Vizsgálják a roma diákok felzárkóztatására szánt támogatások felhasználását <br/>

Az oktatási tárca vizsgálja a roma tanulók felzárkóztatására adott támogatások felhasználását, miután a felmérések szerint az iskolák egy részéhez el sem jut az összeg, ahol pedig eljut, azt sok helyen nem a roma gyerekek oktatására költik. Tavaly az Oktatáskutató Intézet azt állapította meg, hogy a programokra kifizetett összegek nem egy esetben a roma tanulók iskolán belüli elkülönítéséhez is hozzájárulnak.

A kutatók szerint a cigány-osztályokban vagy - iskolákban alacsonyabb a szaktanárok által megtartott órák száma, és gyengébb minőségű az oktatás, miközben ezen intézmények közel fele plusztámogatást kap a kormányzattól. Tavaly az összes roma programra szánt 7,2 milliárdos összeg csaknem negyedét, 1,7 milliárd forintot tett ki a roma diákok után igényelt támogatás.

Az Oktatási Minisztérium által indított vizsgálatban azt ellenőrzik, hogy az idén fejenként 27.500 Ft-os, úgynevezett kisebbségi kiegészítő normatívát mire költik az iskolák. Az intézmények tíz éve vehetik igénybe a támogatást, roma felzárkóztató és identitáserősítő programok finanszírozására. Különböző kutatások szerint a normatíva jelentős hányada el sem jut az érintettekig: gyakorlat, hogy a támogatással eleve számolva az önkormányzat ugyanennyivel csökkenti a fenntartói hozzájárulását, vagy a pénzt egyszerűen a tanintézmény rezsijére fordítják.

Az Oktatáskutató Intézet tavalyi felmérése arra is rávilágít, hogy - miután azok tartalmát nem ellenőrzik - a programok sokszor a szegregációt, és ezzel a roma gyerekeknek nyújtott gyengébb színvonalú oktatást tartósítják. Ma minden hatodik roma diák nem roma társaitól elkülönítve tanul, miközben elemzések szerint a szegregált osztályok többségében alacsonyabb az oktatás színvonala. A bogácsi általános iskola például - ahol a kisebbségi biztos vizsgálatáig külön étkeztették, külön mosdóba és külön osztályokba járatták a roma diákokat - tavaly csaknem kétmillió forint etnikai kiegészítő normatívát kapott az államtól. Az ügyben nemrégiben az oktatási miniszter is kérte az Állami Számvevőszék vizsgálatát.

Az OM vizsgálatát lebonyolító Országos Közoktatási Értékelő és Vizsgaközpont vezetője, Mohos László a Roma Sajtóközpontnak elmondta, a polgármestereknek a tárca által megjelölt szempontrendszerek alapján kell jelentést írniuk: a több mint kilencszáz megkeresett polgármesterből 370 még nem válaszolt az egy hónappal ezelőtt lejárt határidőig. Két polgármester pedig azt jelezte, hogy az iskolában egyáltalán nem folyik felzárkóztató oktatás, annak ellenére, hogy szerepelnek a támogatásban részesülők listáján.

Berkes Béla
Roma Sajtóközpont