mit jelenthet pontosan. A Napi szerint benne van a pakliban, hogy az esetleges felülvizsgálatkor az Alap etikai szabályaival nem összeegyeztethető befektetéseket értékesítik a norvégok. Véleményünk szerint azonban egy olyan megoldás sem zárható ki, melynek során különböző régiókra felbontva helyi ismeretekkel rendelkező alapkezelőkre bízza a befektetések kezelését a norvég jegybank. Ezzel egyrészt megoldódna az a probléma, hogy a túl nagyra duzzadt portfólió kezelése nehézkessé vált, illetve a helyi tapasztalattal rendelkező alapkezelők esetében joggal várható, hogy a hozamok növelésében is segítséget nyújthatnak a legjobb befektetési lehetőségek kiválasztása révén. Bár az biztos, hogy az etikai kérdés ezzel még nem oldódik meg.

A hírek szerint a Norvég Állami Befektetési Alap etikai bizottsága nemrég kérte arra a norvég jegybankot (ő végzi az alap kezelését), hogy vizsgálja felül néhány befektetését. Az etikai szabályzatban van egy pont a korrupciós esetekre vonatkozóan, mely szerint ha alapos gyanú merül fel, akkor mérlegelni kell a befektetés értékesítését. Ilyen esetekben a jegybanknak meg kell vizsgálnia, hogy fennáll-e a jövőben is a törvénysértés lehetősége, illetve hogy a társaság megtesz-e mindent annak érdekében, hogy elkerülje a további jogsértéseket.

És itt kerül képbe a magyar olajvállalat, ugyanis a társaság elnök-vezérigazgatója ellen felhozott korrupciós vádak az utóbbi időben óriási médiafigyelmet irányítottak a Molra. Az ügy komolyságát mi sem jelzi jobban, mint az S&P hitelminősítő múlt heti figyelmeztetése, melyben negatív figyelőlistára tette a Molt az INA-val kapcsolatos bizonytalanságok és a menedzsmentjogok elvesztésének lehetősége miatt.

Mit tehet az Alap?

A Norvég Állami Befektetési Alap honlapján utána lehet nézni, hogy a világ különböző pontjain milyen társaságokban érdekeltek. Tavaly év végi adatok szerint a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek közül az OTP-ben és az Egisben 2 százalék feletti, a Richterben és Molban másfél százalék feletti, míg a Magyar Telekomban és az FHB-ban 1 százalék alatti részesedésük van.

A Molban 1,64 százalékot birtokolt az Alap 2012 év végén, ami nagyjából 1,7 millió részvényt jelent. Az utóbbi 30 nap adatai alapján a Mol napi átlagforgalma 1,25 milliárd forint körül alakult, így a jelenlegi árfolyamon számolva nagyjából 21 kereskedési napra lenne szükség az értékesítéshez.

A legutóbbi hasonló esetben, amikor a Dana Gas értékesített egy 1,675 százalékos Mol pakettet, gyorsított könyvépítéses eljárással zajlott a tranzakció és nem arról volt szó, hogy a tulajdonos szép lassan a piacon szállt volna ki. Vélhetően a norvégok sem a piacon adnák el részesedésüket, hanem vagy az előbb említett Dana sztorihoz hasonló módszert választanának, vagy pedig piacon kívül keresnének egy olyan befektetőt, aki hajlandó egy 26 milliárd forintos részesedéscsomagot egyben átvenni.

A Mol napi árfolyamaForrás: Bloomberg, Investor.hu

Nem eszik olyan forrón a kását!

Az eset nem lenne példa nélküli, ugyanis korábban is volt már arra precedens, hogy etikai vétségek miatt figyelőlistára tett egy társaságot a norvég alap. Legutóbb 2010-ben a francia Alstom esetében javasolta az etikai bizottság, hogy számolják fel a befektetést, mert a közlekedési cég kapcsán többször is felmerült már, hogy kenőpénzek segítségével jutottak megrendelésekhez. A norvég jegybank végül úgy döntött, hogy 4 évig figyeli a társaság működését, de a befektetés eladására még nem került sor. Egy korábbi esetben a Siemens részvényeit sem adta el a Befektetési Alap, miután 4 éven keresztül megfigyelés alatt tartották a német társaság.

Ennek ellenére továbbra is fennmaradhat a nyomás a Mol árfolyamán a társaságot körüllengő bizonytalanságok miatt. A ma reggeli kereskedésben újra a 15 000 forintos szint alá esett az árfolyam.