Varsó pénzt és segítséget ad Kijevnek

Kijev, 2015. december 15. Petro Porosenko ukrán elnök (b) fogadja lengyel partnerét, Andrzej Dudát Kijevben 2015. december 15-én. (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Lengyelország egymilliárd eurós hitelkeretet nyit Ukrajna számára, és 100 millió eurót ajánl fel Kijevnek a határai megerősítésére. Varsó emellett tanácsokkal fogja segíteni Kijevet a gazdasági reform végrehajtásában, az ukrán cégeket pedig segít felkészíteni az uniós piacra történő belépésre.

Lengyelország 1 milliárd euró hitelkeretet nyitott Ukrajnának - jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök a Kijevben tartózkodó lengyel államfővel, Andrzej Dudával zajló tárgyalások idején. Petro Porosenko azt mondta, hogy a két ország jegybankjának illetékesei megállapodtak egy 4 milliárd zloty, azaz 1 milliárd euró hitelkeret megnyitásáról Ukrajnának, ami jelentősen élénkítheti a két ország közötti kereskedelmet.

Andrzej Duda hangsúlyozta, hogy Varsó továbbra is követeli a minszki fegyverszünet maradéktalan betartását, és bejelentette, hogy

Lengyelország 100 millió eurót ajánl fel Ukrajnának a határai megerősítésére.

Nem csak pénzt, segítséget ajánlanak

A két államfő azt is bejelentette, hogy Varsó fokozottan támogatni fogja, hogy az ukránok vízummentesen utazhassanak az Európai Unióba, és tanácsokkal fogja segíteni Kijevet a gazdasági reform lebonyolításában, írja a Financial Times.

Lengyelország abban is segíteni fog az ukrán cégeknek és exportőröknek, hogy felkészüljenek az uniós piacra való belépésre (az unió szabadkereskedelmi egyezményt kötött Ukrajnával).

A többi uniós országnak követnie kellene Lengyelország példáját"

- mondta Petro Porosenko.

Petro Porosenko szerint az unió minden tagállamának követnie kellene Lengyelország példáját Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Nem felejtették el a Krímet és a Donbasszt

A lengyel államfő elsősorban azért látogatott Kijevbe, hogy biztosítsa Petro Porosenko elnököt arról, hogy Lengyelország továbbra is elkötelezett az Ukrajnával való stratégiai kapcsolata mellett, mondta Krzysztof Szczerski, Andrzej Duda külpolitikai tanácsadója.

Mind tudjuk, hogy Ukrajna ügye kissé háttérbe szorult a nagy geopolitikai játszmákban a szíriai helyzet miatt"

- mondta Krzysztof Szczerski. "Azt is látjuk, hogy az unión belül változnak a vélemények az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók meghosszabbításáról" - tette hozzá.

A szankciókat fenn kell tartani

Az európai uniós tagállamoknak és más országoknak addig nem szabad feloldaniuk az Oroszországgal szembeni szankciókat, amíg Moszkva maradéktalanul nem teljesíti a minszki megállapodások rá vonatkozó részét - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő.

Támogatjuk Ukrajna minden törekvését a békére és nem leszünk passzív megfigyelői a folyamatnak.

"Nem avatkozunk be a minszki megállapodások végrehajtásának folyamatába, de határozottan támogatjuk Ukrajna álláspontját" - mondta Andrzej Duda. Hozzátette, hogy Ukrajna békére törekszik, helyre akarja állítani ellenőrzését a határain, szuverén és független állam akar lenni.

A Krím ne legyen orosz támaszpont

Porosenko felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel "szégyenteljes elnyomó politikájával", a krími tatárok és az ukránok üldözésével a törvénytelenül elcsatolt Krím félszigeten és Oroszországban. Szavai szerint

eljött az ideje egy nemzetközi rendszer kialakításának a Krím megszállásának megszüntetésére és demilitarizálására.

Megengedhetetlennek nevezte, hogy a jog szerint Ukrajnához tartozó félsziget orosz katonai támaszponttá váljon.

Ukrajna a Visegrádi Harccsoportba kerülhet

Az ukrán elnök közölte, hogy országa valószínűleg részt vesz a Pajzs fedőnevű lengyelországi hadgyakorlaton. Porosenko szerint a lengyel-litván-ukrán közös dandárban szolgáló ukrán katonák komoly szerepet játszanak majd annak elérésében, hogy Ukrajna részt vehessen az Európai Unió keretében működő Visegrádi Harccsoportban, ez utóbbi pedig fontos az ukrán fegyveres erők NATO-kompatibilissé tétele szempontjából.

A menekültválság mindent felülírt

A lengyel kormány támogatta a legerősebben Kijevet, miután Oroszország népszavazással visszacsatolta a Krím félszigetet, és támogatni kezdte a Kijev ellen harcoló szakadárokat a Donbasszban. 2015-ben aztán Varsó külpolitikai retorikája jóval csendesebb lett, mivel a lengyel politikusok figyelmét a választások kötötték le, a kormány külpolitikáját pedig a menekültválság és a szíriai háború határozták meg.