Sokkal veszélyesebbnek látjuk az időjárást

Olvasóink segítségével igen reprezentatívan mérhettük fel, hogy újabban mennyire látjuk veszélyesnek az időjárást. Meggyőző többség, a szavazók több mint háromnegyede véli úgy, hogy szélsőségesebbé vált napjainkra az időjárás. A szavazók 41 százaléka pedig egyenesen sokkal veszélyesebbnek látja. Mindössze 20 százaléka véli úgy, hogy mindig is ilyen volt az idő, és csak az elenyésző kisebbséget nem érdekli a változó időjárás.

Úgy véljük, rossz irányba változik az időjárás

A 2007. április elején az Időjárás rovatban indított szavazás során kikértük olvasóink véleményét, vajon szélsőségesebbé vált-e újabban az időjárás. Tettük ezt annak okán, hogy hazánkban is egyre többet lehet hallani rendkívüli időjárási eseményekről, jégverésekről, tornádókról és felhőszakadásokról.

Olvasóink aktivitásának köszönhetően közel 90 ezer szavazat érkezett a témával kapcsolatban. Azt a lehetőséget, hogy sokkal veszélyesebbé vált az időjárás, a válaszadók legnagyobb csoportja, 41 százaléka választotta. További, több mint egyharmaduk (34,5 %) gondolja, ha nem is drasztikusan, de szaporodik a szélsőséges jelenségek száma manapság. Mindössze a szavazók ötöde (20,6%) szerint nem történt lényeges változás az időjárásban. Elenyésző kisebbség (3,9%) véli úgy, hogy a témával nem érdemes foglalkozni.

A változás kérdése egyébként a tudóstársadalmat is megosztja. A többség egyetért, hogy Földünk időjárása a globális felmelegedéshez kapcsolódóan változáson megy át, és egyre gyakoribbak az extrém időjárási események, szélsőségek. Persze akadnak szkeptikusok is, akik természetes ingadozásnak tekintik a folyamatot, vagy egyenesen nem is ismerik el a változás tényét, és inkább a média megerősödött szerepét látják a háttérben.

Szélsőséges időjárás világszerte

Tény, hogy a különös és szélsőséges időjárási helyzetekre könnyű példákat találni, akár csak ha a 2007-es évre tekintünk vissza.

Nyáron Dél- és Közép-Európát sújtotta rekord hőmérsékletekkel járó hőhullám, hazánkban is napokon át mérhettünk 40 fokot meghaladó értékeket. A 2007. július 20-án Kiskunhalason mért 41,9 fok új abszolút hőmérsékleti rekordot jelentett, ilyen magas hőmérsékletet a megfigyelések 130 éves kezdete óta nem mértek Magyarországon. Augusztus 20-án pedig ismét óriási vihar sújtotta a főváros térségét.

Angliában és Walesben a 2007. májusa és júliusa közötti időszak - a szigetországban 1766-ban megkezdett mérések óta - bizonyult a legcsapadékosabbnak. A lehullott 406 mm esővel a korábbi, 1789-ből származó 349 mm-es rekord dőlt meg. Nyáron kétszer is átlépték a 24 órás csapadékösszeg, először Északkelet_Angliában június 24-én mértek 103,1 mm-t, ami egy újabb esőzés következtében már július 20-án meg is dőlt, ekkor Anglia középső részén 120,8 mm eső esett.

Szélsőséges időjárási eseményekben a világ más részei is bővelkedtek. Dél-Afrikában szokatlanul heves havazás zajlott, Buenos Airesben pedig az elmúlt közel 90 évben nem tapasztalhattak akkora havazást, mint tavaly. Az Arab-tengeren még soha nem figyeltek meg trópusi ciklont a meteorológusok, a Gonu volt az első, 2007 júniusában. A vihar heves esőzéseket, 150 kilométer/órás széllökéseket okozott Iránban és a sivatagi (!) Omanban.

A tavalyi évben megfigyelt számtalan szokatlan időjárási esemény a laikusokat és a szakembereket egyaránt meglepte. A WMO (Világmeteorológiai Szervezet) külön katalógust adott ki a szaporodó szélsőséges jelenségekről.

Figyeljük az előrejelzéseket

A gyakorlatilag tényként kezelhető szélsőségesebbé váló időjárás ellen úgy védekezhetünk, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjük és komolyan vesszük az időjárási tájékoztatókat és veszélyjelzéseket. Ezzel sok kárt és balesetet előzhetünk meg.

A klíma védelme hosszabb távon segítheti normális környezetünk és éghajlati sajátosságaink megóvását. Ebből a szempontból is alapvető klímatudatos életformánk kialakítása.