Megint túlsózták az utakat a télen

A határérték több mint tízszeresét mérte a télen a Fővárosi Kertészeti Rt. a Gellért rakparton és a Károly körúton, amikor az összegyűlt hó sótartalmát vizsgálta. A nátriumion és a kloridion mértékét kutatva még ijesztőbb eredményeket kaptak a szakemberek - írja a Népszabadság.

A só mértéke a hó egy-egy literjében a Gellért rakparton 16 800, a Károly körúton 15 500, az Üllői úton 7400, az Andrássy úton pedig 6020 milligrammnyi volt, miközben a közeli növények öntözővizében 1500 milligramm/liter a határérték. A hó nátriumion-tartalma 100 milligramm lehetne, ám a két legkritikusabb helyen 6700-7200 milligrammnyit mutattak ki a műszerek, kloridionból pedig 9600, illetve 8700 milligrammnyit, aminek 120 milligramm/liter a határértéke - írja a Népszabadság.

A lap szerint a Főkert tavaly is vett hómintát az összes só-, a nátriumion- és a kloridion-tartalom vizsgálatához, az akkori eredmények még a mostaniaknál is rosszabbak. 2003 januárjában a Nagykörúton mérték a legrosszabb adatokat. Az összes sótartalom akkor majdnem elérte a 23 000 milligramm/litert, nátriumionból 8300, kloridionból pedig 13 970 milligrammot találtak literenként. Az ideieknál ugyancsak jóval nagyobb értékeket mértek az Andrássy, és az Üllői úton. A tavalyi magasabb számok oka, hogy akkor több hó esett, és ezért többet sóztak.

A konyhasó, azaz a nátrium-klorid a legolcsóbb, legáltalánosabb és a leghatékonyabbnak tartott síkosságmentesítő anyag. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. szerint a legkeményebb téli napokon sózás nélkül megbénulna a város, ám a só rendkívül károsítja mind az utat, a cipőket, az autókat és a növényzetet.

A vízben nátrium-, és kloridionokra bomló só ionjai a talajba szivárogva felhalmozódnak. A kloridionokat könnyen felszívják a fák gyökerei, emiatt később hajtanak ki, leveleik a normálisnál kisebbek lesznek, és már késő tavasszal elkezdenek sárgulni, nyár elején pedig már hullnak is. A nátriumionok a növényekbe jutva gátolják a klorofillképző magnézium beépülését a sejtekbe, ezzel akadályozva a talajban lévő kálium felvételét, amely betegségekhez vezet. A nátrium-klorid rontja a talaj szerkezetét is, a föld tömörödik, és levegőtlenné válik. A Főkert felmérései szerint 2002-ben és 2003-ban 1120 fa pusztult el a fővárosi fasorokban bizonyíthatóan az útsózás miatt is - derül ki a Népszabadság írásából.