Április 1-jén kezdték meg működésüket a nép ügyvédei.  Leggyakrabban lakhatással, munkaviszonnyal, közüzemi díjak megfizetésével kapcsolatos ügyekben keresik fel őket, de sokan kérnek segítséget családjogi problémájuk, birtokvitáik rendezéséhez is - írja a Magyarország.hu. Egy-egy ügyre átlagosan 4-5 óra jut.

A jogi segítségnyújtó szolgálat országos hivatalától sokan kirendelt ügyvédet kérnek, a szolgálat a folyamatban lévő peres ügyekben azonban csak 2006. január 1-jétől tud segítséget nyújtani - mondta a Magyarország.hu-nak Oswald Pál, a jogi segítségnyújtó szolgálat országos hivatalának főigazgató-helyettese. Az egyszerűbb megítélésű ügyekben a hivatal munkatársai adnak tájékoztatást, egyébként ezt a feladatot a jogi segítők végzik (ügyvédek, közjegyzők, jogvédő társadalmi szervezetek, jogi egyetemek). Az ügyfélnek tízoldalas kérdőívet kell kitöltenie személyes adatairól, jövedelméről, vagyoni helyzetéről. Ez alapján a megyei hivatalok és a fővárosi hivatal első fokú hatóságként bírálja el, hogy az ügyfél rászorult-e vagy sem, és ha igen, akkor ingyenesen vagy utólagos visszafizetéssel veheti igénybe a szolgáltatást.

Az ügyfél szabadon választhat a névjegyzékbe felvett jogi segítők közül, aki a megítélt óraszámban nyújt részére tanácsadást, készít beadványt vagy okiratot szerkeszt. Az első negyedév végén az országos hivatal 293 jogi segítővel kötött szerződést. A mintegy hatezer budapesti ügyvédből eddig ötvenen jelentkeztek. A munkát szinte kizárólag ügyvédek végzik, bár közjegyzők és társadalmi szervezetek is jelentkeztek. A jogi segítők óradíja 2 000 forint, amelyhez 300 forint költségátalány adódik, valamint áfás ügyvéd esetében az áfa. A hivatalok az ügyekben átlagosan 4-5 órát engedélyeznek, de előfordul a 10-12 óra megállapítása is. Bonyolultabb eseteknél a jogi segítő és az ügyfél közösen további óraszámot kérhet a hivataltól.

A működés három hónapos időtartama alatt mindössze 12 elutasító határozat született. Az eddig eltelt három hónap alatt az Országos Hivatalhoz az elsőfokú határozat ellen az ügyfelek fellebbezést nem nyújtottak be -írta a Magyarország.hu.

A hivatal nem nyújthat segítséget vámügyekben, alkotmányjogi panasszal, magánszemély vállalkozásával, társadalmi szervezet alapításával kapcsolatos ügyekben, pénzintézet által folyósított kölcsön felvétele esetén, illetve olyan jogügyletben, melyben a jognyilatkozatot csak ügyvédi vagy közjegyzői okiratban lehet tenni, kivéve, ha az ügyfél lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítéséről vagy megterheléséről van szó. Szerződést a jogi segítők csak akkor készíthetnek, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és mindegyikük jogosult is arra.

A jogi segítségnyújtó szolgálathoz leginkább munkaügyi problémákkal, családon belüli elmérgesedett vagyoni vitákkal, valamint társasházak és lakásszövetkezetek jogi ügyeivel fordulnak a legtöbben. Ezek között több évtizedes, rég elévült ügy is szerepel. Jellemzőek a testvérek, házastársak, illetve a szülők és gyermekük között, főként örökléssel vagy ajándékozással szerzett ingatlanok miatt kirobbant jogviták - mondta el a Magyarország.hu-nak Révész Péter, az Igazságügyi Minisztérium Pártfogói Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fővárosi Hivatalának osztályvezetője.

A társasházi és lakásszövetkezeti ügyek elsősorban a fővárosra jellemzőek: a 40-es években államosított százados épületeket, lakásokat a rendszerváltás után kezdték ismét megvásárolni, ezért sok helyen vegyes tulajdonosi szerkezet alakult ki, a lakók vagy a közgyűlés anyagi jellegű döntései miatt gyakran elmérgesedik a vita. Ugyanilyen probléma a budai kerületekben, hogy a nagy telkeken, gyakran több épületből álló villáknak is több tulajdonosuk van. Az ilyen ingatlanok osztatlan közös tulajdonnak számítanak, ahol a tulajdonostársaknak elővételi joga van az ingatlan további részeire. Továbbá számos jogvita van a kerthasználattal kapcsolatban is.

A munkajogi ügyeknél a szabálytalan, szerződés nélküli foglalkoztatás és az elmaradt bérek okozzák a legtöbb feladatot a jogi segítőknek. A bérvitában segítséget kérő alkalmazottaknak a munkaadó nem mindig adja ki a jövedelemigazolást, ilyenkor a munkavállaló egy büntetőjogi felelősséggel megtett nyilatkozattal igazolhatja, hogy valóban rászorul az ingyenes jogi segítségre.

A hivatalnak foglalkoznia kell úgyszólván reménytelen ügyekkel is, például akkor is be kell fogadnia egy felülvizsgálati eljárási kérelmet, ha előre tudható, hogy az nem megalapozott. Sokan megtámadják a rokkantság fokát megállapító orvosszakértői véleményt, ha az nem éri el a teljes rokkantságot jelentő, egyben teljes juttatásokkal járó 67,5 százalékot. A hivatalok munkatársai szerint előfordult már olyan eset, hogy az ügyfél autójából, öltözékéből egyértelműen látszott: valójában nem szorul rá az ingyenes jogi segítségre. Ők azért kaphattak mégis díjmentességet, mert a jegyzők méltányosságból olyanoknak is megítélhetnek szociális segélyt, akik erre nem lennének jogosultak, a segélyről szóló igazolás pedig egyben belépő az ingyenes jogi segítségnyújtáshoz is - írta a Magyarország.hu.