<P>Privatizációs csiki-csuki</P>

A kormány - miután az elmúlt két évben lezajlott visszaállamosításokkal duplájára növelte az 1998-ban kezelt vagyont - befejezettnek tekinti a magyarországi privatizációt, ezért megszüntetné az ÁPV Rt.-t. A jövőt elrendező koncepcióról azonban senki sem tud közelebbit. Pedig erről hamarosan dönt a kabinet.

Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta a parlamentben, hogy mihamarabb meg kell szüntetni az ÁPV Rt.-t. Hozzátette: rövidesen a kormány elé kerül a megvalósításról szóló koncepció. Módos Márton, az ÁPV Rt. ügyvezetője szerdán azt nyilatkozta a Magyar Távirati Irodának (MTI), hogy a szervezet betöltötte hivatását, és az elmúlt két évben megkezdett átalakítás eredményeként a jövőben hatékony, piaci alapokon működő, korszerű vagyonkezelő holding hozható létre új törvényi háttérrel. Gyakorlatilag ugyanerről beszélt Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója már 1998 karácsonyán. Akkor - mint mondta - csaknem 300 milliárd forint volt a szervezethez tartozó állami vagyon. Tavaly év vége felé már arról adtak hírt, hogy zártkörű pályázatot írtak ki a náluk lévő ingatlanok kezelésére. Arra a tavaly év vége táján született - kormányzati - felvetésre, miszerint a létrehozandó nemzeti földalap az ÁPV Rt. fennhatósága alá kerül, Torgyán József kisgazda pártelnök, az agrártárca vezetője igen mérgesen reagált. Egy hajdúhadházi rendezvényen a nemzeti vagyon kiárusítójának nevezte az ÁPV Rt.-t és kijelentette: "Amíg én koalíciós partner vagyok, ehhez nem járulok hozzá."

Stumpf István kancelláriaminiszter épp ez idő tájt beszélt arról, hogy 2000. január végén a kormány elé kerülhet a koalíció privatizációs koncepciója. Ennek megfelelően létrejönne a Magyar Holding elnevezésű szervezet, amely kezelné a tartósan állami tulajdonban maradó vagyont, a Privatizációs Ügyek Hivatala pedig költségvetési szervként menedzselné a korábban megkötött szerződéseket, a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz kerülne az állami termőföldvagyon. (A kisgazda pártelnök inkább az agrártárca kebelén belül szerette volna látni ezt a vagyont.) A kancelláriaminiszter hozzátette: az új szervezetek működését az egységes állami vagyontörvény szabályozná. Volt olyan fölvetés is, amely szerint az ÁPV Rt. megszűnésével az állami vállalatok és a vagyon felügyelete a szakminisztériumokhoz kerül. A tervek szertefoszlottak, s az idén nem alakult Nemzeti Földalap, és nem született meg az új törvény sem.

Az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon tavaly december 31-én 753 milliárd forint értékű volt. A 2000. június végi állapot szerinti auditált adat 743 milliárd 617 millió forint értéket mutatott. Ez 186 társaság többségi vagy kisebbségi tulajdonrészét testesíti meg. Ezek közül 93-at jelöltek ki tartósan állami tulajdonba tartozónak, 367 milliárd 881 millió forint könyv szerinti értékben. A privatizálható vagyon 457 milliárd 863 millió értékű. Az ÁPV Rt. eredeti idei üzleti terve szerint legalább 93,3 milliárd forint készpénzbevételt kellett volna elérni. Az év közepén már csak 71,5 milliárddal számoltak. A tényleges bevétel ennél 20-30 milliárddal kevesebb, elsősorban az ügyetlenül időzített Antenna Hungária-kibocsátás miatt. Módos Márton, az ÁPV Rt. ügyvezetője az MTI-nek tegnap tett nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy a privatizációs szervezet üzleti terve többváltozós volt. A 2001-es bevételi tervvel kapcsolatban annyit mondott: csak a költségvetés elfogadása után állítják össze a jövő évi elképzeléseket.

Vásárhelyi István, az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának tagja voltaképpen természetesnek tartja, hogy az eredetileg elkészített idei üzleti terv köszönő viszonyban sincs a megvalósultakkal. A kormány ugyanis kézi vezérléssel irányítja a társaságot, amely ilyen módon már gyakorlatilag el is vesztette önállóságát, csak formailag létezik. Politikai döntések megvalósításának nevezte Vásárhelyi István, hogy a Magyar Televízió székházának, a Honvédelmi Minisztérium ingatlanjainak eladása a privatizációs szervezetre hárul és nem egy hozzáértő ingatlanfejlesztési társaság foglalkozik ezzel.

Ebbe a körbe sorolható a Postabankkal kapcsolatos állami kezességvállalás ÁPV Rt.-re "lőcsölése", az autópályák építésének Magyar Fejlesztési Bankon keresztüli finanszírozása (ez eddig 32 milliárd forintot jelent) és a fejlesztési holding pénze (ötmilliárd forint) az ÁPV Rt.-től átkerült a gazdasági tárcához. Ezek csak ízelítők a forinttízmilliárdok ÁPV Rt. felhasználásával történő ide-oda csoportosítására.

Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága szeptember végén jelentésében helytelenítette, hogy az ÁPV Rt.-nek nincs jóváhagyott, átfogó, illetve az egyes társaságokra lebontott vagyonkezelési koncepciója. Ez a koncepció azóta sem fogalmazódott meg. Az értékesítésekkel kapcsolatban egyrészt a Malév egyfordulós zártkörű pályázatától (ennek ajánlatbeadási határideje január 8.) és az Antenna Hungária kisebbségi részvénycsomagjának újbóli meghirdetésétől reméli a "testesebb" bevételeket.

A másodrendűnek nevezett társaságok sorsa kilátástalan. Megint koalíciós vita tárgya lehet, hogy a 19 állami gazdaság külföldi kézbe adásából származó bevételből kívánja kifizetni a kormányzat a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrészek tulajdonosait.

Az ÁPV Rt. jövendő sorsát illetően Varga Mihály leendő pénzügyminiszter szedán kijelentette, hogy az üggyel a Miniszterelnöki Hivatal foglalkozik. Mint mondta, abban teljes a politikai és szakmai konszenzus, hogy Magyarországon lezárult a privatizáció folyamata. Arról, hogy a részben tartós állami tulajdonban maradó vagy még nem értékesített állami kézben lévő cégek a felügyeletet ellátó szaktárcák tulajdonába kerülnének, nem tudnak az érintettek. Boross István, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium szóvivője például érdeklődésünkre hangsúlyozta: a szaktárcának egyelőre nincsenek arra vonatkozó tervei sem, miként működtetné ezeket a társaságokat.

(Népszava)

Ajánlat:

A Magyar Köztársaság Kormányának honlapja