A legfőbb ügyész kérte Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését<br/>

A legfőbb ügyész ma kérte Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Polt Péter legfőbb ügyész egyrendbeli csalás és 10-20 esetben elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte a mentelmi jog felfüggesztését. Az ügyészség szerint a kárérték több száz millió forint. A mentelmi bizottság már jövő héten tárgyalja az ügyet, az FKGP frakciója pedig valószínűleg hétfőn kizárja soraiból a volt államtitkárt.

Szabadi Béla új háza előtt

Az [origo] információi szerint a hűtlen kezelésre vonatkozó egyik eset, az Agrárinnovációs Kht. által reklám felület bérlés címén a Fradinak átutalt 40 milliós tétel. A sajtóban korábban megjelent, hogy az Agrárinnovációs Kht. 2000 május elején kötött szerződést az FTC-vel. Eszerint az FVM tulajdonában álló kht. május 2-től az év végéig bérbe veszi a klub szabad hirdetési felületeit 32 millió forint plusz áfáért, vagyis összesen 40 millió forintért, hogy biztosítsa a szeptemberben megrendezendő "életmódnap" programjához kapcsolódó kreatív anyag, valamint szponzorainak megjelenését. A rendezvény célja a "helyes életmód népszerűsítése, a családok összetartásának erősítése" lett volna, de az "életmódnap" végül elmaradt. Ennek ellenére a kht. a szerződés szerint mégis három ütemben fizetett a sportegyesületnek: a szerződés aláírásakor 20 millió plusz áfát, augusztus közepén további hatmilliót, szeptember elején pedig a fennmaradó részt.

Egy képviselő mentelmi jogáról először a mentelmi bizottság tárgyal. A testület javasolja az Országgyűlésnek, hogy függesszék-e fel vagy sem a képviselő mentelmi jogát. Ez ugyan nem kötelező a parlamentre nézve, de a képviselők általában elfogadják az illetékes bizottság javaslatát. A parlament feles többséggel dönt az ügyben.

A parlament még a tavaszi ülésszakban szavazhat Szabadiról

Isépy Tamás, a mentelmi bizottság fideszes elnöke az [origo]-nak azt mondta: remélhetőleg hétfőn megkapják az indítványt. Ez esetben a szerdai ülés napirendjére utólag fel tudják venni Szabadi ügyét is. Ha szerdán megszületik a döntés, a parlament 19-én szavazhat is az ügyben.

Isépy elmondta: eddig háromszor - Bebes István fideszes, Szabó Lukács független és Székely Zoltán független képviselő egyik ügyében a három közül - fordult elő, hogy közvádas ügyben a parlament nem szavazta meg egy politikus mentelmi jogának felfüggesztését, annak ellenére, hogy a mentelmi bizottság javasolta azt. Az általános gyakorlat tehát az, hogy a parlament elfogadja a bizottság ajánlását. Isépy szinte biztosra veszi, hogy a bizottság javasolja Szabadi mentelmi jogának felfüggesztését, és szerinte a parlament is ugyanígy fog szavazni.

Szentgyörgyvölgyi Péter, a kisgazdák parlamenti frakciójának vezetője az [origo]-nak elmondta a hétfői frakcióülésen fegyelmi eljárást kezdeményez Szabadi ellen. A fegyelmi biztos javaslatára a kisgazda frakció a korábbi gyakorlatnak megfelelően - Székely Zoltán esetéhez hasonlóan - valószínűleg kizárja soraiból Szabadi Bélát.

Balogh Gyula kisgazda képviselő szerint a frakció tagjainak nincs mérlegelési lehetőségük Szabadi kizárását illetően. Balogh szerint a frakciószabályzat egyértelmű, amennyiben egy kisgazda képviselőre a gyanú árnyéka vetődik ki kell zárni a testületből. Balogh reméli, hogy Szabadi lesz olyan bölcs és maga távozik a frakcióból. Balogh közölte a képviselők nem követhetnek el bűnpártolást azzal, hogy nem adják ki Szabadit, és meg is kell adniuk a védekezés jogát a volt politikai államtitkárnak.

Zakó László kisgazad képviselő szerint amennyiben a hétfői frakcióülésen a Torgyán-párti képviselők nem szavaznák meg Szabadi kizárását a frakcióból az cinkossá tenné őket is az ügyben.

A kisgazda frakciószabályzat értelmében a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata kell a kizáráshoz.

Balsai István, az MDF frakcióvezetője elmondta: változó a gyakorlat a tekintetben, hogy elfogadják-e a mentelmi bizottság ajánlását.

A Fidesz részéről bevett gyakorlat, hogy követik a mentelmi bizottság állásfoglalását - mondta a fideszes Répássy Róbert az [origo]-nak.

Az MSZP szintén el szokta fogadni a mentelmi bizottság döntését. "Ha köztörvényes bűncselekményről van szó, a mentelmi jog felfüggesztése mellett vagyunk. Szabadi Béla esetében szerintem nincsenek érvek a mentelmi jog fenntartása mellett" - tette hozzá Tóth András (MSZP).

Az SZDSZ leginkább a mentelmi bizottságba delegált tagja, Dornbach Alajos véleményét tekinti alapnak. Tőle kérnek szükség esetén bővebb felvilágosítást az ügyben. "Köztörvényes eljárás esetében általában a képviselők kiadatása mellett vagyunk" - mondta Hankó Faragó Miklós.

A MIÉP szintén meg fogja szavazni Szabadi mentelmi jogának felfüggesztését. Csurka István a MIÉP elnöke, frakcióvezetője közölte: a MIÉP-et nem lepte meg, hogy Polt Péter legfőbb ügyész Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte. "Amikor az első Torgyán-Szabadi kisgazdabotrány hosszú hónapokkal ezelőtt kirobbant, akkor azt nyilatkoztam, hogy vádalku vette kezdetét. A vádalku nem vezetett eredményre, mert akkora a bűn súlya és mértéke, hogy azt nem lehetett elsimítani" - fogalmazott Csurka.

Szabadit közvádas bűncselekményekkel vádolják

Szabadi ellen Boros Imre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi megbízott vezetője ez év tavaszán tett büntetőfeljelentést. A megbízott FVM-miniszter hivatali ideje alatt rendkívüli vizsgálatot rendelt el a tárcánál. Erre egyebek mellett azért volt szükség, mert Szabadi Béla volt politikai államtitkár a hivatali teendőit nem adta át, nem készített a ogszabály szerint előírt átadás-átvételi jegyzőkönyvet, illetve ismeretlen okból ivatali működésének utolsó napjaiban igen nagy mennyiségű iratanyagot semmisített meg.

Boros Imre a vizsgálati jelentés alapján a legfőbb ügyésznél tett büntetőfeljelentést Szabadi Béla ellen, és erről Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatta. Ezzel párhuzamosan a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata is megállapította, hogy Szabadi Béla az állami vezetők közül a legköltségesebb, szakmailag is indokolatlan külföldi "luxusutazásokon" vett részt az állami költségvetés terhére.

Szabadi Béla a közigazgatási államtitkár és a miniszter jogköréből olyan rendelkezési jogosultságokat vont magához, amelyek a vonatkozó jogszabályok és az FVM Szervezeti és Működési Szabályzata szerint nem illették meg. A volt államtitkár ezen jogosultságok felhasználásával a pénzeszközök és az intézmények fölött minden vezetői, illetve pénzügyi kontroll nélkül, kvázi tulajdonosként úgy rendelkezhetett, hogy a visszaélések gyanúját vetette fel.

[origo]

Korábban:

(2001.06.06.)