Nem árt, ha a villanyszerelőnek is van B1 vizsgája

Ahhoz képest, hogy a munkaképes felnőttek 20 százaléka szeretne egy-két éven belül huzamosan külföldön dolgozni, a nyelvtanulást, nyelvvizsgát messze nem ambicionálják, derül ki egy felmérésből.

A HR-Rent elemzése szerint a válság előtt csak a munka presztízsét befolyásolta, hogy a munkavállaló beszéli-e a célország nyelvét, azt nem, hogy talál-e munkát a kalandvágyó vállalkozó. 2008 óta azonban kínálativá vált a munkaerőpiac: mivel a munkakeresők között egyre több a tapasztalt és nyelveket beszélő felnőtt, a cégek megengedhetik maguknak, hogy válogassanak, természetesen a képzetlen és csak magyarul tudó próbálkozók esélyeinek rovására. Feleki Attila, a németországi és ausztriai munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR-Rent Kft. ügyvezetője úgy véli, korábban jellemzően másodlagos volt a nyelvismeret, míg ma úgy kiemelt elvárás a nyelvi jártasság, hogy közben nem csökkentek a szaktudással kapcsolatos igények. A B1-nyelvvizsga szinte alapkövetelmény, ha pedig csapatmunka-központú, erőteljesen a kommunikációra épül egy állás, a kívánatos szint a felsőfokhoz közelít. Akkor is, ha szakmunkásokról van szó, így az ügyvezető.

A reális kép egyelőre nem túl biztató: a HR-Rent saját statisztikái azt mutatják, 10 villany-, gép- vagy fémipari szakmában tevékeny alkalmazott közül 3 mondhatja el magáról, hogy a szakmai tudása mellett a nyelvismerete is megfelelő. A külföldi munkavállalásban egyértelműen a nyelvismeret hiánya a szűk keresztmetszet, emiatt sokaknak akkor sem sikerül a terv, ha egyébként minden más szempontnak megfelelnek és kiváló színvonalon dolgoznak. Nem árt azonban hangsúlyozni az ellenkezőjét sem: nyelvtudással meglepően könnyen és gyorsan el lehet helyezkedni. A HR-Rent tapasztalati szerint például az iparági hiányszakmának tekinthető hegesztők és forgácsolók iránt akkora a kereslet, hogy a náluk jelentkezőknek szinte napok alatt találnak munkát.