Nem érdekli az embereket a parlamenti munka

Csupán az emberek kis hányada érdeklődik a parlamenti munka iránt - derült ki a Gallup felméréséből. A többség ugyanakkor tisztában van azzal, mi az Országgyűlés feladata, és magát a Parlamentet mint épületet tartják az ország legfontosabb szimbólumának. Tíz megkérdezettből nyolc vélte úgy, hogy kisebb parlament is elegendő lenne.

Az Országgyűlés közbeszerzési pályázatán nyertes Gallup 2004 decemberében kérdezte meg az embereket arról, mit gondolnak a parlamentről. A felmérésből kiderült, hogy miközben az emberek 92 százaléka tisztában van a parlament tevékenységi körével, csupán 4 százalék mondta azt, hogy nagyon érdekli a parlamenti munka. 27 százalékot egyáltalán nem érdekli, mi zajlik az Országgyűlésben, míg a legtöbben - a megkérdezettek 33 százaléka az ötös skálán a 3-ast jelölte be, vagyis hogy érdekli is, meg nem is, mi zajlik a Kossuth téren.

A parlament munkájával a megkérdezettek közel fele (45 százalék) elégedetlen vagy nagyon elégedetlen, 46 százalékuk közepesen elégedett, és csak 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy elégedett vagy nagyon elégedett. Az elégedettség mértéke 38 pont, ami 11 pontos visszaesést jelent a két évvel ezelőtti, hasonló felméréshez képest. Ezzel párhuzamosan nőtt azoknak az aránya a két évvel ezelőtti felméréshez képest, akik támogatják a kisebb parlamentet. Jelenleg 82 százalék szerint elég lenne kevesebb képviselő is.

A többség támogatná, hogy több nő legyen országgyűlési képviselő, és fontosnak tartják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét is, bár ezt kevesebben nevezték fontosnak, mint két évvel ezelőtt.

A parlament feladataival az emberek többsége tisztában van, a fő feladatok között jelölték meg a törvényalkotást, a költségvetés elfogadását, a közjogi méltóságok választását és az alkotmány megalkotását.

A megkérdezettek 64 százaléka tudja, ki a parlament elnöke, az alelnököket viszont szinte egyáltalán nem ismerik. A legtöbben - 21 százalék - Dávid Ibolyát (MDF) ismeri, a második helyezett 13 százalékkal a fideszes Deutsch Tamás, míg a többieket alig 1-2 százalék tudta megnevezni.

Az országgyűlési képviselők presztízse nem túl jó, csupán hatodik lett az ügyvéd, az egyetemi tanár, a kórházi orvos, a közgazdász és az informatikus mögött. A presztízsük azonban nem csökkent az elmúlt két évben.

A válaszadók szerint az országgyűlési képviselők a pártjukat képviselik ahelyett, hogy a választóikat képviselnék vagy az ország érdekeit vennék figyelembe. Érdekes viszont, hogy az abszolút többség úgy látja: az egyéni választókerületekben megválasztott képviselőknek is a teljes lakosságot kell képviselniük, és csak a megkérdezettek egyharmada szerint a saját választókerületét. Ezzel összemosódik az egyéni és a listás képviselők személye. A Gallup felmérése szerint csupán a választók fele ismeri név szerint egyéni képviselőjét, és 55 százalékuk tudja azt is, hogy melyik frakcióban ül az illető.

Az emberek 92 százaléka még sosem próbált kapcsolatba lépni egyéni képviselőjével. Aki megpróbálta, azok 68 százaléka viszont kapott visszajelzést, és 48 százalékuk elégedett vagy nagyon elégedett volt a válasszal.

A döntő többség a televízióból szerzi információit a parlamenti munkával kapcsolatban, ezen belül is a legtöbben az MTV-t és a két legnagyobb kereskedelmi csatornát nézik. A megkérdezettek 7 százaléka választja az [origo]-t parlamenti forrásként, ezzel az első helyen áll az internetes források között. Az emberek elegendőnek és objektívnek találják a médiában közölt információkat.

A parlamenti információs csatornákat viszont alig használja valaki. A megkérdezettek alig 20 százaléka hallott arról, hogy létezik egy állampolgári telefonvonal, amelyen keresztül a parlamenti munkáról lehet kérdéseket feltenni. A telefonszámot csupán a válaszadók egy százaléka hívta már fel élete során. Az Országgyűlési Könyvtár létezéséről szintén 20 százalék tud, de csak az emberek 6 százaléka megy oda, ha az Országgyűlésre vonatkozó információt keres. Az Országgyűlés Civil Irodájáról csak a megkérdezettek 14 százaléka hallott.

Sikeresebb ennél a parlament honlapja. A Gallup által megkérdezettek 20 százaléka szokott internetezni, és közülük 30 százalék látta már az Országgyűlés honlapját. Azt viszont a többség támogatná, hogy az Országgyűlés különböző rendezvényeken folytasson információs tevékenységet, mint amilyen például a Sziget Fesztiválon az információs sátorban volt.

Bár a parlamenti munka nem érdekli az embereket, magát az épületet a megkérdezettek háromnegyede tartja az ország legfontosabb jelképének. A választókorúak 41 százaléka járt már a parlamentben, és 48 százalék tervezi, hogy először vagy sokadszor ellátogat ide.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint a felmérés fontos figyelmeztetés a képviselők számára. Közölte: azt szeretné, ha a Civil Iroda minél több emberrel megismertetné a munkáját és az információs telefonvonalat. Figyelmeztető jelnek tartja a házelnök azt is, hogy az emberek nincsenek tisztában a bizottságok munkájával, miközben ott zajlik a törvények előkészítése. Hideg Gergely, a Gallup kutatási igazgatója szerint ennek ellenére az emberek nem érdeklődnek az MTV által tervezett parlamenti csatorna iránt sem, ahol a televízió tervei szerint több időt tudnának szentelni a bizottsági ülésekre is.