Nem ment el a kormány kedve a kórháztörvénytől

Az [origo] információi szerint az szinte bizonyos, hogy csupán presztízsszempontból nem adja be újra az Alkotmánybíróság által hétfőn megsemmisített kórháztörvényt a kormány. A célok azonban változatlanok maradtak, így a kormány újra megpróbálja ezeket érvényesíteni. Arról azonban még nincs döntés, hogy ezt új törvényjavaslat benyújtásával, vagy a meglévő jogszabályok módosításával kívánják-e elérni. A miniszter szerint a megsemmisített törvény helyett más jogszabály alkalmazásával is lehet folytatni a privatizációt.

"A kormány a szabályozási célokon nem akar változtatni" - mondta az [origo]-nak Kincses Gyula, az egészségügyi tárca szakértője az Alkotmánybíróság által hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített kórháztörvény lehetséges utóéletéről nyilatkozva. A szakértő közölte: az biztos, hogy nem terjesztik be változatlan formában a törvényt csak azért, hogy azt még egyszer elfogadják. Arról viszont még nincs döntés, hogy milyen módon kívánják a kitűzött célokat újra érvényesíteni. "Lehet új törvényjavaslatot készíteni, vagy a meglévőket - például az egészségügyi törvényt vagy a társadalombiztosításról szóló törvényt - módosítani. A forma még nem biztos, az viszont igen, hogy nem ment el az egésztől a kormány kedve" - mondta Kincses.

A törvényt ugyan nem visszamenőlegesen semmisítette meg az Alkotmánybíróság, de számos olyan rendelet van, amely törvény nélkül nem érvényesíthető a jövőben. Kincses példaként említette a közreműködési szerződésekről, a pályáztatásról és a vagyoni biztosítékról szóló rendeletet, amelyeket hatályon kívül kell helyezni. Ezeket a rendeleteket várhatóan más törvény végrehajtási rendeleteként hozzák vissza - közölte a tárca szakértője.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a törvény megsemmisítése semmiben nem gátolja az egészségügyi intézmények privatizációját. "A társasággá alakulást vagy a privatizációt nem ez a törvény tette lehetővé. Ez csak kimondta, hogy milyen szakmai és pénzügyi garanciák mellett lehet privatizálni egy intézményt" - mondta Kincses Gyula szakértő az [origo]-nak. Hozzátette: a kórháztörvényben szerinte olyan garanciák szerepeltek, amelyek szűkítették a privatizáció lehetőségét. Példaként említette, hogy a jogszabály szerint nem lehetett minimális összegért megvenni egy rossz állapotban lévő kórházat, kizárólag tőkeemeléssel. Hozzátette a kórháztörvény garantálta azt is, hogy egy egészségügyi intézményt ne lehessen például szállodává alakítani.

Az egészségügyi tárca a napokban egy négy oldalas tájékoztatót küld az egészségügyi intézmények és a kórházfenntartók számára, melyben rögzítik a fennálló helyzetet - mondta Kökény Mihály miniszter az [origo]-nak, aki szerint az, hogy a törvény "eljárási vita áldozatává vált", nem hátráltatja a reformot, csupán más jogszabályokat kell alkalmazni. A meglevő törvények, így az önkormányzati, a Ptk., az államháztartási törvény előírásai biztosítják, hogy a privatizáció folytatódhasson - vélte a miniszter, aki szerint fontos, hogy minden érintett megfelelő módon tájékozódjon, ezért készítették ezt a tájékozót. Ebben szerepelni fog az a javaslat is, hogy "önkéntesen is lehet úgy csinálni, mintha életben lenne a kórháztörvény".

Az Alkotmánybíróság döntését követően hétfőn több kórház vezetője is úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kórháztörvénynek nincs valódi befolyása a kórházak működésére. Az önkormányzatok ugyanis eddig is privatizálhattak egészségügyi intézményeket, de ennek szabályozott jogi formáját a kórháztörvény adta volna meg - állították a kórházvezetők.

Az Alkotmánybíróságon héfőn jelen lévő ellenzéki politikusok és a Magyar Orvosi Kamara titkára is reményüket fejezték ki, hogy a kórháztörvény nem kerül újra a parlament elé jelenlegi formájában. Valamennyien azt mondták, hogy az új jogszabály kidolgozásához egyrészt a frakciókkal, másrészt a szakmai szervezetekkel kell egyeztetnie a kormánynak, hogy konszenzusos javaslat szülessen.

Kapcsándi Dóra