A dolgozói ajánlás a leghatékonyabb toborzás

A dolgozói ajánlás a leghatékonyabb toborzási csatorna a hatékonyságot tekintve, hiszen a dolgozó maga elvégzi a toborzási munka nagy részét és nyilvánvalóan nem fog toborzásba fogni, ha elégedetlen, tehát csupa jókat fog mondani a környezetében lévő álláskeresőknek, méghozzá hitelesen. Ráadásul az álláskereső is érzi, hogy azért nem ajánlana rosszat neki az ismerőse, mert akkor nap mint nap szembesülne ezzel, amikor összefutnak a folyosón. Sőt, a munkahelye felé sem ajánl nyilván olyan embert, aki miatt meg a főnökével összefutva kap szemrehányó tekintetet. Vagyis a toborzással mindenki nyer. Vagy mégsem?

Toldi Gábor, toborzási szakértő szerint az ajánlási rendszer önmagában nem csodafegyver. Ott van ízelítőül a GDPR, vagy a motiváció folyamatos fenntartásának kihívása.

A FirstBird kutatása szerint a vállalatok 74 százaléka fizet az ajánlott és sikeresen felvett jelöltek után.

A megkérdezett cégek 60 százaléka maximum bruttó 100 ezer forintot fizet kék galléros pozíciók esetén, fehér galléros pozíciókért a vállalatok fele 100-350 ezer forintot.

A szakértő szerint azonban van egy lélektani határ, amit nem szabad átlépni.

Ugyanis, ha túl sokat fizet a cég a dolgozói ajánlásért, akkor a hitelesség sérülhet, ami épp az ajánlói rendszer lényegével szemben hathat. A vállalat hibát követ el, ha azt gondolja, hogy 3-4 százezer forintot úgyis kifizet a fejvadász cégnek egy munkavállalóért, akkor miért ne fizethetne ki 150 ezer forintot a saját munkatársának egy fizikai munkavállalóért?

Ilyenkor ugyanis felmerülhet a „megélhetési ajánlás" problémája.

A szakértő szerint a lélektani határ fizikai munkavállaló esetén 50-100 ezer forint között mozog, míg szellemi munkavállaló esetén 200-300 ezer forint fölé menni nem cél.

Egy jól kidolgozott dolgozói ajánló rendszer nagyon hatékony munkavállalói toborzó módszer Forrás: Shutterstock

A munkavállalók motivációjának fenntartása a következő probléma, hiszen a legtöbb munkáltató csak a felvett új munkavállalók után fizet (74 százalék), többnyire három hónap elteltével (válaszadók 81 százaléka szerint), egy összegben (72 százalék), ha az ajánló és az ajánlott is még a cégnél dolgozik.

Ugyanakkor a felvételi folyamat már nem az ajánlón múlik, így az esetleg sikertelen ajánlatok miatt egy idő után elapadhat a motiváció. A firstbird ezt úgy oldja meg, hogy

a dolgozói aktivitást játékosítva jutalmazza.

Az ajánlásért vagy az ajánlott munkavállalóról információért, közösségi oldalon megosztásért pontokat lehet gyűjteni, ami mögé ösztönzőrendszer van felépítve. A pontokat például szabadnapra, utazási utalványra, tárgyi ajándékra lehet beváltani. A FirstBird ezzel a jelenlegihez képest újfajta gondolkodást hoz a piacra, mellyel életben tartható a rendszer - vallja Toldi Gábor.

A FirstBird a GDPR problémáját is kezeli, amely

a felmérés szerint is az egyik legérzékenyebb pontja jelenleg a vállalati ajánlási rendszereknek.

Ugyanis mindössze a válaszadó vállalatok 14 százalékánál felel meg a jelenlegi ajánlási rendszer a GDPR elvárásainak. 62 százalék nem tudja, hogy a GDPR hogyan érinti az ajánlási rendszer átalakítását. Márpedig ma már a jogszabályok miatt a jelöltnek jognyilatkozatot kell tennie személyes adatai kezeléséről. A firstbird mindezt rendszerben, a teljes folyamat során kezeli.

A témáról, és az első bevezetési tapasztalatokról bővebben olvashatnak a Hrportál.hu cikkében.