Módosították a kedvezménytörvényt

A parlament hétfői ülésén elfogadta a státustörvény módosítását. Kovács László külügyminiszter szerint a törvény mostani formájában megőrizte a kedvezmények nagy részét, és megfelel az Európai Unió elvárásainak is. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak a jogszabályra. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a kormány a törvény elfogadásával lemondott a határon túli magyarokról.

Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülőföldön a kedvezménytörvény hétfőn elfogadott módosítása szerint - írja az MTI. A parlament döntése értelmében bővül egyes kedvezmények köre, az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló, 2001-ben megalkotott törvényt elsősorban az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlása alapján módosították a képviselők. Az indoklás szerint az eredeti jogszabály hatályba lépése óta vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédjai, valamint az európai szervezetek között, számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve nemzetközi szerződések keretein.

A szöveget a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok meghatározó többségének egyetértésével a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén véglegesítették. Az ajánlások alapján a törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális örökséghez való kötődés" kifejezés váltja fel. A törvény a Horvátországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.

A módosított forma a Velencei Bizottság ajánlása alapján különbséget tesz oktatási és kulturális, továbbá az egyéb célú kedvezmények tekintetében. E szerint az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetők össze a hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi rendelkezésekkel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják.

A kedvezménytörvény a változás után világosan elválasztja egymástól a Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. A szomszédos állam egyetértése, amennyiben az érintett ország igényli, csak a támogatások folyósításának rendjére vonatkozhat. A megállapodások keretéül a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok szolgálhatnak.

A magyarországi kedvezmények körét - ideértve a pedagógus- és oktatói kedvezményeket is - kiterjesztik a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaira, a szomszédos államokban élő magyar tudósokra. A támogatásokat személyekhez, civil, iskolai és pedagógus szervezetekhez is el lehet juttatni, kétoldalú kormánymegállapodás alapján.

Utazási kedvezményt viszont ezentúl csak célhoz kötötten lehet biztosítani. A kedvezmények köre kiszélesedik a belföldi helyközi közlekedésben a menettérti viszonylatra, ahol a 90 százalékos kedvezményt évente négyszer lehet majd igénybe venni. Az utazási kedvezmények igénybevételénél a törvény a bizalmi elvre épít: a kedvezmény kulturális vagy oktatási célból való igénybevételét vélelmezni kell. A kedvezményhez a magyarigazolvány vagy a magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával automatikusan hozzá lehet jutni.

A Velencei Bizottság által megállapított diszkrimináció feloldására a diákkedvezményeket a szomszédos államokban élő, nem magyar nemzetiségűekre is kiterjesztik, akárcsak a pedagógus-, illetve oktatói kedvezményeket, a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyban oktatókra. A diák-, a pedagógus-, az oktatói kedvezményeket a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók továbbra is a magyarigazolvánnyal, a magyar hozzátartozói igazolvánnyal, valamint az e célra rendszeresített diák- vagy pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával lehet igénybe venni.

Ezentúl kizárólag a magyar diplomáciai és konzuli képviselethez lehet benyújtani magyarigazolvány irányt kérelmet. Az ajánlószervezetek tevékenységét megszüntetik, mivel az ellentétes a nemzetközi joggal. A munkavállalást illetően a módosított törvény szerint csak nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól eltérni.

A törvény szövege kitér arra, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat az EU-csatlakozás után azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszik, akik kötődnek a magyar kultúrához. A jogszabály-módosítás a kihirdetése napján lép hatályba.