Feketelista készült az építőiparról

Vágólapra másolva!
Máris tizenötezer cég szerepel azon a tegnaptól hozzáférhető adóslistán, amelyet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével szerződött Opten Kft. üzemeltet. A sok tízmilliárd forintra duzzadt építőipari körbetartozásokban az egyik legnagyobb ludas a notóriusan késve fizető állam.
Vágólapra másolva!

Követelés-nyilvántartó rendszernek hívják, de a köznyelvben mindenki csak feketelistaként emlegeti azt az adatbázist, amelynek nyilvánosságra hozatalát régóta ígéri az építőipari szakszövetség. A lejárt követeléseket nyilvántartó, vagyis a megrendelő cégek fizetési hajlandóságáról és helyzetéről jól informáló lista működtetésére az Évosz (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) a banki beszállítóként ismert Opten Kft.-vel állapodott meg, noha a kiválasztott céghez hasonló adatbázissal mások is rendelkeznek - írja a Népszabadság.

A kiválasztott cég 687 ezer magyarországi - megszűnt és létező - vállalkozást tartalmazó adatbázisát speciális elemekkel egészítette ki: abban cégtulajdonosokra is lehet keresni. Fontos ez, mert az építőipari beruházások nagy részét projektcégeken keresztül végzik, amelyek már régen megszűnnek, mire a három-öt évig húzódó bírósági eljárás rendezné a kintlevőségek ügyét.

Az elismert, rendezett és el nem ismert követeléseket bármelyik cég esetén feltüntetik, ha arról a ki nem fizetett vállalkozás értesíti az Optent. Az adósságokat csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha azokra vonatkozóan fizetési meghagyás, jogerős bírósági végzés, illetve a cég ellen felszámolási kérelem született. Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője elmondta: a több mint 96 ezer magyarországi építőipari vállalkozás 96 százaléka évi 50 millió forint alatti, ezen belül 20 százaléka egymillió forintnál kevesebb árbevételt ér el.

A rengeteg kis alaptőkéjű, tartalék nélkül, kis gépparkkal működő cégre már egy-egy 2-3 millió forintos kifizetetlen számla is végzetes. Az ügyvezető bejelentette: hamarosan kiegészítik az adatbázist az adós cégek kintlevőségeivel is, hiszen a körbetartozás lényege éppen az, hogy sokan azért nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetnek mások. Kiszűrni pont azokat akarják, akik tudnák, de nem hajlandók rendesen kifizetni partnereiket.

Az építőipari ágazatra nehezedő körbetartozások kezelését a jogszabályi hiányosságok is gátolják - tette hozzá Nagy János, az Évosz ügyvezető igazgatója -, a perek évekig tartanak, a bíróságokat semmi sem sürgeti az első tárgyalás kitűzésére. Nagyiványi András, az Évosz alelnöke szerint a mindenkori kormányok is ludasak a kialakult helyzetben, mert a költségvetési problémákra tekintettel immár rendszeresen 60-90 napos késéssel fizetnek az állami, önkormányzati megrendelők. Az egészségügyben például szinte egyetlen olyan intézmény sincs, amely ne tartozna építőipari cégeknek.

A legnagyobb adós tehát maga az állam, amely legalább annyit tehetne, hogy felvállalná: a faktorálásra - a benyújtott, de még ki nem fizetett számlára kérhető hitelre - garanciát ad azoknak az építőipari cégeknek, amelyeknek állami intézménnyel szemben van követelése. Az építőipari feketelistán szereplő adósok között sok nem építőipari vállalkozás is van, a megrendelők ugyanis a legkülönfélébb ágazatokból kerülnek ki. Az interneten hozzáférhető adatbázis emellett nemcsak a tartozás-állományról informál, hanem egyéb, a hitelszerződések elbírálásakor is figyelembe vett pénzügyi mutatókat is megad a keresett cégekről.

Az egyelőre csak az Évosz-tagok számára elérhető, ám fél év múlva már külső vállalkozásoknak is szolgáltató követelés-nyilvántartó rendszerben két évig maradnak fenn a rendezett követelések. Azok viszont fel sem kerülnek, akik a tartozás rendezésére adott határidőig fizetnek.