Nem működnek a budapesti ivó- és szökőkutak

Az idegenvezetők szerint jóval több ivókútra volna szükség Budapesten. A meglévő kutak, csapok többsége sem üzemel: az önkormányzatoknak nincs pénze a vízszámlára, vagy a rendszeresen megrongált berendezések állandó javítására. Hasonló okokból áll szárazon a fővárosi szökőkutak többsége is.

Kevés, alig száz ivókút van a fővárosban. A peremkerületek játszóterein, parkjaiban szinte sehol nem működnek a kutak, csapok - írja a Népszabadság. A Fővárosi Kertészeti Rt. által üzemeltetett, közterületeken található ivókutakból folyó vízért a kerületi önkormányzatoknak kellene fizetniük. Az elszámolás azonban rendezetlen, a viták elkerülésére sok kerületben inkább elzárják, vagy leszerelik a kutat. Ott pedig, ahol a kerületi önkormányzat állja a vízdíjat, a rongálás miatt válik időszakosan, vagy végleg használhatatlanná a kutak többsége. Az állandó javítgatás pedig évente több százezer forintot is felemészthet a kerületi költségvetésből.

Az idegenvezetők szerint a meglévőnél sokkal több ivókútra volna szükség, különösen a turisták által látogatott helyeken. A külföldiek körében különösen népszerűek a gyógyvizeket adó kutak, mint amilyen például a Széchenyi fürdőnél és az Erzsébet híd budai hídfőjénél található.

Az önkormányzatok és magáncégek kezében lévő, becslések szerint mintegy százötven szökőkút többsége szintén szárazon áll. Nincs pénze az üzemeltetőnek a működtetésre vagy a helyreállításra. A legnagyobbak, a városligeti, a Feneketlen tavi, a Vigadó téri vagy a Margit-szigeti, fővárosi tulajdonúak, fenntartásukról a Főkert Rt. gondoskodik. A cég évente nagyjából húszmillió forintot költ üzemeltetésükre és karbantartásukra, öt ember teljes munkaidőben ellenőriz, javít. A fenntartási költség nagy részét a takarítás, meg az ellopott szerelvények pótlása viszi el. Csak a lopások évente öt-hatmillió forint kárt okoznak a cégnek.