Minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi programjának megvalósítása kezdődött meg tavaly tavasszal Magyarországon annak érdekében, hogy az akkor kialakult koronavírus-világjárvány következtében szinte teljesen leállt gazdasági élet is minél hamarabb újraindulhasson. Orbán Viktor miniszterelnök irányításával a magyar kormány, valamint a magyar gazdaság meghatározó intézményei az elmúlt nagyjából egy év alatt számos fontos intézkedést hoztak azért, hogy a családok, vállalatok számára minél hamarabb véget érjen az átmeneti, visszaeséssel járó időszak, amelyet a járvány jelent. Azóta már érezhetők az intézkedések pozitív hatásai, Orbán Viktor a napokban pedig azt is bejelentette, hogy a gazdasági védekezés új szakaszába lép: a gazdaságvédelmi akcióterv után jön a gazdaság-újraindítási akcióterv. Összeállításunkban bemutatunk minden fontos intézkedést.

Az új típusú koronavírus magyarországi megjelenése miatt a kormány tavaly március 11-én országos veszélyhelyzetet hirdetett. Orbán Viktor már ezt megelőzően világossá tette: átfogó akciótervet kell készíteni a magyar gazdaság elért eredményeinek megőrzésére. A miniszterelnök a veszélyhelyzet kihirdetését követően szinte azonnal be is jelentette az első intézkedéseket a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében, amelyeket azután számos további követett. 

Azonnali átfogó intézkedéscsomag

A miniszterelnök a krízishelyzet kialakulása után már 2020. március 18-án bejelentette az első gazdaságvédelmi döntéseket, amelyek a járvány elsődleges gazdasági hatásait ellensúlyozták.

Az első intézkedések a következők voltak:

  • A magánszemélyek és a vállalkozások által március 18-ig felvett hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét felfüggesztették az év végéig.
  • A rövid lejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbították.
  • Maximalizálták a március 19-től felvett új fogyasztási hitelek teljes THM-jét.
  • A munkáltatóknak nem kellett járulékot fizetniük a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport és a kulturális szolgáltatások és a személyszállítás területén – vagyis a legsúlyosabban érintett szektorokban.
  • Nem lehetett a bérleti díjakat megemelni és a szerződéseket felmondani az előbb említett szektorokban.
  • A munkavállalók járuléka jelentősen csökkent, nyugdíjjárulékot nem kellett fizetni, az egészségbiztosítási díj minimálisra csökkent; a kedvezményezett időszakban turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kellett fizetni.
  • A kata szerint adózók egy részének átalány szerinti adózását szintén felfüggesztették június 30-ig.
  • Döntés született a munkavállalási szabályok rugalmasabbá tételéről, azzal a céllal, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökeForrás: MTI/Kovács Tamás

Kevesebb mint egy héttel később a kormányfő a terv újabb pontjait jelentette be:

  • A veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodott a gyermek gondozására, nevelésére nyújtott egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság.
  • Kibővítették és kiterjesztették a katásokra vonatkozó adófizetési könnyítéseket, ezzel több mint 81 ezerre bővült azon kisvállalkozások száma, akik meghatározott időszakra adófizetési mentességet kapnak.
  • Az adótartozások megfizetése a veszélyhelyzet után vált csak esedékessé, és további ágazatok vállalkozásai kaptak jelentős könnyítéseket a járulékfizetésekben a munkahelyek megőrzése érdekében.
  • A nehéz helyzetbe kerültek védelmében felfüggesztették a bírósági végrehajtásokat és a kilakoltatásokat is.
  • A kormány által felállított járványügyi alapból pedig minden egészségügyi dolgozó bruttó félmillió forintos többletjuttatásban részesült a tavalyi év végéig.

Ezek az idejében meghozott intézkedések azonnali könnyebbséget jelentettek a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak és családoknak. Ezeket az intézkedéseket újabbak követték, annak érdekében, hogy az élet Magyarországon a járvány lefutása után rövid idő alatt visszatérhessen az eredeti kerékvágásba.

Magyarország történetének legnagyobb szabású gazdasági akcióterve

A cél az, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet hozzunk létre

- hirdette ki Orbán Viktor a gazdaságsegítő intézkedések legfontosabb elvét, amikor bejelentette a koronavírus-járvány miatt megalkotott gazdaságvédelmi és -élénkítési program újabb elemeit. A tavaly április elején bejelentett, a munkahelyek megőrzését, a családok védelmét és a gazdaság járvány utáni beindítását szolgáló intézkedések nagyságrendjüket és várható hatásaikat tekintve történelmi léptékkel mérhetők.

Az intézkedéscsomag Magyarország történetének legnagyobb szabású akciótervét jelentette, egy külső körülmény okozta veszélyhelyzetből való gyors talpra állásra.

