Vádalku jöhet kartellezés esetén is

Vágólapra másolva!
A versenytörvénynek a kartellek elleni fellépést célzó módosítása alapján nem büntetnék a kartellt feltáró céget. Az engedékenység alapján addig nem kell megtéríteni a kartellezéssel okozott kárt, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól is behajtható.
Vágólapra másolva!

Az úgynevezett engedékenységi politika bevezetésével a kartellről először bizonyítékot szolgáltató cég akár mentesülhet is a büntetés alól. A versenytörvény módosítását - ami tartalmazza egyebek mellett ezt a kitételt is - június 2-án fogadta el az Országgyűlés, 364 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. A módosításra a kartellek elleni fellépés és a versenyjogi jogsértésekhez fűződő szankciók szigorítása, illetve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladatainak az átalakítása miatt volt szükség.

A legterjedelmesebb változás, hogy törvényi szinten szabályozzák a GVH engedékenységi politikáját. Ennek lényege, hogy a kartellről először bizonyítékot szolgáltató vállalkozás és annak vezetői mentesülnek a büntetés alól (hátterében az az EU által is elismert megfontolás áll, amely szerint a kartellek feltárásához és megszüntetéséhez fűződő közérdek fontosabb, mint a vállalkozás megbüntetéséhez fűződő érdek). Az engedékenység alapján addig nem kell megtéríteni a kartellezéssel okozott kárt, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól is behajtható. Az engedékenységben (teljes bírságelengedésben) részesülő vállalkozások vezetőit nem fenyegeti az államfő által most kifogásolt szankció sem.

A kartellezéssel okozott károk megtérítésére indított pereket segíti, hogy a módosítás után a versenykorlátozó megállapodás árfelhajtó hatását az ellenkező bizonyításáig tíz százalékosnak kell tekinteni (ez a vélelem az "eladói" oldalon létrejött kartellek esetén alkalmazható). Ezáltal könnyebbé válik a felperes helyzete, hiszen a károkozás mértékét nem neki kell bizonyítania, ha megelégszik a tíz százalékkal.

Hatékony verseny teszt

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzésekor a GVH-nak az eddigi úgynevezett erőfölény teszt helyett az Európai Bizottság által is használt "hatékony verseny tesztet" kell alkalmaznia. Így tehát a GVH abból a szempontból is meg fogja vizsgálni a vállalkozások egyesülési kérelmeit, hogy azok nem okozzák-e a verseny szűkülését az adott piacon. A verseny ugyanis nem csak akkor gyengülhet, ha egy cégcsoport erőfölényes helyzetbe kerül, hanem akkor is, ha az új helyzetben piaci erejük jelentősen megnő.

A versenytörvény egyes módosításai érintik a GVH hatáskörét, feladatait, belső szervezetét és eljárási szabályait is. Ilyen például, hogy a versenyhivatal hatósági árakkal kapcsolatos bírságolási hatáskörét átadják a hatósági árak megsértését megállapító szervnek. A versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos szabályok módosítása szélesíti a GVH e tevékenységi körét. Fejlesztési célként bekerül a törvénybe az uniós versenykultúra és a fogyasztói kultúra támogatása, továbbá a versenykultúra fejlesztésére fordítható összeg emelkedik. A módosítás emellett törvényi szinten is létrehozza a főtitkári tisztséget a Gazdasági Versenyhivatalon belül.

Sólyomnak sem tetszik

Véleményezésre küldte a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (versenytörvény) módosítását Sólyom László az Alkotmánybírósághoz. A nyári parlamenti szünet előtt elfogadott törvénymódosítás egyik paragrafusa arra ad lehetőséget, hogy azt a cégvezetőt, akit rajtakapnak, és el is marasztalnak jogellenes kartellezés miatt, két évre eltiltsák tisztségétől. A törvény nemperes eljárásban nyújt csak jogorvoslatot az eltiltás ellen, amikoris a cégvezetőnek kell bizonyítania, hogy nem vett részt a jogellenes döntés meghozatalában. Mindezt azonban úgy, hogy az érintett nem vitathatja nyilvános, szóbeli tárgyaláson, tanúk bevonásával a felelősségét. Ez Sólyom László szerint ellentétes az alkotmány által garantált tisztességes eljáráshoz való joggal.

Az államfő szerint nem összeegyeztethető az alkotmányban garantált ártatlanság vélelmével sem, hogy a törvény az érintett vezető tisztségviselők bűnösségét vélelmezi, amellyel szemben nekik kell bizonyítani ártatlanságukat.