<P>Szigorítások várhatók az utaztatási piacon</P>

 Komoly szigorítások várhatók az utazásszervezés szabályozásában. Valószínű, hogy a harmincmillió forintnál nagyobb árbevételű irodáknál drasztikusan emelik majd a kaució összegét. Keményítik a charterezési feltételeket is. A turisztikai cégek ugyanakkor lehetőséget kapnak az utasoknak és az irodáknak egyaránt teljes körű biztonságot nyújtó biztosítás bevezetésére.

Egyelőre két, egymást erősítő változat áll versenyben az utazásszervezésről szóló rendelet előkészítésénél. Budai Zoltán, a gazdasági tárca turizmusért felelős helyettes államtitkára azt ígéri, hogy az utazási szezon kezdetére elkészülnek a rendeletmódosítással.

- Ez azonban nem jelenti azt, hogy már az idén az új rendelet alapján működnek az utazások szervezői, az átálláshoz ugyanis időre lesz szükség - mondta el a MAgyar Hírlap kérdésére Kovács Ferenc, a parlament idegenforgalmi bizottságának tagja, aki társelnökként dolgozik az előkészítő bizottságban. Kovács a bevezetés határidejével kapcsolatosan óvatosan fogalmaz: egy új szabályozással nem szabad egy megkezdett gazdasági év lendületét megtörni. Az a véleménye, hogy meg kell adni a felkészülési lehetőséget a piaci szereplőknek.

Az elmúlt évek turisztikai botrányai igazolták, hogy az érvényben lévő utazásszervezésről és -közvetítésről szóló rendelettel - még a kaució összegének emelése után sem - nem lehetett elkerülni az utazási irodai csődök következményeit, mondta Kovács Ferenc. S akkor még nem beszéltünk az egy-egy csőd után az utasok által befizetett előlegek visszafizetéséről, s az ügyfelek kártalanításáról, tette hozzá.

A kedvezőtlen tapasztalatokból mindemellett kiderült, az utazási piacon rendszerint a chartejáratokat üzemeltetők jelentik a legnagyobb kockázatot. Legutóbb, a HTC utazási nagykereskedő és a Jorgos utazási iroda tönkremenetele miatt több ezer ember rekedt külföldön, akik hazahozatalát csak állami segítséggel tudták megoldani. A változásoknak valószínű, hogy a szakma nem minden résztvevője örül majd, hiszen a tervezet szerint csak a 30 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek kaucióját nem kellene megemelni. Az efeletti forgalmat bonyolítóknál - összeget még nem mondott a társelnök - drasztikus emelésre kell számítani. (Valószínű, hogy valamennyi saját utakat áruló iroda ezen kategóriába tartozik.)

A másik variáció szerint megkapnák a lehetőséget az utazási irodák arra, hogy inszolvenciabiztosítást kössenek. Ez egy olyan viszontbiztosítási forma, mely teljes körű garanciát jelent mind az utasnak, mind az utazási iroda partnereinek. Ettől azonban sok iroda tart, mondta el Kovács Ferenc, ugyanis az inszolvencia bevezetésével a biztosítók betekintést nyernének a cég pénzügyeibe, hogy - ha kell áthidaló hitellel - segítsenek a pénzügyi gondokból kilábalni. A honi piacon utasbiztosítással foglalkozó nyolc biztosító társaság, egyöntetűen vállalja az inszolvencia bevezetését, tudta meg a Magyar Hírlap. Ez a biztosítási forma az EU-ban már bevált. Elsőként Németországban vezették be, egy a HTC-nél is nagyobb botrány kirobbanása után.

A szabály-előkészítésnél azért szakmai vita is akad, mondta el Kovács Ferenc. A charterezés biztonságosabbá tétele érdekében ugyanis felvetődött, hogy az ilyen légi járatokat üzemeltetőknél a társasági formát is meg kellene változtatni. Mégpedig kötelezővé kellene tenni, hogy olyan formában - például részvénytársaság - dolgozzanak, melyben a személyes felelősség tetten érhető. Ennek megvalósításához azonban több törvény, így a társasági törvény megváltoztatására is szükség lenne. Ám hamarosan ezen a területen is változás lesz, a közlekedési tárcánál már készülnek a charterezési feltételek új szabályai. Eddig ugyanis bárki, aki repülőgépet vett, vagy bérelt, gyakorlatilag elkezdhette a járat működtetését. Folyik a vita még azon is, hogy elegendő-e miniszteri rendeletben szabályozni az utazásszervezést és közvetítést, nem lenne-e célravezetőbb a törvényi szabályozás.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)