A magyarok még mindig tévéközpontúak

David Blunck Invitel Távközlési Zrt. vezérigazgató. 2016.09.30.

A magyar gazdaságban már megszűnt az a kényszerhelyzet, ami indokolta a távközlési ágazatra kivetett különadókat, most már jobb lenne kivezetni őket. Így véli David Blunck, az Invitel-csoport vezérigazgatója, akivel a társaság nagyszabású átalakulásáról is beszélgettünk.

Az 1200 főt foglalkoztató, tavaly 45 milliárd forint árbevételt elérő Invitel-csoport fennállásának eddigi legnagyobb szervezeti átalakulása zajlott le a nyáron. Mennyire igazolja vissza a piac az előzetes várakozásokat?

Jogilag június végétől vált külön jogi személlyé és önálló márkává az Invitel, ami a lakossági, illetve az Invitech Solutions, a vállalati szegmensünk, a cégen belül azonban már egy éve e rendszer szerint működünk. Már akkor megkezdtük a két pilléren alapuló nagy átalakítást, amikor tavaly év elején átvettem a cég vezetését. Eleinte még volt bennünk némi félelem, nem veszítünk-e sokat a hatékonyságból, ha a jövőben két központú szervezetben működünk tovább. Mára azonban eldőlt a kérdés, a lakossági és a kisvállalati, valamint a közép- és nagyvállalati ügyfeleinket külön-külön szervezet szolgálja ki.

David Blunck, az Invitel Távközlési Zrt. vezérigazgatója Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Lehet ennek már látni valamilyen hatását az ügyfélbázisban?

Még kevés idő telt el, de pozitívan fogadta a piac a változásokat. A marketingben, reklámban és egyéb megjelenésekben viszont már vannak látható változások. Az új helyzet kínálja a lehetőséget, hogy az eltérő szegmensekre külön üzeneteket tudjunk megfogalmazni. Nyáron indítottuk el például azt a lakossági kampányt, aminek a fő üzenete merőben eltér az eddigiektől, a helyi jelenlétünket kívánja az ügyfelek körében erősíteni.

A változásokat milyen jövőbeni trendekre építik, és mik a várható legnagyobb kihívások?

A trendeket tekintve nem különösebben eltérő a két szegmens jövőképe, csak más a tempó és mások a hatások. A lakossági ügyfelekre például Magyarországon még mindig a tévéközpontúság a jellemző, miközben az internetre való áttérés lassabban megy végbe. A rivális online tartalomszolgáltató Netflix hazai indulását figyelemmel kísérjük, de nálunk nem érezhető a hatása, sem ügyfélszempontból, sem a hálózati forgalom leterheltségében.

Előfizetőink zöme továbbra is hagyományos módon tévézik, az előrelépés abban mutatkozik meg, hogy a digitális technológia kínálta interaktív funkciókat, például a műsorok megállíthatóságát, visszatekerhetőségét már lelkesen használják.

Az üzleti ügyfelek körében is egyértelmű a trend, miszerint egyre inkább integráltan szeretnék az informatikai és távközlési igényeiket megoldani. Másik alapvető tapasztalatunk, hogy az üzleti világban is ma már ugyanazt a kényelmet és felhasználói szabadságot várják el, mint amit magánemberként otthon már megszokhattak. Ezekre a főbb trendekre építjük a stratégiánkat.

Ha már az újszerű tévézésnél tartunk, a magyarországi tévénézők is jó ideje maguk szeretnék eldönteni, melyik tévécsatornára fizessenek elő, de ezt a feltételt eddig egyetlen szolgáltató sem vállalta be, miért? Műszaki, vagy egyéb oka van ennek?

Vegyünk egy példát az élet más területéről, bemegyünk egy étterembe, ahol választhatunk a napi menüből, így működnek manapság a tévészolgáltatók is, vagy választhatunk à la carte.

Piackutatásaink egyelőre azt igazolják, hogy az ügyfelek ma kedvezőnek tartják a bő menüválasztékot is. Én a menüre szavazok, az à la carte a mi esetünkben, azaz távközlési területen túlzottan bonyolult lenne, mind műszakilag, mind kereskedelmi, költség- és a beruházások megtérülése szempontjából.

A távközlés iránt érdeklődő befektetők hosszú távban gondolkodnak Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ami pedig az üzleti ügyfélkört illeti, ott egyre inkább összenő az informatika és a hálózati világ, szinte nélkülözhetetlenné válnak a felhőalapú megoldások.

Az üzleti trendek ugyanakkor a mobil- és a vezetékes technológia integrációját is egyre jobban jelzik. Továbbra sem hiányzik a mobilláb a cég portfóliójából? Ha igen a válasz, milyen megoldások jöhetnek szóba?

Tavaly egy érdekes fordulóponthoz ért a magyarországi távközlés, első ízben haladta meg az okostelefonok száma a vezetékesekét. Ez is mutatja, mennyire fontossá vált a mobiltechnológia, de azt is látom, hogy a vezetékes és a mobilmegoldások nem rivalizálnak, hanem inkább kiegészítik egymást.
A mobileszközön netezők negyede például szinte kizárólag wifin kapcsolódik a világhálóra, a fele ezt is, azt is teszi, csak a fennmaradó negyedre jellemző, hogy elsősorban mobilinternetet használ.

