Sztár lett a csalásokra figyelmeztető kínai jelnyelvi tolmács ügyvéd

2018.06.06. 08:33

Futótűzként terjed az interneten az a videó, amelyben egy kínai ügyvéd jelnyelv segítségével magyarázza el a piramisjáték lényegét a siketeknek. Tang Shuai egyből a kínai közösségi média sztárjává lépett elő, roppant személetes előadása pedig nemcsak az elesettek körében, hanem országos szinten is nagy sikert aratott. El is kél a felvilágosítás Kínában, ahol lankadatlanul pörögnek a világ legtöbb áldozattal járó piramisjátékai.

Imádják a szerencsejátékot a kínaiak, így aztán nem csoda, hogy az utóbbi évek nagy piramisjátékai szinte mind a távol-keleti országból indultak. Gyakorlatilag évente dől be nagy robajjal be egy-egy olyan nagyságrendű online befektetési csalás, ahol a károsultak száma milliókra rúghat. Különösen könnyen felülnek a gyors meggazdagodást ígérő csalóknak a fogyatékossággal élők.

Tang Shuai egyike azon nagyon keveseknek, akik mind a két típusú, Kínában honos jelnyelvben jártasak, s emellett jogászi végzettséggel is rendelkezik, írja a BBC. A délnyugat-kínai Csungking városából származó férfi szülei siketek voltak, tőlük tanulta a jelnyelvet. Később, már jogászként, hat évet töltött jelnyelvi tolmácsolással a bíróságokon. Itt döbbent rá arra, hogy a kétféle jelnyelv használata mennyi félreértéshez vezet, és a fogyatékossággal élők mennyire keveset tudnak a jogaikról, ami kiszolgáltatottá teszi őket a különféle szélhámosokkal szemben. Segíteni szeretett volna a siketek közösségén, ezért határozta el, hogy szemléletes videóban magyarázza el a piramisjátékok alapjául szolgáló Ponzi-séma lényegét.

Az amerikai Charles Ponziról elnevezett rendszer úgy működik, hogy rendkívül nagy hasznot ígérő befektetéshez – ami mögött nincs tényleges gazdasági tevékenység – toboroz ügyfeleket, ahol a korábbi befektetőket az újonnan érkezett „balekok” pénzéből fizetik ki, egészen a rendszer összeomlásáig. A Ponzi-rendszerben csak a „játék” elindítója nyer, mindenki más veszít.
A kínai ügyvéd ezt egy könnyen érthető mese segítségével magyarázta el nézőinek: ebben a farkas a szélhámos, „aki” azzal szédíti a nyulakat, hogy minden neki adott tíz répa után a hónap végén négy répát ad profitként. Ez a való életben havi 40 százalékos hasznot jelent, ami már meg kellene, hogy szólaltassa a vészcsengőt mindenkiben – pénzügyi elemzők és gazdasági nyomozók szerint egyetlen törvényesen működő üzlet sem hozhat ekkora profitot. Sajnos a nyulak nem ennyire tájékozottak, így lépre mennek, s egymást is beszervezve odaadják az összes répájukat a farkasnak. Persze a mese végén a farkas meglép a teljes zsákmánnyal.

Tang Shuai februárban tette fel a videót a kínai WeChat üzenetküldő platformra¸ ahol azonnal rendkívül népszerű lett. Az ügyvédet elárasztották a különféle kérések és történetek, amelyekből a legkülönfélébb pénzügyi visszaélésekre derült fény. Tang azóta sorozatot indított, és a siketek körében toboroz ügyvédjelölteket, akik később jogsegélyszolgálatot láthatnak el.Felvilágosító tevékenységét még az országos sajtó is elismeri, ahol csak úgy emlegetik, mint „a hangjukat hallatni nem tudók szóvivőjét”, története pedig eljutott a nemzetközi médiához, így a BBC-hez is. Elképesztő munka vár Tangra és társaira, mert még mindig szinte járványszerűen terjed a piramisjáték Kínában. Nemrégiben közel 70 milliárd jüan (2900 milliárd forintnyi) befektetés égett el egy szinte szektaként működő kínai befektetési cég, a Qbao.com jóvoltából. A mintegy 200 millió befektetőt számláló online platform 2012-ben indult, és volt, hogy 80 százalékos hozammal csábította az ügyfeleket.

 

Forrás: Shutterstock

A hozamot az alapján fizették ki, hogy ki mennyi pénzzel szállt be a piramisjátékba, illetve azért is járt plusz pénz, ha valaki csak simán belépett a telefonos alkalmazásába, naponta egyszer. A tavalyi év végére már naponta 2 millió ember lépett be a Qbao rendszerébe. Közöttük sokan hitelt vettek fel, és a mesés nyereség reményében teljesen eladósodtak. Amikor már nem voltak új belépők, a rendszer összeomlott.A Qbao mellett számos online piramisjáték bukott be az elmúlt években: így például az Ezubao több mint 900 ezer ügyféltől nyúlt le 50 milliárd jüant (2100 milliárd forintot). Ebben az esetben nem csupán a mesés hozamígéret bizonyult hamisnak, a projektek 95 százalékáról derült ki, hogy csak kitalálták őket az Ezubao munkatársai. Akik egyébként fényesen éltek az ügyfelek pénzéből, gyémántokra, luxusvillákra szórták a befektetett összegeket.

Érdemes még megemlíteni a garantált napi hozamot ígérő Yota.biz-t, amely még Magyarországon is toborzott befektetőket, mielőtt bedőlt. Az elmúlt két hónapban is egyébként már 6-7 piramisjátékos tevékenységet végző céget talált idehaza a Magyar Nemzeti Bank. Nem véletlen, hogy a napokban Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője bejelentette: a jegybank a piramisjátékok veszélyeiről indít figyelemfelkeltő kampányt.