Dávid Ibolya a halálbüntetésről

Politikusként nem lehet a halálbüntetés kérdésével hangsúlyosan és érdemben foglalkozni a belpolitikában, mivel az az európai környezet, amelyben egyrészt élünk, másrészt mint nemzetközi szervezetnek teljes jogú tagjává kívánunk válni, nem ad lehetőséget arra, hogy a halálbüntetést alkalmazzuk - nyilatkozta Dávid Ibolya, ügyvezető igazságügy-miniszter.

Az ügyvezető igazságügy-miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió és több más nemzetközi szervezet, így az Európa Tanács határozott álláspontja is az, hogy a halálbüntetés szankcióját jogrendszerükből kizárják. Hozzátette: a kérdés megítélésénél tagállamként, illetőleg a csatlakozás küszöbén álló államként ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk.

Dávid Ibolya hangsúlyozta: fontos ugyanakkor tiszteletben tartani azoknak a véleményét, akik indokoltnak tartják a halálbüntetés alkalmazását.

- A halálbüntetés kérdését rendkívül komoly jogi és társadalmi problémának tartom. Úgy gondolom, hogy a halálbüntetés lehetősége vagy hiánya semmiképp sem lehet fokmérője a demokráciának, hiszen akkor az Egyesült Államokat sem tekinthetnénk demokratikus államnak - mondta Dávid Ibolya.

Az ügyvezető igazságügy-miniszter jelezte: Európa több államában is időről időre fellángol ez a vita. - Az állampolgárok többségének elvárásait, valamint fennálló nemzetközi kötelezettségeinket egyaránt kielégítő megoldást dolgoztunk ki miniszterségem alatt, mikor bevezettük a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését, ami lehetővé teszi, hogy az erre ítélt elkövető ne hagyhassa el a börtönt élete végéig - mondta Dávid Ibolya

Az ügyvezető igazságügy-miniszter meggyőződése szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés intézménye egyensúlyt teremtett a magyar büntetőjog szankciórendszerében, és lehetővé tette, hogy "végleg megóvhassuk a társadalmat azoktól a megrögzött, kiemelten súlyos bűncselekményt elkövető bűnözőktől, akik igazán komoly veszélyt jelentenek mindannyiunk számára".