Ami a kérdés érdemi részét illeti, igen,

rajta van stratégiai listánkon a mobilláb megteremtése, de még gondolkodunk rajta.

Nem a legfőbb prioritásunk, hiszen nem nagyon érezzük az ügyfelek igényét, hogy mindenképpen egy forrásból akarnának elérni mindenfajta kommunikációs technológiát. Ne felejtsük el azt sem, hogy nagykereskedőként már markánsan jelen vagyunk a mobilpiacon, a hazai szolgáltatók vezetékes adatátviteli kapacitásokat vásárolnak tőlünk.

Az Invitel mögött nem egy szakmai multi, hanem egy nemzetközi pénzügyi befektető áll. Ez a helyzet a társaság menedzselése szempontjából előnyt, vagy inkább hátrányt jelent, összehasonlítva a piac többi erősen szakmai tulajdonosi hátterű szereplőjével?

Szakmai karrierem korábbi állomásain én is dolgoztam multiknál, így ismerem azt az oldalt is. Az Invitel-csoport mögött pénzügyi befektetők állnak. A pénzügyi nyomás azonban egyik esetben sem kisebb, mindegy, hogy ilyen vagy szakmabeli a tulajdonos.

A távközlésbe fektetőknek ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy csak hosszú távban gondolkodhatnak. A hálózatokat nem lehet csak úgy felszedni és továbbvinni, ha már valamiért nem tűnik kedvezőnek a biznisz. Az Invitel nemcsak hogy kizárólag Magyarországon tevékenykedik, hanem cégcsoportunk valamennyi alkalmazottja magyar állampolgár, jómagamat is beleértve. Tehát egyértelmű, hogy

hosszú távon is a magyar piac a fókusz.

De eladni azért lehet? Az Invitel már eddig is megért néhány ilyen tranzakciót, most épp az a kockázati tőkecsoport a tulajdonosa, amely az első befektetés után alig három évvel megvált tőle. Talán ez a mai piac igényeihez alkalmazkodó szervezeti átalakulás is az újabb tulajdonosváltást készíti elő?

A pénzügyi befektető végső célja az értékesítés, viszont ennek gyakorlati hatása nincs. Hiszen ugyanúgy igyekszünk növelni a cég értékét, mint a versenytársaink: minél több elégedett ügyfelet szeretnénk, és minél jobb színvonalon kívánjuk őket kiszolgálni. Ezt persze nemcsak az átalakítás szolgálja, hanem az évi 10 milliárd forintos beruházásaink is.

A pénzügyi befektető még inkább elvárja a jövedelmező működést. Mennyire jellemző ez most az Invitelre?

A jövedelmezőségünk már jó ideje lehetővé teszi, hogy

saját forrásból fejlesszünk.

A tulajdonosok annyira bíznak az Invitelben, hogy nem vesznek ki forrásokat a cégből, a megtermelt pénzt beruházásokra fordítjuk.

A szolgáltatók versenyéből az előfizetők - a nemzetközi összehasonlításban alacsony előfizetői díjaknak köszönhetően - jól jönnek ki Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Vannak azonban más tényezők, amelyek felemésztik a profit egy részét, ilyen például a kiélezett magyarországi piaci verseny. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon alacsonyak az előfizetői díjak és magas a szolgáltatási színvonal, éppen az éles versenynek köszönhetően. Mi, szolgáltatók egymással küzdünk, amiből az előfizetők jól jönnek ki. Így működik a kapitalizmus, emiatt nem kell minket sajnálni.

Kevésbé üdvözlendőek viszont

az iparágat sújtó különadók, amelyek egészségtelen, piacot torzító helyzetet teremtenek.

A ránk eső szektorális adók mértéke tavaly elérte az árbevételünk hét százalékát. Úgy gondoljuk, hogy a gazdaságban már megszűnt az a kényszerhelyzet, ami korábban indokolta ezek meglétét, most már

célszerű lenne kivezetni ezeket az adónemeket.

Ennek a jelét egyelőre nem látjuk, csupán annyi változást, hogy a nagyobb értékű közműberuházásokat végrehajtó cégek, beleértve a vezetékes hálózatot építő távközlési szolgáltatókat is, öt évre mentesülnek a közműadó alól.

A másik pozitív lépés az internet áfájának tervezett csökkentése lehet,

ami nagyobb keresletet generálhat a szolgáltatás iránt.

Az uniós terveknél erőltetettebb ütemben épülne ki Magyarországon a lakosság egésze számára elérhető szélessávú internet. Nemrégiben nyíltak meg az ezzel kapcsolatos uniós források. Ezekbe a fejlesztésekbe milyen mértékben kíván bekapcsolódni az Invitel?

Összesen 11 járásban nyertünk már el pályázatot, ezeken a projekteken már erőteljesen dolgozunk. A Digitális Magyarország program keretében újabb 100 ezer háztartás bekötését vállaltuk, részben saját erőforrásból, részben uniós támogatásból. Épp a napokban adtuk át a Szupergyors Internet Program keretében megvalósult első fejlesztést Óföldeákon, és dolgozunk a többi száz településen is. Ez egy komoly, többéves projekt, az idei év hátralévő része alapvetően a tervezéssel és az engedélyezési eljárásokkal fog telni.

A rovat szakmai együttműködő partnere az Invitel.