Júliusban az építőipari termelése 22,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése 21,1, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal nőtt a tavaly júliusi, rendkívül alacsony bázishoz mérve. Az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés - közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly júliusban 16,5 százalékkal esett vissza az épületek építése és 25,2 százalékkal a mélyépítés teljesítménye, az építőipar termelése összességében 21,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

IllusztrációForrás: AFP/Greg Baker

Az idén júliusban a három építőipari ágazat mindegyikében nőtt a termelés: az épületek építése 27,4 százalékkal, az egyéb építményeké 11,0 százalékkal, a speciális szaképítés 27,3 százalékkal múlta felül a tavaly júliusit.

A megkötött új szerződések volumene 47,3 százalékkal nőtt, ezen belül a magasépítésre kötött szerződéseké 38,3, a mélyépítésre vonatkozóké 56,5 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál.

Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 19,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 32,6, az egyéb építményeké 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az év első hét hónapjában 9,8 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.

10 százalék feletti visszapattanás jöhet idén

Az építőipar idei legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami jelentős kínálati problémákat okoz az iparágban, aminek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei a következő időszakban, miközben a kereslet továbbra is erős, mind magán, mind állami oldalról - írja kommentárjában Horváth András, a Takarékban vezető elemzője. Az EBI Építésaktivitás alapján 2021 első félévében némi meglódulással 1398 milliárd forintnyi értékben kezdődtek meg kivitelezések, ami 20 illetve 18 százalékos növekedés az előző két év azonos időszakához képest."Várakozásunk szerint valamivel 10 százalék feletti visszapattanás jöhet idén az iparágban, amiben némi bázishatás is szerepet játszik, de az anyaghiány és az elszabaduló költségek hatással lehetnek a második félév kibocsájtására" - jelzi az elemző.

A válság előtti 4500 milliárd forintos kibocsájtási szintet elérni próbáló építőipar helyreállásában az erős piaci kereslet mellett szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításnak, illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendeléseknek, így jelenleg a kínálati oldalon találhatóak erős problémák, amik erőteljesen inflációval párosulnak. Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra is töretlenül emelkednek és új rekordokat érnek el hónapról hónapra, így inkább elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent a hazai ingatlanpiacon, de ingatlanirodák tapasztalatai alapján ez a kereslet is visszatérni látszik, ha egyelőre kisebb volumenben is - teszi hozzá az elemző.