Az Orbán-terv három ütemben együttesen a magyar GDP 18-22 százalékát mozgatta meg a jegybanki programokkal együtt, ami több mint 9200 milliárd forintot jelent. A kormány a megvalósítás érdekében újratervezte a tavalyi és a 2021-es költségvetést is, a 2020-as hiánycélt 2,7 százalékra módosította a korábbi 1 százalékról.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A már bevezetett intézkedések mellett a gazdaságvédelmi akcióterv második ütemében Orbán Viktor öt sarokpontot jelentő programot hirdetett meg.

  • Az első célja a munkahelyek megőrzése,
  • a második a munkahelyteremtés,
  • a harmadik a kiemelt, nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok gyors újraindítására,
  • a negyedik a vállalatok finanszírozására,
  • az ötödik a családok és a nyugdíjasok védelmére koncentrál.

A gazdasági háttér megteremtésére három pénzügyi alapot hoztak létre a járvány elleni védekezésre, összesen 2000 milliárd forint összegben. A Járvány elleni védekezési alap 633 milliárd forintja egyebek mellett a pártok állami támogatásának 50 százalékából, a multinacionális vállalatok adójából és a bankok hozzájárulásából állt össze.

A Gazdaságvédelmi Alap 1345 milliárdos forrásának jelentős része a minisztériumoktól származott, átcsoportosítások, megtakarítások révén. Ezt az összeget a magyar munkahelyek, a magyar gazdaság védelmére és újraindítására, vagyis a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtására fordították. A harmadik alapba kerültek az Európai Unióból érkező célzott támogatási források.

A gazdaság újraindításának másik fontos eszközeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a gazdaságba juttatott, összesen mintegy 3000 milliárd forint szolgált. Az MNB gazdaságélénkítő lépéseinek keretében 1000 milliárd forintos forrással indították újra a Növekedési Hitelprogramot, NHP Hajrá néven. A program sikerét mutatta - ahogy azt nemrég megírtuk -, hogy a vállalkozásokhoz ennél végül jóval nagyobb összeg áramlott, az MNB pedig a keretösszeg jelentős emeléséről döntött.

A jegybank mintegy 1500 milliárd forinttal javította a bankrendszer likviditását, ez segíti az állampapír-kibocsátásokat, valamint - átmenetileg - nullára vitték le a bankok kötelező tartalékrátáját. Ez további felszabaduló milliárdokat jelentett, amit a gazdaság élénkítésére lehetett fordítani. A jegybanki gazdaságtámogató és -élénkítő intézkedések mértéke összesen a GDP mintegy 6 százalékát tette ki.

A jegybank mintegy 1500 milliárd forinttal javította tavaly a bankrendszer likviditásátFotó: Polyák Attila - Origo

Munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés

A magyar kormány jelentős intézkedéseket hozott a munkahelyek megőrzésére a bérátvállalás formájában nyújtott bértámogatással. A kibővített programban a munkáltató vállalta, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló csökkentett munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet. Az intézkedések között szerepelt az is, hogy míg a munkavállaló vállalja, hogy dolgozik és az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll, ezért cserébe az állam a kieső bér 70 százalékának térítésével kompenzálja a munkavállalót.

A munkahelyek megvédését szolgáló kormányintézkedéseknek is köszönhető, hogy 2020 végén már többen dolgoztak Magyarországon, mint egy évvel korábban, a járvány megjelenése előtt - közölte legutóbb Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 

A magyarországi vállalatok versenyképesség-növelésének támogatására külön program indult, ennek eredményeként a járvány második hullámának idejére, a tavalyi ősz kezdetére, már 150 ezer fölé nőtt az így megvédett munkahelyek száma.

Az Orbán-terv hangsúlyos eleme a munkahelyteremtésen belül a beruházások támogatása, és ezek ma már jelentős mértékben éreztetik a hatásukat. A járvány kezdete óta a kormány 1434 beruházást finanszírozott 1676 milliárd forint értékben - jelentette be legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A magyar gazdaság állapotát mutató számokban az idei második negyedévben már éreztetni kell a hatásukat azoknak a nagymértékű beruházásoknak, amelyek megvalósultak vagy megvalósulnak a nagy beruházásösztönzési programok nyomán - mondta Szijjártó Péter. 

Örvendetes, hogy a járvány ideje alatt a magyar vállalkozások mellett számos külföldi beruházás érkezett az országba. Például számos koreai nagyvállalat döntött magyarországi fejlesztés mellett, amivel nemcsak munkahelyeket teremtenek, melyen keresztül az emberek egzisztenciájának, életkörülményeinek megóvását segítik, hanem olyan korszerű iparágakban hoznak létre termelést, amelyek a 21. század, valamint a most zajló gazdasági átrendeződés középpontjában állnak. Ide tartozik az elektromos autók akkumulátoraihoz egyes összetevők gyártása, vagy éppen korszerű gyógyászati eszközök készítése. Ezek közül is kiemelkedik az európai viszonylatban is igen jelentősnek tekinthető, az elektromobilitáshoz kapcsolódó nagyberuházás.  

