Nem perelheti a magánnyomozó az Országgyűlést

Az Országgyűlés ellen nem indítható per - mondta ki az alsóbb fokú bíróságokkal ellentétben a Legfelsőbb Bíróság. Faragó Lajos magánnyomozó az úgynevezett megfigyelési ügy kapcsán jó hírnév megsértése miattakarta a parlamentet beperelni. A magánnyomozó azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.

Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában pattant ki Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésével, amelyban azt állította, hogy a Horn-kormány idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen. Faragó Lajos azért perelte be az Országgyűlést, mert megítélése szerint sértette jó hírnevét az ügyet vizsgáló bizottság jelentésén alapuló országgyűlési határozat, amely kimondta: törvénysértő módon, a magánnyomozókra vonatkozó jogszabályok megszegésével járt el az ügyben. (Faragó egy magáncég kérésére Pokorni Zoltánróől gyűjtött információt. A magyarázat szerint azért, mert kiváncsiak voltak, hogy Pokorni miért támadja a cég műsorát, a Xénia Lázat.) A megfigyelési ügyben ügyészségi vizsgálat is folyt, amely nem állapított meg törvénysértést Faragó Lajos részéről.

A magánnyomozó a polgári perben azt kérte a bíróságtól, hogy az mondja ki, hogy az Országgyűlés jogsértést követett el, amikor valótlan állításokkal megsértette jó hírnevét. Továbbá a bíróság kötelezze nyilvános elégtétel adására a törvényhozást. Az Országgyűlés jogi képviselője a perben mindvégig azzal érvelt, hogy az Országgyűlés nem jogi személy, csupán az Országgyűlés hivatala az. Így ebben az eljárásban az Országgyűlés, mint testület nem perelhető. A magánnyomozó ügyvédjének álláspontja azonban, hogy az alkotmány és a nemzetközi egyezmények is az alapvető jogok között biztosítják a bírósághoz forduláshoz jogát személyiségi jogi jogsértés esetén, és az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy egyedi államhatalmi döntéssel szemben biztosítani kell a jogorvoslati jogot.

Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly azzal utasította el a magánnyomozó keresetét, hogy a bíróság nem vizsgálhatja felül egy parlamenti bizottság jelentését, amely politikai állásfoglalásnak, jogi véleménynek tekinthető. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság leszögezte azt is, hogy általában az országgyűlési bizottságok munkája kapcsán lehet vizsgálni az esetleges személyiségi jogi jogsértést. Az Országgyűlés ilyen ügyben perelhető, hiszen ezt kívánja meg a jogbiztonság alkotmányos elve, ellenkező esetben pedig jogi felelőtlenség keletkezhetne.

A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság tavalyi jogerős ítéletében szintén kimondta, hogy perelhető az Országgyűlés, mi több a konkrét ügyben azt is megállapította a bíróság, hogy a kifogásolt bizottsági jelentés nem véleményt, hanem kifejezetten tényállítást tartalmaz. A Fővárosi Bíróság szerint azért kellett elutasítani a keresetet, mert a bizottsági jelentést elfogadó országgyűlési határozat közjogi aktus, amely már csak a hatalmi ágak elválasztásának elvéből következően sem támadható bírósági úton.

A Legfelsőbb Bíróság szerdán kihirdetett végzésében hatályon kívül helyezte a korábbi bírósági döntéseket, és megszüntette a pert azzal, hogy az Országgyűlésnek nincs jogképessége, ellene egyáltalán nem is indítható per. A törvény szerint perbeli fél csak az lehet, akit jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Az Országgyűlés azonban nem ilyen.

A Legfelsőbb Bíróság szóbeli indoklása szerint nem szerencsés az Országgyűlés jelenlegi sajátos jogi helyzete, ami valóban súlyos jogértelmezési kérdésekre adhat okot. A mostanihoz hasonló esetek elkerülése érdekében a Legfelsőbb Bíróság szerint kívánatos lenne, ha a jogalkotó törvényben szabályozná a közjogi intézmények, például az Országgyűlés, a kormány jogi helyzetét. A perben egyébként egyetlen bíróság sem jutott el a tényállás vizsgálatáig, hogy tudniillik megfelel-e a valóságnak a megfigyelési bizottság jelentése.