"Új hidegháborúról" írnak amerikai elemzők

2015.02.04. 12:54

"Új hidegháború" készül Európában, de az nem a katonai fölényről szól, hanem az energia-exportról – olvasható a The State elemzésében. Az amerikai portál szerint az Egyesült Államok jó úton halad affelé, hogy megtörje Európa orosz energiától való függőségét, azonban az orosz lobbi sem tétlen, ennek eredménye lehet a Paks2 beruházás is.

Az Egyesült Államok és Oroszország konfliktusa egy „új hidegháborúvá” szélesedhet, amely ezúttal nem katonai versengést jelent, hanem Európa energiaellátásáról szól – vélik Bradley Klapper és Matthew Lee amerikai elemzők. „Az új konfliktus több tízmillió európai fűtéséről és áramfogyasztásáról szól. A térképen nem csapatmozgásokat, harckocsi-zászlóaljakat és rakétasilókat jelölgetnek, hanem gázvezetékeket, kikötőket és erőműveket” – fogalmaznak a The State hírportálon megjelent írásukban.

Súlyos energiafüggés

A cikk szerint az ukrajnai háború miatti szankciók valójában egy szélesebb amerikai hadjárat elemei, amellyel a kelet- és közép-európai országok orosz földgáztól való függőségét szeretnék megtörni. Az amerikai fél szerint ha sikerrel járnak, azzal „felszabadítják a volt szovjet szatellitállamokat és tagállamokat az évtizedes orosz gazdasági megfélemlítéstől.”

Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami gázipari monopólium vezérigazgatója: vetélytársai akadhatnak EurópábanForrás: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Az Egyesült Államok politikájának lényege, hogy új gázvezetékek vagy erőművek építését támogatnák azokban az országokban, amelyek több mint 70 százalékban az orosz gáztól függnek. Magyarországon a földgáz-szükségletek 80 százalékát az import fedezi, amely szinte teljes egészében orosz eredetű. Még az ausztriai Baumgartenből érkező HAG vezetéken, a Gaz de France-tól és az E.ON Ruhrgas-tól vásárolt földgáz nagy része is eredetileg orosz vezetéken érkezett a nyugati országokba.

Több atomerőműért lobbizik az USA

Természetesen Moszkva nem szívesen adná fel egyeduralkodó helyzetét az európai gázpiacon: orosz cégek felvásárolják az európai gázvezetékeket, vagy atomerőművek építéséről szerződnek európai államokkal – az Egyesült Államok ugyanis részben pont több európai atomerőmű építésével enyhítene az orosz energiafüggőségen.

Az energetikai lobbizásban magas rangú amerikai politikusok is részt vállaltak. A cikk felidézi Joe Biden amerikai alelnök látogatását Romániába, majd Törökországba, ahol amellett foglalt állást, hogy a két ország vegye számba a közép-ázsiai országokból való gázszállítás lehetőségeit. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig decemberben Bulgáriába utazott, ahol amellett lobbizott, hogy a bolgár kormány egy amerikai céggel kössön szerződést egy atomerőmű építésére.

Csatát nyertek Bulgáriában

Mint korábban írtuk, bulgáriában évek óta folyt a vetélkedés orosz és amerikai cégek között, ugyanis az orosz Gazprom a balkáni országon keresztül építette volna a tervezett, Ukrajnát elkerülő gázvezetékét, a Déli Áramlatot. Bulgária Magyarországnál is erősebben függ az orosz gáztól, a szükségleteinek 85 százaléka származik Oroszországból, annak ellenére, hogy a Bulgária alatt jelentős palagázkészleteik találhatók. 2011-ben egy amerikai cég szerződést ajánlott egy palagáz-kitermelő állomás építésére, amelytől azonban az orosz nyomásgyakorlás miatt visszalépett a bolgár kormány. A bulgáriai gázháborút végül az EU-s és amerikai szankciói döntötték el, amelyeket követően Bulgária megvonta az engedélyt az épülő Déli Áramlattól.

Erre utalhatnak John Kerrynek a The State által idézett szavai is: „A csatát megnyertük” – idézik az amerikai külügyminiszter szavait. „2015-öt írunk, és Oroszország még mindig ráerőltetné az akaratát más népekre.” Sajtóhírek szerint a Gazprom mára lényegében megszakította a kapcsolatot Bulgáriával energetikai beruházások ügyében (vagyis várhatóan szabad lesz az út az orosz függést csökkentő energiaforrások kiaknázása, erőművek létesítése előtt), Oroszország új partnere a déli gázvezeték építésében Törökország és Görögország lehet.

Visszaszorult a Gazprom

Az európai energiaellátásra vonatkozó, az orosz függés csökkentését szolgáló végleges stratégiát az elmúlt évben dolgozta ki a régiós felelős, Victoria Nuland és Amos Hochstein, az európai energiaügyi attasé. Klapper és Lee szerint az amerikai erőfeszítéseknek már láthatók is egyes eredményei: Litvánia már megkezdte a cseppfolyósított földgáz importját Norvégiából és Katarból, ebben hamarosan Lengyelország is követi a példáját. Az európai gázexportőrökhöz hamarosan az Egyesült Államok is csatlakozhat, a hosszú távú cél pedig két új (egy északi és egy déli) gázvezeték megépítése. Mint írják, komoly előrelépés, hogy olyan országok is elkezdtek alternatív forrásokból földgázt importálni, amelyek infrastruktúrája kizárólag arra épült, hogy Szibéria felől vegyék fel a gázt.

Mégis lesz Nabucco?

A The State cikke szerint pár éven belül megépülhet egy, a korábbi Nabucco-hoz hasonló déli gázvezeték, amely Közép-Ázsiából. a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül szállít majd földgázt Európába. A vezeték Bulgárián és Románián keresztül folytatódna, és Magyarországon is áthaladna. Emellett a horvát tengerpartnál egy állomás cseppfolyósított, tankerekben szállított gázt venne fel a Földközi-tenger felől.

A tervezett Déli Áramlat és a Nabucco nyomvonalaForrás: Wikipédia

A cikk Hochsteint idézve állítja, az Egyesült Államok 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentené Oroszország részesedését az európai energia-piacon. A tervezett beruházások nyugat-európai országok pénzén épülnének, míg a technológiát az amerikaiak szállítanák. Nuland szerint a stratégia célja, hogy legyen verseny az európai energiapiacon, és hogy „az energiát ne lehessen fegyverként használni”.

Erős orosz lobbi Magyarországon

A cikk szerint azonban Oroszország sem tétlen a kibontakozó energetikai hidegháborúban: orosz vezetők hasonló lobbitevékenységet végeznek, mint amerikai kollégáik. Példaként említi Alexei Miller, a Gazprom vezetőjének magyarországi látogatását, aki szeptemberi látogatásával elérte, hogy Magyarország ideiglenesen leállítsa a gázszállítást Ukrajnának. Szintén megemlítik a tervezett új paksi erőműblokkot, amely építéséhez „mindenféle párbeszéd és nemzetközi tender nélkül” kapott engedélyt a Roszatom – annak ellenére, hogy nem ők voltak az egyetlen jelentkező, a bővítésről az amerikai Westinghouse is érdeklődött.