Torgyán tanúskodott székházügyben

Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt volt elnökét hallgatták meg tanúként a párt Belgrád rakparti székházáért indított perben a Fővárosi Bíróságon. Torgyán szerint érvényes adásvételi szerződést egyáltalán nem köthettek az ingatlanra, mert ő nem írt alá semmilyen, az épülettel kapcsolatos dokumentumot.

A Fővárosi Bíróságon pénteken folytatódott a Belgrád rakparti kisgazdaszékházért indított per. A felperes kisgazdák a bírósággal szeretnék kimondatni annak a szerződésnek az érvénytelenségét, amelyet korábban, még a választások előtt kötöttek Szeremley Huba vállalkozóval.

A korábbi megállapodás alapján a vállalkozó most magának követeli a székházat, mert 200 millió forint kölcsönt adott a pártnak, amit nem fizettek vissza a kisgazdák. Szeremley pedig a hitelért cserébe vételi jogot jegyeztetett be az épületre.

Pénteken tanúként hallgatták meg az ügyben Torgyán József volt kisgazdaelnököt. Torgyán elmondta, hogy szerinte joghatályos szerződést nem köthetett pártja a Belgrád rakparti székházra, mert ő nem írt alá semmilyen ezzel kapcsolatos dokumentumot. A párt elnökének aláírása nélkül pedig a székházzal kapcsolatos szerződés szerinte érvénytelen.

Torgyán elmondta azt is, hogy 2001-ben meghatalmazott egy öttagú bizottságot, hogy tárgyaljanak hitelfelvételről, amiből a választási kampányt finanszírozni tudja a párt. A megbeszélések során derült ki, hogy Szeremley Huba kedvező feltételekkel adna pénzt a pártnak, de csak akkor, ha fedezetként felajánlják a székházat.

Torgyán állítása szerint ahhoz hozzájárult, hogy arról kössenek szerződést: amennyiben a párt 2003. július 1-jéig nem fizeti vissza a 200 millió forintos kölcsönt, Szerelmley 800 millióért megveheti a székházat. Mivel azonban a szerződés általa látott tervezetében nem a fenti dátum szerepelt, nem írt alá semmilyen dokumentumot az ingatlannal kapcsolatban.

2002. január 3-án azonban a Torgyán által felhatalmazott tárgyalóbizottság aláírt egy szerződést Szeremleyvel, e szerint a vállalkozó 200 milliós kölcsönnel támogatja a párt kampányát. Az összeget Szeremley szerint 2002. július 1-jéig, a kisgazdák szerint 2003. júliusáig kellett volna visszafizetni, ellenkező esetben a vállalkozó megveheti az épületet. A pénzt nem tudták visszafizetni, és eddig csak olyan dokumentum került elő, amelyen a 2002-es dátum olvasható.

Az, hogy mennyiért kerülhetne Szeremley birtokába a ház, szintén vita tárgya, a szerződések ellentmondóan fogalmaznak: összesen 700 vagy 800 milliót kellene fizetnie a vállalkozónak.

Torgyán szerint az elkészült, de szerinte érvénytelen szerződések is többféle változatban, egymásnak ellentmondó tartalommal kerültek elé később: két különböző példányt kapott, mindegyiknél mások írták alá a dokumentumot. Most mindkét fél magának követeli a Belgrád rakparti épületet.