A bővítés és a terrorizmus kötötte le az EU-t 2004-ben

Az Európai Unió (EU) 2004-es tevékenységét elsősorban a terrorizmus elleni küzdelem határozta meg. Kötelezővé tették például az ujjlenyomatos útleveleket, és elfogadtak egy akciótervet, mely szerint a tagállamoknak fel kell készülniük egy esetleges terrortámadásra és annak következményeire. Az EU-integráció helyzetéről szóló éves jelentés foglalkozik azzal is, mi vár ránk a jövőben: az útlevélellenőrzések megszüntetését 2007 végére, gyors vasúti közlekedést Bécs és Budapest között 2010 utánra ígérnek.

"A madridi merényletek egyértelművé tették az Európai Unió számára, hogy a nemzetközi terrorizmus jelensége a tagállamok együttes, megfelelően koordinált és gyors fellépését kívánja meg" - áll a jelentésben. Ennek érdekében az EU terrorellenes koordinátori posztjának létrehozása mellett megkezdték a tagállamok közötti mélyebb titkosszolgálati együttműködést. Emellett elfogadtak egy akciótervet is, amely többek között tartalmazza, hogy meg kell akadályozni a terrorizmus finanszírozását, meg kell erősíteni az Egyesült Államokkal a terrorellenes együttműködést, a tagállamoknak maximálisan fel kell készülniük egy esetleges terrortámadásra és azok következményeinek kezelésére. Erősíteni kell emellett a nemzetközi közlekedés biztonságát és célzottan támogatni nem EU-tagországok terrorellenes erőfeszítéseit is. Átfogó támogatási csomag készült a terrorizmus szempontjából leginkább érintett országok - Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Jemen, Szaúd-Arábia, Kenya, Szudán, Szomália, Indonézia és a Fülöp-szigetek - támogatására.

A jelentés külön kiemeli, hogy magyar kezdeményezésre foglalkozott az EU két inztézménye is a vajdasági magyarok elleni atrocitásokkal. Elértük célunkat e téren - tartalmazza a dokumentum -, mert egyrészt folyamatos uniós figyelem irányul az ügyre, másrészt megnövekedett a szerb vezetésre háruló nyomás, hogy tegyen konkrét lépéseket az incidensek kivizsgálására és az elkövetők megbüntetésére.

Magyarországnak kiemelt érdeke az EU szomszédságpolitikája részeként a keleti dimenzió erősítése, ennek keretében célunk, hogy fennmaradjon az EU figyelme Ukrajna irányában - áll a jelentésben, hozzátéve, hogy az EU figyelme fontos volt az ukrán választások utáni helyzet rendezésében. Szomszédos országként érdekelt Magyarország az EU és Oroszország közötti szoros együttműködésben is. "Ezért szorgalmazzuk, hogy az EU folytassa a bevonás politikáját Oroszországgal kapcsolatban" - tartalmazza a jelentés, hozzátéve: az viszont nem érdeke az országnak, hogy Oroszország olyan speciális jogosítványokat kapjon, amelyek révén beleszólhat az EU döntéshozatalába.

Már a koncepció megjelenésekor kinyilvánította Magyarország, hogy részt akar venni az EU gyors reagálású harccsoportjaiban. Részt vett az ország a koncepció kidolgozásában, majd több hónapos egyeztetést követően a kormány bejelentette szándékát a magyar-szlovén-olasz harccsoport felállítására, amely a tervek szerint 2007-től lesz bevethető. Magyarország emellett 2004-ben felajánlotta, hogy részt vesz az EU polgári válságkezelési tevékenységében is. Ennek keretében vettünk részt például 2004-ben a boszniai SFOR-t váltó EUFOR Althea műveletben.

Az EU támogatja az iraki stabilizációt és újjáépítést is, Magyarország ebben is vállalt feladatokat - tartalmazza a dokumentum. Az Európai Tanács programjához kapcsolódóan például 200 ezer dollárt (körülbelül 38,5 millió forintot) ajánlottunk fel a választások megrendezésére. Magyarország bekapcsolódik emellett az iraki rendőrképzési misszióba is, de szorgalmazza iraki diplomaták és közigazgatási szakemberek képzését is. Fontosnak tartja a kormány emellett az EU állandó jelenlétét, például állandó képviselet megnyitásával.