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterForrás: MTI/Illyés Tibor

A gazdaságélénkítési lépések között mindvégig kiemelt jelentőséget kapott a versenyképesség támogatása. A vonatkozó rendelet alapján a meghatározott szektorokban működő és nagyságú vállalatok 2020. december 31-ig vissza nem térítendő készpénztámogatást is igényelhettek, erre 50 milliárd forintos keret állt rendelkezésre. Jelentős forrásokhoz jutottak az innovációs fejlesztések is.

A magyar vállalkozások szorgalmára jellemző, hogy a nyáron meghirdetett innovációs pályázati keretösszeget jelentősen, mintegy 59 milliárd forintra kellett emelni a nagy érdeklődés miatt, amit ősszel újabb 20 milliárd forintos bővítés követett.

Adókönnyítések és kitolt határidők

A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől 12 százalékról 11 százalékra csökkent, ami mintegy 51 ezer vállalkozásnál hagy pluszt pénzt az idén. 

A koronavírus-járvány miatti új gazdaságvédelmi intézkedések mellett a kormány néhány korábbi döntést is meg szeretett volna őrizni. Ezért tavaly július 1-jétől két százalékponttal - 17,5 százalékról 15,5 százalékra - csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely fél év alatt 160 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál.

A program részeként tavaly mintegy 600 ezer cég és szervezet számára módosult az egyes beszámolók és bevallások benyújtására és az adóteher megfizetésére vonatkozó határidő szeptember 30-ig. A koronavírus-járvány miatt bajba jutottak újabb, speciális, ráadásul ingyenes fizetéskönnyítést vehettek igénybe.

Például a turizmusban dolgozó cégek helyzetére tekintettel 2020. december 31-ig a vendégeknek nem kellett megfizetniük az idegenforgalmi adót. A cégek likviditását elősegítendő, az adóhivatal gyorsította az áfa-visszautalásokat is. A turizmus és a vendéglátás védelmére 600 milliárd forintos keretet biztosított az Orbán-terv.

Felnőttképzési diákhitel, családtámogatás és 13. havi nyugdíj

A válságkezelés központi eleme, hogy akik a munkájukat a válság miatt elveszítik, minél hamarabb újra munkába állhassanak. Ezért a kormány támogatja és támogatta azt, hogy a munkavállalók szükség szerint képezzék magukat a jobb munkaerőpiaci esélyeik érdekében. A munkavállalókat segíti a munkaerőpiacon a felnőttképzési diákhitel.

Így a felsőoktatási hallgatók mellett a 18-55 éves, felnőttképzésben részt vevő személyek számára is igényelhetővé vált a szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Plusz. Az új diákhitelt a felsőoktatási hallgatóknak legfeljebb 500 ezer, míg az innovációs és technológiai miniszter által meghatározott felnőttképzésekben részt vevőknek maximum 1,2 millió forint összegben tették elérhetővé. Emellett augusztustól megemelkedett a szabad felhasználású diákhitel havi keretösszege is.

A családi otthonteremtési kedvezmény fontos részét képezte és képezi a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinekForrás: kormany.hu

A családok támogatásának érdekében a kormány úgy döntött: a második gyermek születésekor elengedi az édesanya diákhitelének felét, a harmadik gyermek után pedig a diákhitel-tartozás egészét. A családvédelmi intézkedések részeként, például a babaváró támogatás, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt született gyerekek után utólag, a veszélyhelyzet utáni két hónapban is igényelhetővé vált. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a babaváró támogatás életkori határait is meghosszabbították a veszélyhelyzetet követő 30 napig. 

A hiteltörlesztési moratórium érvényességét kiterjesztették a csokkölcsönre és a babaváró támogatásra is. A járvány utáni életre készülve pedig lehetővé tették a könnyített diplomakiadást, az ingyenes KRESZ- és nyelvvizsgát a kismamáknak.

A járvány utáni minél gyorsabb talpra állás érdekében intézkedések születtek a már nem aktív korúak védelmére is. Az Orbán-terv részeként a kormány négy lépcsőben visszaépítette a 13. havi nyugdíjat. 

Mindezek mellett a rendkívüli helyzet miatt elrendelték, hogy minden felsőoktatási hallgató megkaphatja a diplomáját nyelvvizsga hiányában is, függetlenül attól, hogy hány nyelvvizsgát írnak elő a felsőoktatási jogszabályok az adott szakra.

Lapozzon a cikk második oldalára, ahol összefoglaltuk, hogy a gazdaságvédelem időszakának lezárulta után milyen lépésekkel, kormányzati segítséggel indul újra Magyarország gazdasága!