Karitatív szervezetekhez juttatnák az elkobzott javakat<br/>

Várhatóan jövő héten kerül a kormány elé az a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a büntető-, illetve a szabálysértési eljárások során elkobzott dolgokat karitatív szervezetek kapják meg. Az igazságügyi tárca által előkészített tervezet szerint a szükségleti cikkek elosztását a Szociális és Családügyi Minisztérium koordinálná.

A kormány tavaly novemberben hozott határozatában felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, készítsen előterjesztést a szellemi tulajdonjogokat sértő termékek közérdekű felhasználásáról, illetve az ehhez szükséges törvénymódosításokról. Az eredeti tervezetet az igazságügyi tárca kodifikátorai tovább dolgozták. Így a büntető-, illetve a szabálysértési eljárás során elkobzott szükségleti cikkek tág köre felhasználható lenne jótékony célokra.

Márki Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi kodifikációs főosztályának vezetője korábban úgy nyilatkozott: a kormány szándéka, hogy az elkobzott - és eddig raktározott vagy megsemmisített - javak ésszerűen és folyamatosan eljussanak a rászorulókhoz.

A tervezet szerint luxuscikkeket nem, csak szükségleti javakat - élelmiszert, ruhaneműt, iskoláztatási cikket, háztartási eszközt, híradás-technikai felszerelést, játékot - kaphatnának a karitatív szervezetek.

Nem lehetne közcélra felhasználni olyan dolgot, aminek birtoklása veszélyezteti a közbiztonságot, sérti a közrendet, közegészséget. Kiesnek a körből a rossz minőségű, valamint a jövedéki termékek is.

Az elosztást a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül erre a célra felállított tanács koordinálná. Az elkobzásról szóló jogerős határozat után a hatóság értesítené a tanácsot, ha úgy látja, közérdekű felhasználásnak helye lehet. A minisztérium minden határozat után külön dönt arról, hogy a - bejelentkezés alapján nyilvántartott - karitatív szervezetek közül melyik kapja az elkobzott dolgokat. A juttatás ingyenes lenne, és a szervezeteknek írásos szerződésben vállalniuk kell: a javakat a rászorulóknak továbbítják, illetve azokat nem értékesítik.

A szellemi tulajdonjogot sértő javak (könyvek, zenei kiadványok) körére speciális rendelkezéseket dolgoztak ki. Eszerint a közcélú felhasználás előtt beiktatnának egy új bírósági eljárást - de csak akkor, ha a szellemi termék jogosultja a közcélú felhasználásba nem egyezik bele. Az eljárást a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe utalnák, ahol a bíró arról dönt majd, megfosztható-e a dolog jogsértő jellegétől. A tervezet szigorúan figyelembe veszi a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket - hangsúlyozzák a szakemberek.

A tárca adatai szerint a vám- és pénzügyőrség által elkobzott vagyon értéke évente mintegy 100 millió forint. Az eladásból származó bevételek azonban nagyjából csak a raktározási és az adminisztratív költségeket fedezik. A kodifikátorok úgy fogalmaznak: a megsemmisítés eddigi költségeit tekintve a mostani elképzelés nyereség az államnak - még ha az eladásból származó bevételtől el is esnek.

Az igazságügyi tárcánál várhatóan ma kerül sor az utolsó egyeztetésre, mielőtt az előterjesztés a kormány elé kerülne.

Dusza Erika

(Magyar Hirlap)